Orbán fejében kigyulladt a vörös fény

Publikálás dátuma
2019.05.14. 19:17
ORBÁN Viktor; BAÁN László
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A világ veszélyes hely, de a Fidesz biztos pont – a kormánypárt fő üzenetét variálta miniszterelnök az OMRRK avatóján is.
Washingtoni villámlátogatása után a budapesti Szabolcs utcába ment Orbán Viktor, hogy átadja az ott megépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. A miniszterelnök a sajtónak Donald Trumppal való húszperces találkozójáról elmondta: „Mint látják, épségben hazatértünk. A hányattatott magyar történelmünk fényében ez nem kis teljesítmény. Másfelől sikerült megerősítenünk az Egyesült Államok és Magyarország stratégiai szövetségét.” Orbánt az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalás megerősítette abbéli meggyőződésében, hogy „a világ nagy változások előtt áll, és ennek a szelét hamarosan érezni is fogjuk.” Hallgatóságának a német költő, Herder XVIII. századi víziója is eszébe juthatott a magyar kultúra haláláról. Az európai uniós választásokról szólva a miniszterelnök ugyanis úgy fogalmazott: „kultúránk megmaradása és megőrzése a tét.” Ám „ma Európát olyan emberek vezetik, akik hívei a kulturális önfeladásnak, legalábbis nem bánják, ha a kontinensünk kulturálisan feladja magát.”

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Liget Projekt részeként épült meg. Ezt Orbán Viktor az 1896-os városligeti beruházásokkal párhuzamba állította, és arra is célzott, a fideszes európai parlamenti képviselők nem feltétlenül az Európai Néppárt keretén belül fogják folytatni pályafutásukat. „Az őseink sem akartak mást száz évvel ezelőtt, mint megmutatni, miben is áll a magyar géniusz, és hogyan lehet azt kifejezni és átmenteni a jövőnek. Mindig is az volt a fölfogásunk, hogy csak rajtunk múlik, száz év múlva is így legyen ez. Ezért olyan képviselőket akarunk küldeni az Európai Parlamentbe, akik nem pártérdekeket, egyik vagy másik pártcsaládot képviselik, hanem Magyarország nemzeti érdekeit” – mondta. 
Orbán a lehetséges nemzethalál egyik okaként más nemzetek gyarapodását nevezte meg. „Amikor úgy érezzük, ezt a kultúrát veszély fenyegeti, akkor azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépnünk. Az, hogy a magyar kultúra száz vagy ezer év múlva is létezni fog, az egyáltalán nem természetes és garantált. A magyarok a világ népességének 0,2 százalékát adják. Hogyha nem figyelünk, akkor ennyien, amennyien vagyunk, ilyen kevesen, könnyen eltűnhetünk a történelem színpadáról. Különösen akkor, ha mások pedig folyamatosan gyarapodnak, és számban, életminőségben növekednek” – fogalmazta újra Herder jóslatát. Múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok, kutatószobák: a 37 ezer négyzetméteren megvalósult OMRRK a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum mintegy háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez, tudományos feldolgozásához biztosít hátteret. Az OMRRK keretén belül a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet mintegy másfél millió művészeti dokumentum felett fog rendelkezni. „Egymillió kulturális emlék szinte felfoghatatlan mennyiség egy ember számára. Fontos azonban, hogy mit látunk ebben az egymillió tárgyban. Ha ilyen európai értelmiségi megközelítésből írjuk le a dolgot, akkor mondhatjuk azt, hogy láthatjuk benne a halott fehér kultúra porosodó tárgyait. Ez ilyen baloldali, progresszív megközelítésből fest ilyen benyomást” – jutott erről Orbán eszébe. 
A 2015-ben indult beruházás költségét eredetileg 14 milliárd forintra tervezték, az OMRRK végül 20 milliárd forintból valósult meg. „Én is a szívemhez kaptam, amikor a Liget Program előterjesztésének keretében azt mondta Baán László, hogy kell építeni raktárat 20 milliárd forintért. És arra gondoltam, hogy vajon akkor ezt hogyan fogjuk majd a Tiszántúl valamelyik falvában elmagyarázni, hogy miközben örülünk, hogy éppen túl vagyunk a gazdasági válságon, és éppen kezdjük magunkat összeszedni, valami raktárra fogunk elkölteni 20 milliárd forintot” – mondta. (Megközelítőleg ugyanennyibe került a Fradi, illetve a Vidi futballstadionjának a felépítése, egyenként – a szerk.) A miniszterelnök kitért arra, hogy színvonalában, felszereltségében a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs restaurátor műhelyeihez, raktárbázisához hasonlítható az OMRRK – ami egyelőre üresen áll –, ám nem veszett el a szakmai részletekben, inkább a kormányzati sikerpropagandára szánt néhány mondatot. „Tíz éve Magyarország egy tönkrement ország volt, ahol napi küzdelmet kellett folytatnunk a túlélésért, gondolni sem lehetett arra, hogy nagy kulturális vállalkozásokba vágjuk a fejszénket. Ez így volt 2010-ben, de 2011-re megjött a bátorságunk, és miután úgy láttuk, hogy a tönkrement országot sikerül visszarántani a szakadék széléről, arra jöttünk rá, hogy hosszú távú nagy kulturális vállalkozások nélkül a gazdaság rendbetétele is sokkal kevesebbet ér” – osztotta meg felismerését. Miután köszönetet mondott Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosának, a Merjünk nagyot álmodni! szlogent idézte meg. „Nagyság nélkül nem érdemes élni. Nagyság nélkül nem érdemes országot építeni. A nagyság érzése nélkül nem érdemes naponta fölkelnünk és hozzákezdenünk a munkánkhoz. Akkor érdemes igazából mindezt megtenni, ha az ember érzi, hogy nálánál, önmagánál valami sokkal fontosabb, nagyobb dolgot épít. A nagyság számunkra azt jelenti, hogyha valami tágasabb világot akarunk, akkor fölfelé, az ég felé kell építkeznünk” – jelölte ki az irányt. Az esemény zárásaként a Szépművészeti Múzeumnak átadta Pierre-Auguste Renoir egyik kései remekművét. A Fekvő női akt című festményt a kormány 12,3 millió dollárért – mintegy 3,5 milliárd forintért – vásárolta meg. Május 24-én egy kamaratárlat keretében fogják bemutatni a Szépművészeti Múzeumban.

Évekig tart a beköltözés

A Liget-projekt miniszeri biztosa, Baán László szerint több évtizedes hiányt pótol be az OMRRK.

Eredetileg 2018 tavaszára ígérték az OMRKK átadását. Mi a csúszás oka?

A mai magyar építőipari boomban csoda, hogy ilyen színvonalon mostanra elkészült az épület. Én ezt nem nevezném igazi csúszásnak. De ebből is látszik, hogy nincsenek politikai határidők: 2018 tavaszán országgyűlési választások voltak.

Most európai parlamenti választás lesz, ősszel önkormányzati.

De valljuk be, ha meghallja valaki azt a nevet, hogy Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, kevéssé sem választási kampányfogást fog sejteni az intézmény mögött, nincs is erről szó. Az, hogy múzeumokat kell létrehozni, fenntartani, benne van a politikai köztudatban. De az, hogy restaurálási bázist, múzeumi raktárakat kellene létrehozni, ha lehet, ilyen világszínvonalon, minőségben és kapacitásban, idehaza sosem került a politika érdeklődési terébe. Erre is jó a Liget-projekt: olyan ügyeket is meg tudott oldani, ami évtizedek óta mindig hátrébb sorolódott. Most egyszerre három nemzeti közgyűjtemény komplett műtárgyanyagát sikerült olyan körülmények közé helyezni, ami párját ritkítja.

Akár öt évig is eltarthat a műtárgyak beköltöztetése.
Ami év végén, jövő év elején kezdődhet el, még egy fél év a ház felszerelése. A műtárgyak beköltöztetése nem olyan, hogy feltesszük egy teherautó platójára, aztán hajrá: mindegyiket külön-külön meg kell fogni, fel kell mérni az állapotát, el kell látni QR-kóddal, be kell csomagolni. Ez a költözés évek, évtizedek restaurátor programját fogja meghatározni. De a műtárgyak állapotromlása is meg fog állni attól, hogy a pára, a klíma tekintetében is kedvező körülmények közé kerülnek.

Lesznek itt látványraktárak. A nagyközönség ide mikor teheti be a lábát?
Időnként szervezett módon a restaurátor műhelyek is látogathatók lesznek. Legkorábban jövő tavasszal, nyáron fog az intézmény látogatókat fogadni.

Egy elejtett megjegyzésből kiderült: mégis az alkalmatlan laktanyába költöztetik az Országos Széchényi Könyvtárt

Publikálás dátuma
2019.05.14. 18:47

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egy sajtótájékoztatón Tüske László főigazgató mintegy mellékesen megjegyezte, tényleg a Kilián-laktanyába megy az Országos Széchényi Könyvtár.
A Budavári Palota F épületéből az Üllői úti Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán – jelentette be a közintézmények adatbázisait összekötő névtér rendszerről szóló sajtótájékoztatón az intézmény főigazgatója, Tüske László az MTI tudósítása szerint.

Lapunk úgy tudja: a könyvtár vezetése korábban alkalmatlannak tartotta a Kilián-laktanyát a nemzeti könyvtár otthonának. Évekkel korábban az Iparművészeti Múzeum bővítését is ennek az épületnek a bevonásával kívánták megoldani, de az Iparművészeti vezetése nem támogatta az elképzelést. Az OSZK dolgozóit hivatalosan nem tájékoztatták a költözésről, egyébként terv szerint a könyvtár nyolcadik emeletén most nyáron építenének ki egy új digitalizáló központot.

Úgy tudjuk, az intézmény költöztetésére kormány-előterjesztés készült az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Szerző
Témák
OSZK

Gyilkos, bosszúálló kor

Publikálás dátuma
2019.05.14. 13:00

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Több színház úgy érezte, időszerű színpadra vinni A velencei kalmárt. Nyilván ez nem véletlen. A kolozsvári és miskolci adaptáció sem hagyja érintetlenül a nézőt, nevetteti, de meg is gyötri. A Román Színházi Szövetség a legjobb rendezőnek járó elismeréssel tüntette ki a Kolozsvári Állami Magyar Színház A velencei kalmár című előadásáért Tompa Gábort.
Tompa Gábor, mint ahogy a kolozsvári előadás színlapján ígérte, kegyetlen színházat csinál A velencei kalmárból. Nincs megbocsátás, nincs kegyelem, gyűlölet és viszály van. És ennek meg is lesz a végén a következménye. A vígszínházi vendégjátékon monumentális a díszlet (Tervező: Drahos Buhagiar). Hatalmas lift, minden nagy és idegen. A színészek olykor mikrofonban beszélnek. A gesztusok és a figurák maiak. Portia (Vindis Andrea) kérői nem ládikákat nyitnak, hanem laptopokat. Oldalt mintegy szélesvásznú film peregnek a mozgóképek. Feliratok, közeli arcok, kinagyított arckifejezések. A szereplők dalra is fakadnak. Slágereket, sőt Portia futballista kérője csapata indulóját is elénekli. Bogdán Zsolt Shylockja csupa elfojtott feszültség. Kölcsönad, mert ebből él. De rég nincs kedve már az egészhez. Belefáradt, megunta ezt a hajszát. Csakhogy hiába akar, nem tud belőle kiszállni. Tudja, hogy ez lesz a veszte, mégsem áll meg. Rohan bele a végzetébe. A kor, a közeg a gyilkos. Tompa Gábor világszínházi eszközökkel attraktívan bonyolítja le a drámát. A gyűlölet végtelen és harsány. Fontos a célpont, hogy legyen ellenség és az van, akkor már nem nagy ügy az egész. Bogdán Zsolt nem csak az áldozatot játssza el kitűnően, hanem a bosszúéhes sértettet is. Egyetlen egyszer szeretne törleszteni, akkor sem sikerül. Tompa Gábor előadásának színpadi nyelve végig egységes, talán akkor zökken ki kissé, amikor mint egy Shakespeare-mesét játszatja el a tárgyalási jelenetet. Ez már nem annyira hihető és a tétet is devalválja. Erős viszont a társulat, a kulcsszerepekben az említetteken kívül Viola Gábor, Bodolai Balázs, Szűcs Ervin, Farkas Loránd, Balla Szabolcs, Árus Péter és Imre Éva virtuóz játékot produkál, még akkor is ha, olykor a sokféle eszköz miatt óhatatlanul csökken a hatás, és elterelődik a nézők figyelme. Mohácsi János néhány éve az Alföldi Róbert által irányított Nemzetiben megrendezte már A velencei kalmárt. A Mohácsi Istvánnal készített átirata Perczel Enikő dramaturg hathatós közreműködésével már akkor is tele volt „robbanó anyaggal”. Arról nem is beszélve, hogy teletűzdelték a szöveget zsidó viccel. Ez aztán tényleg megbolondította, lángra gyújtotta az egészet.
Most Béres Attila miskolci színidirektor kérésére vette elő újra és jól tette, mert érettebb, megrendítőbb előadás született Miskolcon, mint korábban a Nemzetiben. Noha az alcím: vígjáték gyűlöletre, sok örömködésre nincs ok. A vígjátéki elemek is ugyanúgy a gyűlölet alkotóelemeivé válnak, mint minden, gyakorlatilag az összes jelenlét. A színlapon két szakállas figura Shylock (Görög László) és Antonio (Simon Zoltán) néz egymással közvetlen közelről farkasszemet. Mohácsiék adaptációja szerint az utolsó velencei zsidó és a léha, a szélsőséges magatartástól sem mentes kereskedő. Még az orruk is összeér. De ez nemcsak a kettőjük párviadala. Mohácsi mindig is profi volt a színpadi csoport, tömeg jelenetek színrevitelében. Most a miskolci együttes elsősorban férfitagjai valósággal sziporkázhatnak ezekben a szituációkban. Van itt mindenféle rituálé: születésnap, vacsora, és sorolhatnánk. Megjelenésük csaknem széthasítja a deszkákat. Rigmusaik idegvégződéseinket stimulálják, arról nem beszélve, hogy nagyon is ismerősek. Mint egy futballcsapatért szurkoló kemény mag, egymásra licitálva zsidóznak. Ez nekik jár. Hisz nem tesz ez semmit, polgári szórakozás. Nem bántanak senkit, jó kicsit heccelnek, már az is baj. Aztán a játék fokozatosan vált élesre. Görög László kalmárja ugyancsak mélyről fogalmaz, akárcsak Bogdán Zsolt. Őt már megtiporták, átgázoltak rajta. De azt gondolja, egyszer csak eljöhet az ő ideje is. Amikor szépen visszafizethet mindent. Az alkotók leleménye, hogy Portia (Láng Annamária), és Nerissa (Tenki Dalma) a tárgyalásra sem válnak férfivá. Azt mondják róluk, hogy férfiak, merthogy a törvény megköveteli, hiszen Velencében csak férfiak ítélkezhetnek, de ezt senki sem hiszi el. Még a zsidó sem. De nem szólhat, ha a nőkre azt mondják, hogy férfiak, akkor ott nincs apelláta. Hányszor érezzük magunkat hasonlóan, amikor azt halljuk valamiről, hogy fekete, pedig biztosan érzékeljük, hogy fehér. Mégsem tehetünk semmit. Szépen bele kell nyugodnunk a hazugságba. Kovács Márton zenéje, most is, mint máskor, amikor Mohácsinál társaival együtt jelen van a színpadon, nagyon sokat tesz hozzá az előadáshoz. Felkavaró mindkét előadásnak a vége. A kolozsvári produkcióban Shylock haláltusáját kivetítve látjuk, aztán a sok mécsessel teli színpadon a lánya egy siratódalt énekel. Mohácsinál középen az egyedül maradt, a földönfutóvá tett és a hitétől is megfosztott kalmár egyik oldalán a lánya, a másik oldalán Antonio, aki egy váratlan gesztussal Shylock kezébe adja a földre dobott fejfedőjét, megtapasztalta ugyanis, hogy bárkiből, bármikor válhat védtelen, megtiport áldozat. Ott állnak, mind a hárman némán. Tétován sejtetve talán mégis valahogy túlélhető ez a körülöttünk tomboló észvesztő téboly. Talán...

Info

Shakespeare: A velencei kalmár Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka a Vígszínházban Rendező. Tompa Gábor Shakespeare - Mohácsi testvérek: A velencei kalmár Miskolci Nemzeti Színház Rendező: Mohácsi János  

Szerző