üdülő;

2019-05-14 08:00:00

Megadta a kegyelemdöfést a kormány a céges üdültetésnek

Egyre nehezebben tudnak vállalati nyaralókban pihenni az alkalmazottak, tíz év alatt ugyanis 48 ezerről 11 ezerre csökkent a férőhelyek száma. Az adószabályok miatt piaci árat kellene fizetni, ez viszont nem éri meg a munkavállalóknak.

A rendszerváltás nemcsak a szakszervezeti üdültetést vitte zuhanórepülésbe, a bajba került vállalatok is sorra szabadultak meg nagy értékű üdülőiktől, nem egyszer így próbáltak talpon maradni. A legutolsó ismert adat szerint 2018-ban már csak 343 céges pihenőhelyet tartott nyilván a KSH, ezekben összesen 11 620 férőhely volt. Az utóbbi két évben több mint háromszáz férőhely szűnt meg, de ha tíz évet megyünk vissza az időben, akkor már azzal szembesülünk, hogy bár még nőtt is a 2007-es állapothoz képest az üdülők száma, de a befogadható létszám durván zuhant az akkori 48 ezerhez képest. A vállalatok tehát főként a nagy ingatlanoktól szabadultak meg.

A kegyelemdöfést tavaly adta meg a kormány a céges üdülőknek, amikor a béren kívüli juttatási csomag nagy részének, benne a saját dolgozó saját szálláson való üdültetésének lehetőségét is kivette 2019-től a kedvezményesen adózó körből. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyik elemzése szerint a munkaadót és a munkavállalót sújtó közterhek együtt már 81,95 százalékos elvonást jelentenek a vállalati üdülő igénybevételekor, ami sokak szerint egyet jelent ennek a lehetőségnek a felszámolásával. Legutóbb a Zalai Munkástanácsok figyelmeztetett erre egy drámai hangú felhívásban. „A vállalati üdülést az tette mindenekelőtt népszerűvé, hogy kedvezményes volt…a kedvezményes vállalati üdülés szerzett jog, amit megvonni nem éppen ízléses megoldás… Piaci értéken nem veszik igénybe a munkavállalók a vállalati üdülőket” – fogalmaztak az érdekvédők.

Ami biztos: a vállalatok többsége az üdülők eladásán kezdett el gondolkodni, bár még kevesen léptek, a többség megvárja a dolgozók idei reakcióját. A Telecom azonban már döntött, a portfolio.hu információi szerint nem titkoltan épp az adóváltozások miatt megszabadul valamennyi üdülőjétől. Ha a most készülő jövő évi adótörvényben és költségvetésben nem döntenek könnyítésről, a folyamat vélhetően az év második felében felgyorsul és tömegesen dobják piacra a cégek az üdülőiket. 

Az állami vállalatok közül a Magyar Postának sokfelé van saját üdülője. A cég honlapjáról leolvasható, hogy Balatonaligától Debrecenen és Abádszalókon keresztül Zalakarosig terjed a 23 ingatlan felsorolása. Válaszukban hangsúlyozták, hogy ma már csak a gyermekek kora szerint tudnak kedvezményt adni a szolgáltatás árából, és az üzemi tanács bevonásával folyamatosan vizsgálják a kihasználtságot, valamint az üdültetés minőségét.

A MÁV Zrt. és a cégcsoport többi tagja sem működtet üdülőt 2006 óta – felelte kérdéseinkre a vasúttársaság. Hozzátették azonban, hogy a cég kiemelt figyelmet fordít dolgozói egészségének megőrzésére, ezért munkavállalói egészségmegőrző programot működtetnek, s ennek keretében egyes kiemelten leterhelt munkakörökben egyhetes, teljeskörű mozgásszervi és belgyógyászati kivizsgálást tartalmazó regenerációs programot kínálnak Balatonfüreden, Hévízen és Harkányban. Az idei évtől pedig a MÁV dolgozók 180 gyermeke a zánkai Erzsébet-táborban nyaralhat – tették hozzá.

Az MVM cégcsoport azt válaszolta, hogy van vállalati üdülőjük, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. viszont nem rendelkezik üdülővel. A Volánbusz Zrt. két helyen évente 690 munkavállalónak és családjuknak biztosít önköltségi áron üdülést – felelte a cég.

A BKV Zrt. Mátraszentimre-Galyatetőn egy 46 fő befogadására alkalmas üdülővel rendelkezik, ahol egy évben átlagosan 900 dolgozó pihen, de ma már ők is piaci áron. A balatonfenyvesi üdülőjükben pedig egyszerre 210 munkatársuk nyaralhat, de ezt egy külső cég üzemelteti, a díjakat is ők határozzák meg. A közlekedési cég azzal segíti nagycsaládos dolgozóit, hogy a harmadik és minden további gyerek nyaralási költségeit átvállalják. Segítik az alacsony jövedelműeket is az üdülési díj felének vagy harmadának átvállalásával.

A MOL-nak nincs üdülője, de – ahogy fogalmaztak – a hazai piacon kiemelkedően magas, 700 ezer forintos béren kívüli juttatási csomagot kapnak munkatársaik, benne az üdülésre fordítható SZÉP kártya lehetőséggel.

A nagyvállalati körből a Pick Szeged Zrt-nek Baján és Siófokon van üdülője, 20, illetve 41 főnek biztosítva egy időpontban a pihenést. A cég a piaci árhoz képest még most is 50-75 százalékos kedvezményt ad munkatársainak az üdülési díjból, nem véletlenül népszerű körükben a lehetőség. A vállalat azt is hozzátette, egyelőre nem gondolkodnak az üdülők eladásán, mert „minden olyan dolgozói juttatásnak jelentősége van manapság, ami kicsit pozitívan különbözteti meg a céget a többitől és erősíti a munkavállalók elkötelezettségét”.

Az Audi Hungáriának nincs üdülője, a Ganz Holding Balatonbogláron működteti saját üdülőjét 12 apartmannal. Ezekben egyszerre 40-44 dolgozójuk pihenhet, ma már önköltségi áron. Ez a lépés nagyon hátrányosan érinti a munkatársakat – felelték.

Minden megkeresett minisztérium, hivatal és vállalat válaszában ott szerepelt a juttatások között egyedüli kedvezményes lehetőségként meghagyott SZÉP kártya. Azzal a szépséghibával persze, hogy a kisebb cégeknél, ahol nincs magas béren kívüli juttatás, aligha éri meg az 5-10 ezer forintokat a kártya szálláshely zsebébe tenni, több gazdasági portál már meg is fogalmazta, hogy a magas bérrel rendelkező, tehetősebb rétegnek kedvez a plasztikkártya. Meg a bankoknak, ahol kötelező volt a SZÉP-kártyás dolgozóknak egy speciális pénzforgalmi számlát nyitni. Azénpénzem.hu adatai szerint csak az OTP eddig 1,5 millió szerződést kötött emiatt.