- Orbán fejében kigyulladt a vörös fény

Washingtoni villámlátogatása után a budapesti Szabolcs utcába ment Orbán Viktor, hogy átadja az ott megépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. A miniszterelnök a sajtónak Donald Trumppal való húszperces találkozójáról elmondta: „Mint látják, épségben hazatértünk. A hányattatott magyar történelmünk fényében ez nem kis teljesítmény. Másfelől sikerült megerősítenünk az Egyesült Államok és Magyarország stratégiai szövetségét.” Orbánt az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalás megerősítette abbéli meggyőződésében, hogy „a világ nagy változások előtt áll, és ennek a szelét hamarosan érezni is fogjuk.”

Hallgatóságának a német költő, Herder XVIII. századi víziója is eszébe juthatott a magyar kultúra haláláról. Az európai uniós választásokról szólva a miniszterelnök ugyanis úgy fogalmazott: „kultúránk megmaradása és megőrzése a tét.” Ám „ma Európát olyan emberek vezetik, akik hívei a kulturális önfeladásnak, legalábbis nem bánják, ha a kontinensünk kulturálisan feladja magát.”

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Liget Projekt részeként épült meg. Ezt Orbán Viktor az 1896-os városligeti beruházásokkal párhuzamba állította, és arra is célzott, a fideszes európai parlamenti képviselők nem feltétlenül az Európai Néppárt keretén belül fogják folytatni pályafutásukat. „Az őseink sem akartak mást száz évvel ezelőtt, mint megmutatni, miben is áll a magyar géniusz, és hogyan lehet azt kifejezni és átmenteni a jövőnek. Mindig is az volt a fölfogásunk, hogy csak rajtunk múlik, száz év múlva is így legyen ez. Ezért olyan képviselőket akarunk küldeni az Európai Parlamentbe, akik nem pártérdekeket, egyik vagy másik pártcsaládot képviselik, hanem Magyarország nemzeti érdekeit” – mondta. 

Orbán a lehetséges nemzethalál egyik okaként más nemzetek gyarapodását nevezte meg. „Amikor úgy érezzük, ezt a kultúrát veszély fenyegeti, akkor azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépnünk. Az, hogy a magyar kultúra száz vagy ezer év múlva is létezni fog, az egyáltalán nem természetes és garantált. A magyarok a világ népességének 0,2 százalékát adják. Hogyha nem figyelünk, akkor ennyien, amennyien vagyunk, ilyen kevesen, könnyen eltűnhetünk a történelem színpadáról. Különösen akkor, ha mások pedig folyamatosan gyarapodnak, és számban, életminőségben növekednek” – fogalmazta újra Herder jóslatát.

Múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok, kutatószobák: a 37 ezer négyzetméteren megvalósult OMRRK a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum mintegy háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez, tudományos feldolgozásához biztosít hátteret. Az OMRRK keretén belül a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet mintegy másfél millió művészeti dokumentum felett fog rendelkezni. „Egymillió kulturális emlék szinte felfoghatatlan mennyiség egy ember számára. Fontos azonban, hogy mit látunk ebben az egymillió tárgyban. Ha ilyen európai értelmiségi megközelítésből írjuk le a dolgot, akkor mondhatjuk azt, hogy láthatjuk benne a halott fehér kultúra porosodó tárgyait. Ez ilyen baloldali, progresszív megközelítésből fest ilyen benyomást” – jutott erről Orbán eszébe. 

A 2015-ben indult beruházás költségét eredetileg 14 milliárd forintra tervezték, az OMRRK végül 20 milliárd forintból valósult meg. „Én is a szívemhez kaptam, amikor a Liget Program előterjesztésének keretében azt mondta Baán László, hogy kell építeni raktárat 20 milliárd forintért. És arra gondoltam, hogy vajon akkor ezt hogyan fogjuk majd a Tiszántúl valamelyik falvában elmagyarázni, hogy miközben örülünk, hogy éppen túl vagyunk a gazdasági válságon, és éppen kezdjük magunkat összeszedni, valami raktárra fogunk elkölteni 20 milliárd forintot” – mondta. (Megközelítőleg ugyanennyibe került a Fradi, illetve a Vidi futballstadionjának a felépítése, egyenként – a szerk.)

A miniszterelnök kitért arra, hogy színvonalában, felszereltségében a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs restaurátor műhelyeihez, raktárbázisához hasonlítható az OMRRK – ami egyelőre üresen áll –, ám nem veszett el a szakmai részletekben, inkább a kormányzati sikerpropagandára szánt néhány mondatot. „Tíz éve Magyarország egy tönkrement ország volt, ahol napi küzdelmet kellett folytatnunk a túlélésért, gondolni sem lehetett arra, hogy nagy kulturális vállalkozásokba vágjuk a fejszénket. Ez így volt 2010-ben, de 2011-re megjött a bátorságunk, és miután úgy láttuk, hogy a tönkrement országot sikerül visszarántani a szakadék széléről, arra jöttünk rá, hogy hosszú távú nagy kulturális vállalkozások nélkül a gazdaság rendbetétele is sokkal kevesebbet ér” – osztotta meg felismerését.

Miután köszönetet mondott Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosának, a Merjünk nagyot álmodni! szlogent idézte meg. „Nagyság nélkül nem érdemes élni. Nagyság nélkül nem érdemes országot építeni. A nagyság érzése nélkül nem érdemes naponta fölkelnünk és hozzákezdenünk a munkánkhoz. Akkor érdemes igazából mindezt megtenni, ha az ember érzi, hogy nálánál, önmagánál valami sokkal fontosabb, nagyobb dolgot épít. A nagyság számunkra azt jelenti, hogyha valami tágasabb világot akarunk, akkor fölfelé, az ég felé kell építkeznünk” – jelölte ki az irányt.

Az esemény zárásaként a Szépművészeti Múzeumnak átadta Pierre-Auguste Renoir egyik kései remekművét. A Fekvő női akt című festményt a kormány 12,3 millió dollárért – mintegy 3,5 milliárd forintért – vásárolta meg. Május 24-én egy kamaratárlat keretében fogják bemutatni a Szépművészeti Múzeumban.