A román Corina Cretu, a regionális politika biztosának a portfólióját céloznák meg legszívesebben Trócsányi Lászlónak, a magyar biztos-jelöltnek Brüsszelben az új Európai Bizottságban. Az esélyeket illetően sok függ attól, hogy Weber, vagy Macron elnök favoritja, Barnier lesz-e Juncker utóda - mondják fideszes politikusok az atv.hu-nak .
A francia elnök favoritja Michel Barnier jelölése esetén forrásaink szerint kedvezőbben alakulhatnának a magyar biztos-jelölt pozíciói, Trócsányi László - aki párizsi nagykövet volt, mielőtt igazságügy-miniszter lett - személyesen is ismeri az EU Brexitügyi főtárgyalóját, a Néppárt alelnökét, a hírek szerint az Európai Néppárt athéni kampányeseményén beszélgetett is vele.
A regionális biztosi portfólióhoz tartoznak a kohéziós kifizetések, az Európai Unió kohéziós politikája pedig beruházási politika, a munkahelyteremtést, a versenyképességet, a gazdasági növekedést, az életminőség javítását és a fenntartható fejlődést támogatja.
Az európai csúcsjelölti vitában Frans Timmermans, a szociáldemokraták aspiránsa, Juncker helyettese azt mondta, hogy “szörnyű dolgokat művelnek Magyarországon”, mire Manfred Weber azzal reagált, hogy a “renegát” országokkal szemben új jogállamisági mechanizmust indítana.
Az EP-választási kampányban Weber - akitől Orbán Viktor időközben, múlt hétfőn már megvonta a Fidesz támogatását - korábban már letette az asztalra azt a javaslatot, hogy vonják meg az EU-s pénzeket azoktól az országoktól, ahol rendszerszinten sérül a jogállamiság.
Corina Cretu regionális biztos ellenzi a jelenlegi kohéziós politikai kifizetések szankcióként való alkalmazását azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a jogállamiság vagy a migráció terén nem felelnek meg a közös elvárásoknak. „Tartanunk kell magunkat az uniós szerződéshez, és egy külön mechanizmust kellene erre a célra létrehozni” - mondta nemrégiben, és hozzátette, ha bármilyen árukapcsolás is létrejönne 2020 után egyfelől a jogállami elvek betartása és az európai ügyészségben való részvétel, másfelől a források elosztása között, az nem korlátozódhat szimplán a kohéziós politikára, hanem a büdzsé egészére kell, hogy kiterjedjen.
Egy tegnapi interjújában Barnier, akit sokkal inkább európaibbnak tartanak, mint franciának, azt mondta, hogy szeretne “hasznos lenni” az európai választások után. Most elemzők azt találgatják, hogy ezzel bejelentkezett-e vajon a Juncker bizottsági elnök székéért folytatott versenybe. Barnier korábban már pályázott a brüsszeli bizottság elnöki posztra, de 2014-ben alulmaradt Jean-Claude Junckerrel szemben, Orbán Viktor mindenesetre akkor az ő jelölését támogatta.
A május 26-ai európai parlamenti választásokkal az Európai Bizottság 5 éves mandátuma is lejár, és az EB biztosainak a megbízatása is megszűnik. Trócsányi László pozícióját - aki jogtudós, alkotmánybíró volt és a nagytekintélyű uniós intézménynek, a Velencei Bizottságnak a tagja is - gyengítheti, hogy sok bírálatot kapott a szívügyének tekintett Közigazgatási Felsőbíróság általa kidolgozott és benyújtott törvényjavaslata miatt.
Orbán Viktor reményei szerint sokat nyomhat a latba - erősítheti Trócsányi László legitimációját a brüsszeli biztosi meghallgatásán -, hogy a Fidesz-KDNP EP-lista élén áll a neve, és május 26-án az emberek erre a listára (is) szavaznak.
