Szétnyerheti magát a Fidesz, ha az ellenzéki szavazatok elaprózódnak az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.05.15. 09:17
Az ellenzéki képviselők korábban közösen tettek fogadalmat a kormánnyal szembeni ellenállásról
Fotó: Népszava
Ráadásul csak két és fél ellenzéki párt jut be stabilan, az elbukó kicsik pedig a kormánypárt pozícióját erősítik.
Először van reális esélye egy pártnak (nevezetesen a Fidesznek), hogy listás, vagyis teljesen arányos szavazási rendszerben is elvigye a kiosztható mandátumok kétharmadát - most éppen az EP-választáson, írja a 444.hu. A Fidesz számára két körülmény is kedvez a mostani választáson. Az egyik az óriási mozgósítási képessége, a másik az ellenzéki oldal széttöredezettsége.    2014-ben nem egészen 29 százalékos volt a részvétel, a mostani felmérések azonban 45-50 százalékos érdeklődést mutatnak. A Fidesznek most alapvető érdeke, hogy nagyon sok szavazóját buzdítsa részvételre. Minél többen szavaznak ugyanis, annál több voks kell az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez, és most sok olyan párt van, amelyeket éppen e küszöb környékére mérnek a közvélemény-kutatók. Az EP-választások eddig a nagyvárosiakat, leginkább a budapestieket mozgatta meg igazán, 2014-ben egyes fővárosi kerületekben az országos átlag kétszerese volt a részvétel. Ez a helyben viszonylag erős ellenzéknek segített valamennyit. Egy jelentős vidéki mozgósítással a Fidesz ezt jól tudja kompenzálni. Az ellenzéki pártok közül az 5 százalékos küszöb átlépésére teljes magabiztossággal csak a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd lista számíthat, mindkettőt valamivel 10 százalék fölé mérik, és nagyjából hasonló eredményeket érhetnek el. A DK-t is stabilan 5 százalék fölé mérik, ám egyes felmérések még a statisztikai hibahatáron belül. A Momentumot valamivel 5 százalék fölé, az LMP-t ez alá mérik, és 1-3 százalékra számíthat még a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk is. A Fidesznek 50 százalék feletti szavazatot jósol a legtöbb kutatás. Az 5 százalékot el nem érő pártlisták szavazatai elvesznek az eredmény kiszámításakor. Ha mondjuk csak az LMP, a Kétfarkú és a Mi Hazánk nem éri ezt el, ahogy ezt a legfrissebb felmérések jósolják, akkor is elveszik az ellenzékre adott voksokból mintegy 320 ezer darab, vagyis a nem fideszes szavazatok közel 18 százaléka (50 százalékos részvétellel, 4 százalékos LMP-vel, 2-2 százalékos Kutyapárttal és Mi Hazánkkal, 55 százalékos Fidesszel számolva, ami az utóbbi egy hónap méréseinek az átlaga). Ha a Momentum se érné el az 5 százalékot egy ilyen helyzetben, akkor közel félmillió ellenzéki szavazat veszne el. Az már összes ellenzéki szavazat negyede. Ha valóban 50 százalékos lenne a részvétel, akkor a Momentumnak 25 ezerrel több szavazót kell elvinnie, mint tavaly a parlamenti választáskor, hogy átlépje a küszöböt, az LMP-nek meg kellene tartania a tavalyi szavazóinak a felét, a DK-nak pedig a kétharmadát. Ha alacsonyabb lenne a részvétel – vannak mérések, amelyek legfeljebb 45 százalékost jósolnak – akkor valamivel könnyebb lehet az ellenzék helyzete.
Szerző
Témák
EP-választás

Így szivárogtass kormánylapnak: több informátor is a nyomozóknál kötött ki a Czeglédy Csaba ügyében

Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Ráadásul nemcsak az ügyészségnek mentek a nevek, de a NER-médiában is körbeadták azokat.
„Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran!” - ezt a felhívást tette közzé a pestisarcok.hu, miután a hvg.hu megírta: a Czeglédy-ügyben az egyik informátort kiadta a hatóságoknak a kormánylap.  „Speciális eset volt”, hogy a PestiSrácok munkatársa úgy érezte, újságírói „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról – így próbálta magyarázni Huth Gergely a Media1-nek adott interjújában, hogy kollégájuk, Füssy Angéla miért továbbította informátorát az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben. Az érintett újságíró pedig azzal magyarázta tettét hogy az MSZP-ben politizáló informátor (akit azóta a párt kizárt) sajtóetikai szempontból kérdéses esetet: szerinte a forrás „önös érdekből valótlan információkat akart” neki szállítani, ezért gyakorlatilag „nem is tekinti informátornak”. Csakhogy, írja a hvg.hu, a PestiSrácok munkatársának eljárása egyáltalán nem volt – ahogyan a kormányoldali lap részéről ezt állították – „kivételes” vagy „speciális”: két további esetben is beavatkozott Füssy Angéla a Ceglédy és társai ellen költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozásba. Ezt a hvg.hu birtokába került két nyomozati irat támasztja alá. Az egyik a korábbi bejelentésének a kiegészítése, amiben a NAV bűnügyi igazgatóságának megküld egy négy nevet tartalmazó listát azokról, akik szerinte információkkal rendelkeznek Czeglédyről. Ebben ő maga fogalmaz úgy, hogy a felsorolt személyek az „informátorai”, és azt is kifejezetten kéri a nyomozóktól, hogy az adatokat, „ide értve a nevüket is, kezeljék zártan, hogy kilétükről a gyanúsítotti kör, sem azok védői ne szerezhessenek tudomást”. A bejelentés kísérőlevelében az olvasható: a „kihallgatása során tett ígérete szerint” küldi a neveket. A NAV nyomozóinak továbbított „bejelentés kiegészítés” listáján szereplők egyikét sikerült megtalálnunk, ő Czeglédy egyik korábbi cégénél dolgozott, így került kapcsolatba Füssy Angélával, aki leszervezte, hogy a vele mint újságíróval megosztott információkat a hatóság előtt is mondja el. Az ügy politikai jellegére tekintettel nevének elhallgatását kérve elmondta: bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”. A másik eset még durvább. Egy Sz. P. monogrammal rendelkező ember kihallgatásáról készült jegyzőkönyv annak tisztázásával indul, miért keresték meg a nyomozók, és egyértelműen kiderül, hogy nem önként, magától jelentkezett vagy nem valamilyen nyom vezetett hozzá. Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. P. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről. Azonban Sz. P.-t a PestiSrácok újságírója nemcsak a hatóságoknak szállította: kiadta az összes többi kormányoldali lapnak is, amely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint átvette és lehozta Füssy cikkét, amely „Tanúk állítják: a Czeglédy-féle iskolaszövetkezetek fő feladata az MSZP-s és DK-s pártmunka volt” címmel jelent meg. Ez azért is tanulságos, mert világosan mutatja, ahogyan a tudatosan felépített NER-közeli média együttműködik: amikor a cikkben szereplő baloldali politikusok és szervezet az összes lapot beperelte, az egyik fő informátornak kikiáltott Sz. P. nevét és adatait egyszerűen felfedték a bíróság nyilvános eljárásában. Az is mutatja, hogy az „anonim informátort” gyakorlatilag bedobták a közösbe a NER-médiában, hogy egy további, személyiségi jogi perben szintén felbukkant Sz. P. neve: a Magyar Idők is az ő tanúkénti meghallgatását kérte a Fővárosi Törvényszéktől az általuk is átvett állítások alátámasztására. Ezt az eljárást – a Magyar Nemzet visszaszerzése miatt azóta megszüntetett – Magyar Idők ellen az egyik ebben megrágalmazott baloldali politikus kezdeményezte. 
Szerző

Ha az ötödik levélre sem válaszol érdemben Orbán, ráfordulnak a sztrájkra a közszolgák

Publikálás dátuma
2019.05.15. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Besokalltak a közszolgálati szakszervezetek, mert nem ül le velük tárgyalni a kormány.
Ha az Orbán Viktornak ma elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot (OKSZ) alkotó szakszervezetek, még az EP választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét. A sztrájkbizottság ügyvivői tisztét ellátó Földiák András lapunknak azt mondta, reméli, hogy a január végén megalakult testület dokumentumai meggyőzik majd a jogászokat arról, hogy az érdekvédők mindent megtettek a sztrájkköveteléseikről szóló tárgyalások érdekében, és úgy döntenek, jogszerűen szervezhetnek sztrájkot. A tíz tagszervezetet tömörítő sztrájkbizottság először március 20-án kérte a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájktárgyalásokra a kormány képviselőit, de ez azóta sem történt meg. Az elmúlt két hónapban két államtitkár és egy helyettes államtitkár jelezte, hogy hajlandó lenne egyeztetni egyik vagy másik terület érdekvédőivel, de a sztrájkbizottság nem hagyta magát szétszabdalni, mert szerintük a közszféra egészét hátrányos helyzetbe hozó kormányzati döntéseken kell változtatni. A sztrájktörvény alapján abban az esetben, ha nem állapítható meg a kormány képviseletében tárgyaló szakterületi vezető személye, az egyeztetés a társadalmi párbeszédért felelős miniszter – jelen esetben Varga Mihály pénzügyminiszter feladata lenne. Ezt a lehetőséget azonban egyetlen eddigi kormányzati válasz sem vetette fel. Az Orbánnak címzett és lapunk birtokába jutott utolsó levél szerint a pénzügyi helyettes államtitkárral le is ültek egy megbeszélésre, de gyorsan kiderült, hogy Marczinkó Zoltán „a sztrájkkövetelésben megfogalmazott témák egyikében sem tud nyilatkozni”. Az OKSZ ezek után egységes egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezte ma ötödször is, azt hangsúlyozva, hogy így együtt a tíz szakszervezet lefedi a közszféra egészét a pedagógusokon, a bölcsődei dolgozókon és a hírközlésben alkalmazottakon át, a kultúra, a tudomány és a szociális gondoskodás területén tevékenykedőkig. Legkésőbb jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz akarnak ülni a kormány képviselőjével, de ha ez megint nem sikerül, marad a jogi út. 
Frissítve: 2019.05.15. 08:36