Ha az ötödik levélre sem válaszol érdemben Orbán, ráfordulnak a sztrájkra a közszolgák

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Besokalltak a közszolgálati szakszervezetek, mert nem ül le velük tárgyalni a kormány.
Ha az Orbán Viktornak ma elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot (OKSZ) alkotó szakszervezetek, még az EP választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét. A sztrájkbizottság ügyvivői tisztét ellátó Földiák András lapunknak azt mondta, reméli, hogy a január végén megalakult testület dokumentumai meggyőzik majd a jogászokat arról, hogy az érdekvédők mindent megtettek a sztrájkköveteléseikről szóló tárgyalások érdekében, és úgy döntenek, jogszerűen szervezhetnek sztrájkot. A tíz tagszervezetet tömörítő sztrájkbizottság először március 20-án kérte a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájktárgyalásokra a kormány képviselőit, de ez azóta sem történt meg. Az elmúlt két hónapban két államtitkár és egy helyettes államtitkár jelezte, hogy hajlandó lenne egyeztetni egyik vagy másik terület érdekvédőivel, de a sztrájkbizottság nem hagyta magát szétszabdalni, mert szerintük a közszféra egészét hátrányos helyzetbe hozó kormányzati döntéseken kell változtatni. A sztrájktörvény alapján abban az esetben, ha nem állapítható meg a kormány képviseletében tárgyaló szakterületi vezető személye, az egyeztetés a társadalmi párbeszédért felelős miniszter – jelen esetben Varga Mihály pénzügyminiszter feladata lenne. Ezt a lehetőséget azonban egyetlen eddigi kormányzati válasz sem vetette fel. Az Orbánnak címzett és lapunk birtokába jutott utolsó levél szerint a pénzügyi helyettes államtitkárral le is ültek egy megbeszélésre, de gyorsan kiderült, hogy Marczinkó Zoltán „a sztrájkkövetelésben megfogalmazott témák egyikében sem tud nyilatkozni”. Az OKSZ ezek után egységes egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezte ma ötödször is, azt hangsúlyozva, hogy így együtt a tíz szakszervezet lefedi a közszféra egészét a pedagógusokon, a bölcsődei dolgozókon és a hírközlésben alkalmazottakon át, a kultúra, a tudomány és a szociális gondoskodás területén tevékenykedőkig. Legkésőbb jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz akarnak ülni a kormány képviselőjével, de ha ez megint nem sikerül, marad a jogi út. 
Frissítve: 2019.05.15. 08:36

Bíróság dönthet a Hős utcai lakókról

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:00
Hős utca
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az önkormányzat nagyjából ötmillió forint kínál egy lakásért, ezt a lakók nem fogadják el.
Több lakástulajdonos is azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul a Budapest X. kerületében található Hős utcai lakótelep ügyében, lakásaikat ugyanis ki akarja sajátítani az önkormányzat. Az ügyben kedden a Fővárosi Kormányhivatalban indult egyeztetés az érintettek között, ami egyelőre nem vezetett eredményre. Az önkormányzat képviselői el sem mentek a tárgyalásra, a tulajdonosok – és ügyvédeik – csak a kerületvezetés által megbízott értékbecslővel valamint a kormányhivatal képviselőjével tudtak beszélni. A két lakótömbből álló Hős utcai ingatlanegyüttes a környék hírhedtté vált, elgettósodott lakótelepe, ahol korábban annak ellenére is súlyos drogproblémák merültek fel, hogy szinte a szomszédban található a Készenléti Rendőrség Központja. A lakótömbök 317 lakásának több mint fele önkormányzati tulajdonú, a kerületvezetés pedig azon van, hogy a többit is megszerezze, a lakótelepet felszámolja, helyére pedig egy sportkomplexumot építsen. A lakásokért továbbra is alacsony, 4,9–5,5 millió forint közötti összegeket ajánlanak a tulajdonosoknak. – Azért jöttünk, hogy meglegyen a jegyzőkönyv a mai tárgyalásról, aztán megyünk a bíróságra – mondta az egyik érintett kedd délelőtt a kormányhivatalban. Nem volt rest független értékbecslőt hívni, aki az önkormányzat által felajánlottnál jóval magasabb összegben állapította meg a lakás értékét. – Az értékbecslést közjegyző hitelesítette, mi csak ezt vagyunk hajlandóak elfogadni. Drogosok már nincsenek, az önkormányzat folyton csak a múltra hivatkozik – tette hozzá. Bár a pontos összeget nem árulta el, egy másik tulajdonos is ugyanígy járt el: az ő lakását mintegy 12 millió forintra becsülték. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magántulajdonú lakások egy részét albérletként adják ki, a lakóknak pedig nincs hova menniük. – Ha bontani fogják a házat, engem is dobhatnak a konténerbe a téglával együtt – fogalmazott egyikük. Urbanovszky Zsuzsanna, a Hős utcai lakástulajdonosokat és a lakókat segítő Kontúr Egyesület képviselője arra is felhívta a figyelmet, a kirendelt független értékbecslő függetlensége megkérdőjelezhető, miután az önkormányzat alkalmazottjával járta a telepet. Szerinte az értékbecslésében inkább az tükröződik vissza, hogy az önkormányzat malmára hajtaná a vizet. Pontatlanságokat említve, az egyik lakás esetében például azt írták, hogy kereskedelmi és kiszolgáló helyiségek csak a lakóteleptől 1-2 kilométer távolságra találhatóak, holott már 500 méterre is vannak szupermarketek. Szerinte fontos tényező az is, hogy az önkormányzat és a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. hagyta lezülleni az ingatlanokat, amik egyébként közlekedési szempontból is kiváló helyen állnak. Érdeklődtünk a kerület vezetésénél, ám eddig nem reagáltak megkeresésünkre.
Szerző
Témák
Hős utca
Frissítve: 2019.05.15. 07:25

Ez már a végeleges szakítás? Orbán ajtót mutatott a néppárti bölcsek tanácsának

Publikálás dátuma
2019.05.15. 06:30

Fotó: GEORGES GOBET / AFP
Találkozót kezdeményeztek az Európai Néppárt „bölcsei”, de a miniszterelnök elhárította a megkeresést – értesült a Népszava megbízható brüsszeli forrásokból.
A belga Herman van Rompuy által vezetett „bölcsek tanácsa” – amelynek tagja Hans-Gert Pöttering német és Wolfgang Schüssel osztrák politikus –, az európai parlamenti választások előtt szeretett volna megbeszélést folytatni a magyar kormányfővel. Budapestről azonban azt a választ kapták, hogy a megadott időpontig nem lesz lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni a miniszterelnökkel. A háromtagú „bölcsek tanácsát” – mint arról többször írtunk – az Európai Néppárt (EPP) márciusi politikai gyűlésén hozták létre, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. A testületnek az lenne a dolga, hogy értékelje a magyar kormánypárt tevékenységét, megfelel-e az a Néppárt hivatalos dokumentumaiban lefektetett demokratikus értékeknek és elveknek. Információink szerint a hivatalosan Értékelő Bizottságnak nevezett grémium egyik tagja még május vége előtt szeretné felkeresni Magyarországot, és nemhivatalos formában tájékozódni a Fidesz-kormány tevékenységéről. A tervbe vett látogatásnak azonban nincs kitűzött időpontja, és bizonytalan, hogy egyáltalán sor kerül-e rá. Az Európai Néppárt brüsszeli székhelyén nem kívánták kommentálni lapunk értesülését. A Fidesz márciusban még nyitott volt a „bölcsek tanácsa” fogadására, az utóbbi hetekben viszont végletekig megromlott a viszony az EPP és Orbán Viktor között. Olyannyira, hogy a kormányfő alkalmatlan csúcsjelöltnek nevezte Manfred Webert, aki tavasszal bejelentette a „bölcsek tanácsa” megalakulását.  Még márciusban Novák Katalin, a Fidesz alelnöke – aki a néppárti döntés nyomán létrehozott magyar „bölcsek tanácsa” vezetője lett – úgy fogalmazott: Herman Van Rompuy és két társa igyekszik tényszerűen megismerni a magyar döntések hátterét, ez pedig esélyt ad arra, hogy nagy tapasztalattal rendelkező, komoly politikusok "hitelesebben értékeljék a Fidesz tevékenységét, Magyarország helyzetét". Tény ugyanakkor az is: az utóbbi hetek eseményeinek tükrében már kevésbé tűnik a váratlannak, hogy Orbán nem kért a bölcsek tanácsából. A kormányfő ugyanis egyre jobban élezi az ellentétet a Fidesz és az Európai Néppárt között, miközben szorosabbra fűzte kapcsolatát populista politikusokkal: Budapesten vendégül látta Matteo Salvinit, az olasz Liga elnökét, majd pedig Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjét. Strache múlt hétfői látogatásán pedig minden korábbinál nyíltabban és egyértelműbben bírálta Manfred Webert, az EPP csúcsjelöltjét. Azt mondta: úgy látja, a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Weberre utalva hozzátette: "Nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök." Mindezek után a kormányportál Origo Manfred Weber lejáratásába kezdett, lényegében a költségtérítése elcsalásával vádolta meg a néppárti politikust a Habony Árpád gründolta "hírügynökség" információira hivatkozva.
Frissítve: 2019.05.15. 09:01