„Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran!” - ezt a felhívást tette közzé a pestisarcok.hu, miután a hvg.hu megírta: a Czeglédy-ügyben az egyik informátort kiadta a hatóságoknak a kormánylap.
„Speciális eset volt”, hogy a PestiSrácok munkatársa úgy érezte, újságírói „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról – így próbálta magyarázni Huth Gergely a Media1-nek adott interjújában, hogy kollégájuk, Füssy Angéla miért továbbította informátorát az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben. Az érintett újságíró pedig azzal magyarázta tettét hogy az MSZP-ben politizáló informátor (akit azóta a párt kizárt) sajtóetikai szempontból kérdéses esetet: szerinte a forrás „önös érdekből valótlan információkat akart” neki szállítani, ezért gyakorlatilag „nem is tekinti informátornak”.
Csakhogy, írja a hvg.hu, a PestiSrácok munkatársának eljárása egyáltalán nem volt – ahogyan a kormányoldali lap részéről ezt állították – „kivételes” vagy „speciális”: két további esetben is beavatkozott Füssy Angéla a Ceglédy és társai ellen költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozásba. Ezt a hvg.hu birtokába került két nyomozati irat támasztja alá.
Az egyik a korábbi bejelentésének a kiegészítése, amiben a NAV bűnügyi igazgatóságának megküld egy négy nevet tartalmazó listát azokról, akik szerinte információkkal rendelkeznek Czeglédyről. Ebben ő maga fogalmaz úgy, hogy a felsorolt személyek az „informátorai”, és azt is kifejezetten kéri a nyomozóktól, hogy az adatokat, „ide értve a nevüket is, kezeljék zártan, hogy kilétükről a gyanúsítotti kör, sem azok védői ne szerezhessenek tudomást”. A bejelentés kísérőlevelében az olvasható: a „kihallgatása során tett ígérete szerint” küldi a neveket.
A NAV nyomozóinak továbbított „bejelentés kiegészítés” listáján szereplők egyikét sikerült megtalálnunk, ő Czeglédy egyik korábbi cégénél dolgozott, így került kapcsolatba Füssy Angélával, aki leszervezte, hogy a vele mint újságíróval megosztott információkat a hatóság előtt is mondja el. Az ügy politikai jellegére tekintettel nevének elhallgatását kérve elmondta: bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”.
A másik eset még durvább. Egy Sz. P. monogrammal rendelkező ember kihallgatásáról készült jegyzőkönyv annak tisztázásával indul, miért keresték meg a nyomozók, és egyértelműen kiderül, hogy nem önként, magától jelentkezett vagy nem valamilyen nyom vezetett hozzá.
Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. P. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről.
Azonban Sz. P.-t a PestiSrácok újságírója nemcsak a hatóságoknak szállította: kiadta az összes többi kormányoldali lapnak is, amely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint átvette és lehozta Füssy cikkét, amely „Tanúk állítják: a Czeglédy-féle iskolaszövetkezetek fő feladata az MSZP-s és DK-s pártmunka volt” címmel jelent meg. Ez azért is tanulságos, mert világosan mutatja, ahogyan a tudatosan felépített NER-közeli média együttműködik: amikor a cikkben szereplő baloldali politikusok és szervezet az összes lapot beperelte, az egyik fő informátornak kikiáltott Sz. P. nevét és adatait egyszerűen felfedték a bíróság nyilvános eljárásában.
Az is mutatja, hogy az „anonim informátort” gyakorlatilag bedobták a közösbe a NER-médiában, hogy egy további, személyiségi jogi perben szintén felbukkant Sz. P. neve: a Magyar Idők is az ő tanúkénti meghallgatását kérte a Fővárosi Törvényszéktől az általuk is átvett állítások alátámasztására. Ezt az eljárást – a Magyar Nemzet visszaszerzése miatt azóta megszüntetett – Magyar Idők ellen az egyik ebben megrágalmazott baloldali politikus kezdeményezte.
