Ha egy tinédzsert megerőszakol az apja, akkor is meg kell szülnie gyermekét - van, ahol teljes abortusztilalom lépett életbe

Publikálás dátuma
2019.05.15. 11:00

Fotó: Shutterstock
Alabama célja az, hogy az abortusz a jövőben semmilyen formában ne lehessen a nők alkotmányos alapjoga.
"Azt üzenjük egy 12 éves lánynak, aki erőszakos vérfertőzés áldozataként esett teherbe, hogy nincs választása" - kommentálta Rodger Smitherman alabamai demokrata állami szenátor, hogy a javaslatot elsöprő többséggel támogató helyi törvényhozás után a szenátus is elfogadta az új alabamai abortusztörvényt, írja a 444.hu.   Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban vagy háromszáz, az abortuszt szigorító jogszabályt fogadtak el különböző tagállamok, 16 tagállamban például azt, hogy amint a magzat szívverése érzékelhető, tilos abortálni. A magzat szívverése már általában a terhesség hatodik hetében észlelhető. Mivel a terhesség hatodik hetében az emberek nagy részének még fogalma sincs róla, hogy terhes, ez a fajta szabályozás szintén gyakorlati abortusztilalmat jelent.  Alabamában ennél is tovább mentek, a szabályok szerint még a bűncselekmények áldozatai se mentesülnek a tilalom alól, magzatot csak és kizárólag nagyon speciális esetben lehet csak elhajtani, kizárólag, ha az anya élete is veszélyben van. Az új szabályozásért küzdők kimondott célja volt, hogy olyan szabályozást hozzanak, amely alapjaiban tenné törvénytelenné az abortuszt. Azt remélik, hogy ezzel kiprovokálhatják a törvényük legfelsőbb bírósági vizsgálatát. Erre minden esély megvan, a nők választását támogató szervezetek már be is jelentették, hogy bíróságon támadják meg a javaslatot. A tilalompártiak azzal számolnak, hogy a körzeti bíróságok elkaszálják a törvényt, így az a legfelsőbb bíróság elé kerülhet. Az elé a legfelsőbb bíróság elé, melybe Donald Trump már két, elkötelezetten abortuszellenes bírót - köztük egy feltételezett erőszakolót - nevezett ki. Ezzel ugyanis elvben többségbe kerülhettek azok a konzervatív bírók, akik akár hajlandóak is lehetnek a legfelsőbb bíróság 1873-as, a nők abortuszhoz való jogát alkotmányos alapjogként elismerő ítélete, a Roe v. Wade felülbírálatára.
Szerző

Szétnyerheti magát a Fidesz, ha az ellenzéki szavazatok elaprózódnak az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.05.15. 09:17
Az ellenzéki képviselők korábban közösen tettek fogadalmat a kormánnyal szembeni ellenállásról
Fotó: Népszava
Ráadásul csak két és fél ellenzéki párt jut be stabilan, az elbukó kicsik pedig a kormánypárt pozícióját erősítik.
Először van reális esélye egy pártnak (nevezetesen a Fidesznek), hogy listás, vagyis teljesen arányos szavazási rendszerben is elvigye a kiosztható mandátumok kétharmadát - most éppen az EP-választáson, írja a 444.hu. A Fidesz számára két körülmény is kedvez a mostani választáson. Az egyik az óriási mozgósítási képessége, a másik az ellenzéki oldal széttöredezettsége.    2014-ben nem egészen 29 százalékos volt a részvétel, a mostani felmérések azonban 45-50 százalékos érdeklődést mutatnak. A Fidesznek most alapvető érdeke, hogy nagyon sok szavazóját buzdítsa részvételre. Minél többen szavaznak ugyanis, annál több voks kell az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez, és most sok olyan párt van, amelyeket éppen e küszöb környékére mérnek a közvélemény-kutatók. Az EP-választások eddig a nagyvárosiakat, leginkább a budapestieket mozgatta meg igazán, 2014-ben egyes fővárosi kerületekben az országos átlag kétszerese volt a részvétel. Ez a helyben viszonylag erős ellenzéknek segített valamennyit. Egy jelentős vidéki mozgósítással a Fidesz ezt jól tudja kompenzálni. Az ellenzéki pártok közül az 5 százalékos küszöb átlépésére teljes magabiztossággal csak a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd lista számíthat, mindkettőt valamivel 10 százalék fölé mérik, és nagyjából hasonló eredményeket érhetnek el. A DK-t is stabilan 5 százalék fölé mérik, ám egyes felmérések még a statisztikai hibahatáron belül. A Momentumot valamivel 5 százalék fölé, az LMP-t ez alá mérik, és 1-3 százalékra számíthat még a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk is. A Fidesznek 50 százalék feletti szavazatot jósol a legtöbb kutatás. Az 5 százalékot el nem érő pártlisták szavazatai elvesznek az eredmény kiszámításakor. Ha mondjuk csak az LMP, a Kétfarkú és a Mi Hazánk nem éri ezt el, ahogy ezt a legfrissebb felmérések jósolják, akkor is elveszik az ellenzékre adott voksokból mintegy 320 ezer darab, vagyis a nem fideszes szavazatok közel 18 százaléka (50 százalékos részvétellel, 4 százalékos LMP-vel, 2-2 százalékos Kutyapárttal és Mi Hazánkkal, 55 százalékos Fidesszel számolva, ami az utóbbi egy hónap méréseinek az átlaga). Ha a Momentum se érné el az 5 százalékot egy ilyen helyzetben, akkor közel félmillió ellenzéki szavazat veszne el. Az már összes ellenzéki szavazat negyede. Ha valóban 50 százalékos lenne a részvétel, akkor a Momentumnak 25 ezerrel több szavazót kell elvinnie, mint tavaly a parlamenti választáskor, hogy átlépje a küszöböt, az LMP-nek meg kellene tartania a tavalyi szavazóinak a felét, a DK-nak pedig a kétharmadát. Ha alacsonyabb lenne a részvétel – vannak mérések, amelyek legfeljebb 45 százalékost jósolnak – akkor valamivel könnyebb lehet az ellenzék helyzete.
Szerző
Témák
EP-választás

Így szivárogtass kormánylapnak: több informátor is a nyomozóknál kötött ki a Czeglédy Csaba ügyében

Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Ráadásul nemcsak az ügyészségnek mentek a nevek, de a NER-médiában is körbeadták azokat.
„Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran!” - ezt a felhívást tette közzé a pestisarcok.hu, miután a hvg.hu megírta: a Czeglédy-ügyben az egyik informátort kiadta a hatóságoknak a kormánylap.  „Speciális eset volt”, hogy a PestiSrácok munkatársa úgy érezte, újságírói „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról – így próbálta magyarázni Huth Gergely a Media1-nek adott interjújában, hogy kollégájuk, Füssy Angéla miért továbbította informátorát az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben. Az érintett újságíró pedig azzal magyarázta tettét hogy az MSZP-ben politizáló informátor (akit azóta a párt kizárt) sajtóetikai szempontból kérdéses esetet: szerinte a forrás „önös érdekből valótlan információkat akart” neki szállítani, ezért gyakorlatilag „nem is tekinti informátornak”. Csakhogy, írja a hvg.hu, a PestiSrácok munkatársának eljárása egyáltalán nem volt – ahogyan a kormányoldali lap részéről ezt állították – „kivételes” vagy „speciális”: két további esetben is beavatkozott Füssy Angéla a Ceglédy és társai ellen költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozásba. Ezt a hvg.hu birtokába került két nyomozati irat támasztja alá. Az egyik a korábbi bejelentésének a kiegészítése, amiben a NAV bűnügyi igazgatóságának megküld egy négy nevet tartalmazó listát azokról, akik szerinte információkkal rendelkeznek Czeglédyről. Ebben ő maga fogalmaz úgy, hogy a felsorolt személyek az „informátorai”, és azt is kifejezetten kéri a nyomozóktól, hogy az adatokat, „ide értve a nevüket is, kezeljék zártan, hogy kilétükről a gyanúsítotti kör, sem azok védői ne szerezhessenek tudomást”. A bejelentés kísérőlevelében az olvasható: a „kihallgatása során tett ígérete szerint” küldi a neveket. A NAV nyomozóinak továbbított „bejelentés kiegészítés” listáján szereplők egyikét sikerült megtalálnunk, ő Czeglédy egyik korábbi cégénél dolgozott, így került kapcsolatba Füssy Angélával, aki leszervezte, hogy a vele mint újságíróval megosztott információkat a hatóság előtt is mondja el. Az ügy politikai jellegére tekintettel nevének elhallgatását kérve elmondta: bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”. A másik eset még durvább. Egy Sz. P. monogrammal rendelkező ember kihallgatásáról készült jegyzőkönyv annak tisztázásával indul, miért keresték meg a nyomozók, és egyértelműen kiderül, hogy nem önként, magától jelentkezett vagy nem valamilyen nyom vezetett hozzá. Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. P. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről. Azonban Sz. P.-t a PestiSrácok újságírója nemcsak a hatóságoknak szállította: kiadta az összes többi kormányoldali lapnak is, amely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint átvette és lehozta Füssy cikkét, amely „Tanúk állítják: a Czeglédy-féle iskolaszövetkezetek fő feladata az MSZP-s és DK-s pártmunka volt” címmel jelent meg. Ez azért is tanulságos, mert világosan mutatja, ahogyan a tudatosan felépített NER-közeli média együttműködik: amikor a cikkben szereplő baloldali politikusok és szervezet az összes lapot beperelte, az egyik fő informátornak kikiáltott Sz. P. nevét és adatait egyszerűen felfedték a bíróság nyilvános eljárásában. Az is mutatja, hogy az „anonim informátort” gyakorlatilag bedobták a közösbe a NER-médiában, hogy egy további, személyiségi jogi perben szintén felbukkant Sz. P. neve: a Magyar Idők is az ő tanúkénti meghallgatását kérte a Fővárosi Törvényszéktől az általuk is átvett állítások alátámasztására. Ezt az eljárást – a Magyar Nemzet visszaszerzése miatt azóta megszüntetett – Magyar Idők ellen az egyik ebben megrágalmazott baloldali politikus kezdeményezte. 
Szerző