Így szivárogtass kormánylapnak: több informátor is a nyomozóknál kötött ki a Czeglédy Csaba ügyében

Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Ráadásul nemcsak az ügyészségnek mentek a nevek, de a NER-médiában is körbeadták azokat.
„Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran!” - ezt a felhívást tette közzé a pestisarcok.hu, miután a hvg.hu megírta: a Czeglédy-ügyben az egyik informátort kiadta a hatóságoknak a kormánylap.  „Speciális eset volt”, hogy a PestiSrácok munkatársa úgy érezte, újságírói „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról – így próbálta magyarázni Huth Gergely a Media1-nek adott interjújában, hogy kollégájuk, Füssy Angéla miért továbbította informátorát az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben. Az érintett újságíró pedig azzal magyarázta tettét hogy az MSZP-ben politizáló informátor (akit azóta a párt kizárt) sajtóetikai szempontból kérdéses esetet: szerinte a forrás „önös érdekből valótlan információkat akart” neki szállítani, ezért gyakorlatilag „nem is tekinti informátornak”. Csakhogy, írja a hvg.hu, a PestiSrácok munkatársának eljárása egyáltalán nem volt – ahogyan a kormányoldali lap részéről ezt állították – „kivételes” vagy „speciális”: két további esetben is beavatkozott Füssy Angéla a Ceglédy és társai ellen költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozásba. Ezt a hvg.hu birtokába került két nyomozati irat támasztja alá. Az egyik a korábbi bejelentésének a kiegészítése, amiben a NAV bűnügyi igazgatóságának megküld egy négy nevet tartalmazó listát azokról, akik szerinte információkkal rendelkeznek Czeglédyről. Ebben ő maga fogalmaz úgy, hogy a felsorolt személyek az „informátorai”, és azt is kifejezetten kéri a nyomozóktól, hogy az adatokat, „ide értve a nevüket is, kezeljék zártan, hogy kilétükről a gyanúsítotti kör, sem azok védői ne szerezhessenek tudomást”. A bejelentés kísérőlevelében az olvasható: a „kihallgatása során tett ígérete szerint” küldi a neveket. A NAV nyomozóinak továbbított „bejelentés kiegészítés” listáján szereplők egyikét sikerült megtalálnunk, ő Czeglédy egyik korábbi cégénél dolgozott, így került kapcsolatba Füssy Angélával, aki leszervezte, hogy a vele mint újságíróval megosztott információkat a hatóság előtt is mondja el. Az ügy politikai jellegére tekintettel nevének elhallgatását kérve elmondta: bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”. A másik eset még durvább. Egy Sz. P. monogrammal rendelkező ember kihallgatásáról készült jegyzőkönyv annak tisztázásával indul, miért keresték meg a nyomozók, és egyértelműen kiderül, hogy nem önként, magától jelentkezett vagy nem valamilyen nyom vezetett hozzá. Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. P. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről. Azonban Sz. P.-t a PestiSrácok újságírója nemcsak a hatóságoknak szállította: kiadta az összes többi kormányoldali lapnak is, amely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint átvette és lehozta Füssy cikkét, amely „Tanúk állítják: a Czeglédy-féle iskolaszövetkezetek fő feladata az MSZP-s és DK-s pártmunka volt” címmel jelent meg. Ez azért is tanulságos, mert világosan mutatja, ahogyan a tudatosan felépített NER-közeli média együttműködik: amikor a cikkben szereplő baloldali politikusok és szervezet az összes lapot beperelte, az egyik fő informátornak kikiáltott Sz. P. nevét és adatait egyszerűen felfedték a bíróság nyilvános eljárásában. Az is mutatja, hogy az „anonim informátort” gyakorlatilag bedobták a közösbe a NER-médiában, hogy egy további, személyiségi jogi perben szintén felbukkant Sz. P. neve: a Magyar Idők is az ő tanúkénti meghallgatását kérte a Fővárosi Törvényszéktől az általuk is átvett állítások alátámasztására. Ezt az eljárást – a Magyar Nemzet visszaszerzése miatt azóta megszüntetett – Magyar Idők ellen az egyik ebben megrágalmazott baloldali politikus kezdeményezte. 
Szerző

Ha az ötödik levélre sem válaszol érdemben Orbán, ráfordulnak a sztrájkra a közszolgák

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Besokalltak a közszolgálati szakszervezetek, mert nem ül le velük tárgyalni a kormány.
Ha az Orbán Viktornak ma elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot (OKSZ) alkotó szakszervezetek, még az EP választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét. A sztrájkbizottság ügyvivői tisztét ellátó Földiák András lapunknak azt mondta, reméli, hogy a január végén megalakult testület dokumentumai meggyőzik majd a jogászokat arról, hogy az érdekvédők mindent megtettek a sztrájkköveteléseikről szóló tárgyalások érdekében, és úgy döntenek, jogszerűen szervezhetnek sztrájkot. A tíz tagszervezetet tömörítő sztrájkbizottság először március 20-án kérte a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájktárgyalásokra a kormány képviselőit, de ez azóta sem történt meg. Az elmúlt két hónapban két államtitkár és egy helyettes államtitkár jelezte, hogy hajlandó lenne egyeztetni egyik vagy másik terület érdekvédőivel, de a sztrájkbizottság nem hagyta magát szétszabdalni, mert szerintük a közszféra egészét hátrányos helyzetbe hozó kormányzati döntéseken kell változtatni. A sztrájktörvény alapján abban az esetben, ha nem állapítható meg a kormány képviseletében tárgyaló szakterületi vezető személye, az egyeztetés a társadalmi párbeszédért felelős miniszter – jelen esetben Varga Mihály pénzügyminiszter feladata lenne. Ezt a lehetőséget azonban egyetlen eddigi kormányzati válasz sem vetette fel. Az Orbánnak címzett és lapunk birtokába jutott utolsó levél szerint a pénzügyi helyettes államtitkárral le is ültek egy megbeszélésre, de gyorsan kiderült, hogy Marczinkó Zoltán „a sztrájkkövetelésben megfogalmazott témák egyikében sem tud nyilatkozni”. Az OKSZ ezek után egységes egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezte ma ötödször is, azt hangsúlyozva, hogy így együtt a tíz szakszervezet lefedi a közszféra egészét a pedagógusokon, a bölcsődei dolgozókon és a hírközlésben alkalmazottakon át, a kultúra, a tudomány és a szociális gondoskodás területén tevékenykedőkig. Legkésőbb jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz akarnak ülni a kormány képviselőjével, de ha ez megint nem sikerül, marad a jogi út. 
Frissítve: 2019.05.15. 08:36

Bíróság dönthet a Hős utcai lakókról

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:00
Hős utca
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az önkormányzat nagyjából ötmillió forint kínál egy lakásért, ezt a lakók nem fogadják el.
Több lakástulajdonos is azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul a Budapest X. kerületében található Hős utcai lakótelep ügyében, lakásaikat ugyanis ki akarja sajátítani az önkormányzat. Az ügyben kedden a Fővárosi Kormányhivatalban indult egyeztetés az érintettek között, ami egyelőre nem vezetett eredményre. Az önkormányzat képviselői el sem mentek a tárgyalásra, a tulajdonosok – és ügyvédeik – csak a kerületvezetés által megbízott értékbecslővel valamint a kormányhivatal képviselőjével tudtak beszélni. A két lakótömbből álló Hős utcai ingatlanegyüttes a környék hírhedtté vált, elgettósodott lakótelepe, ahol korábban annak ellenére is súlyos drogproblémák merültek fel, hogy szinte a szomszédban található a Készenléti Rendőrség Központja. A lakótömbök 317 lakásának több mint fele önkormányzati tulajdonú, a kerületvezetés pedig azon van, hogy a többit is megszerezze, a lakótelepet felszámolja, helyére pedig egy sportkomplexumot építsen. A lakásokért továbbra is alacsony, 4,9–5,5 millió forint közötti összegeket ajánlanak a tulajdonosoknak. – Azért jöttünk, hogy meglegyen a jegyzőkönyv a mai tárgyalásról, aztán megyünk a bíróságra – mondta az egyik érintett kedd délelőtt a kormányhivatalban. Nem volt rest független értékbecslőt hívni, aki az önkormányzat által felajánlottnál jóval magasabb összegben állapította meg a lakás értékét. – Az értékbecslést közjegyző hitelesítette, mi csak ezt vagyunk hajlandóak elfogadni. Drogosok már nincsenek, az önkormányzat folyton csak a múltra hivatkozik – tette hozzá. Bár a pontos összeget nem árulta el, egy másik tulajdonos is ugyanígy járt el: az ő lakását mintegy 12 millió forintra becsülték. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magántulajdonú lakások egy részét albérletként adják ki, a lakóknak pedig nincs hova menniük. – Ha bontani fogják a házat, engem is dobhatnak a konténerbe a téglával együtt – fogalmazott egyikük. Urbanovszky Zsuzsanna, a Hős utcai lakástulajdonosokat és a lakókat segítő Kontúr Egyesület képviselője arra is felhívta a figyelmet, a kirendelt független értékbecslő függetlensége megkérdőjelezhető, miután az önkormányzat alkalmazottjával járta a telepet. Szerinte az értékbecslésében inkább az tükröződik vissza, hogy az önkormányzat malmára hajtaná a vizet. Pontatlanságokat említve, az egyik lakás esetében például azt írták, hogy kereskedelmi és kiszolgáló helyiségek csak a lakóteleptől 1-2 kilométer távolságra találhatóak, holott már 500 méterre is vannak szupermarketek. Szerinte fontos tényező az is, hogy az önkormányzat és a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. hagyta lezülleni az ingatlanokat, amik egyébként közlekedési szempontból is kiváló helyen állnak. Érdeklődtünk a kerület vezetésénél, ám eddig nem reagáltak megkeresésünkre.
Szerző
Témák
Hős utca
Frissítve: 2019.05.15. 07:25