Mindjárt egymásnak esik Manfred Weber és Frans Timmermans

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:26
Frans Timmermans a tanácskozáson
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Európai Bizottság új elnöktét várhatóan júliusban választják.
Az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek május 15-ei vitájával folytatódik az európai parlamenti (EP) választás kampánya. A másfél órás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják, szerdán este 9 órától. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el, a jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué (Európai Baloldal), Ska Keller (Európai Zöldek Pártja), Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége), Margrethe Vestager (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Manfred Weber (Európai Néppárt), Frans Timmermans (Európai Szocialisták Pártja). A vita témái között szerepel "Az én Európám: hogyan néz ki?", "Környezetvédelem" és "Értékeink és a világ". A vitát három, a Eurovision által kiválasztott újságíró vezeti. A 23 nyelven (az online streamingeléshez jelnyelven is) sugárzott vitát élőben közvetít az EBU (Eurovision) és az EbS (Europe by Satellite). A csúcsjelöltek (vezető jelöltek) rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először. A csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján választja meg az EP azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. A közvélemény-kutatások szerint az európaiak úgy látják, a vezetőjelölti folyamat jelentős előrelépés az uniós demokrácia szempontjából, és átláthatóbbá teszi az Európai Bizottság elnökének megválasztását. A folyamat a listavezetők megnevezésével kezdődik: az európai politikai pártok - amelyek európai szinten működnek, és legalább a tagállamok negyedében választott parlamenti képviselővel rendelkező nemzeti pártok képviselőit tömörítik - 2018 végén, 2019 elején nevezték meg listavezetőjüket. Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) - mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert - hét jelöltből álló "Európa-csapatot" jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének.    A vitát követően az európaiak május 23-26. között megválasztják az új Európai Parlamentet. Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az öt questort (ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). Az Európai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek. Ezt követően - a tanács javaslatára - várhatóan júliusban - az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges. Augusztus-szeptember folyamán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Előreláthatóan október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.
Szerző

Elnököt választ Litvánia

Publikálás dátuma
2019.05.12. 19:06

Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Litvániát az államfő képviseli az Európai Tanácsban, valamint a külpolitikára és a miniszterek kiválasztására is ráhatással bír.
Vasárnap tartják a litvániai elnökválasztás első fordulóját, írja az Euronews. Dalia Grybauskaité jelenlegi elnök már két ciklust teljesített, így nem indulhat a választáson. Az egyik legesélyesebb jelölt Ingrida Šimonyté volt jobboldali pénzügyminiszter, aki az egyenlőtlenségek csökkentésével és az azonos neműek házasságának engedélyezésével kampányol.
Šimonyté fő ellenfele Litvánia jelenlegi miniszterelnöke, a baloldali Saulius Skvernelis. Kampánya szerint ő fellépne a korrupció és a társadalmi kirekesztés ellen, valamint támogatná a családokat. A függetlenként induló Gitanas Nauseda is esélyesnek számít, ő a jóléti állam létrehozását tűzte zászlajára.
Ha a várakozásoknak megfelelően egyik jelölt sem szerez abszolút többséget vasárnap, két hét múlva második fordulót rendeznek.
Litvániát az államfő képviseli az Európai Tanácsban, valamint a külpolitikára és a miniszterek kiválasztására is ráhatással bír.
A balti állam az EU egyik legjobb növekedési ütemét tudja felmutatni, de a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében a legrosszabbak között van: bár az átlagkereset majdnem ezer euró, a társadalom negyede a szegénységi küszöb alatt él. További problémát okoz a majdnem hárommilliós országnak, hogy rengeteg litván vándorol ki az EU nyugati tagállamaiba a jobb életszínvonal reményében.
Szerző

Tömbház égett Bécsben, 370 embert kellett kimenekíteni

Publikálás dátuma
2019.05.12. 18:48

Fotó: ALEX HALADA / AFP
A tűzoltók 12 órán át küzdöttek a lángokkal, a tűzeset miatt többen kórházba kerültek.
Kigyulladt egy lakótömb tetőszintje szombaton Bécsben, írja az Euronews. A Simmering negyedben kipattant lángok gyorsan terjedtek, több lakás kiégett, 370 lakót kellett biztonságba helyezni. A tűzesettel összefüggésben
öt embert vittek kórházba a mentők, kisebb sérülésekkel vagy füstmérgezés miatt.

A lángok megfékezésére 180 tűzoltót vezényeltek a helyszínre, akik egyszerre több irányból végezték az oltást. 12 órán át küzdöttek a lángokkal.
Szerző
Témák
Bécs tűzeset