Orbán új szélsőséges barátja frontális támadást indított a pápa ellen

Publikálás dátuma
2019.05.15. 12:16

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Egyre inkább elmérgesedik a Vatikán és az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini viszonya. Az egyházfő szerint nagy veszély leselkedik a társadalomra.
Matteo Salvini és a Ferenc pápa eddig sem szívelték egymást. Az olasz belügyminiszter megtestesíti mindazt, ami ellen a katolikus egyházfő felemeli szavát. Nem akar szolidaritást a menekültekkel, hanem még azon hajók ellen is szankciókat vezet be, amelyek humánusan felveszik őket a fedélzetükre. Hogy a pápa mennyire nem kedveli a jobboldali populista Liga elnökét, jelzi, nem is volt hajlandó fogadni őt. Salvini nemrégiben egy pólóban jelent meg, amelyen e szöveg szerepel: „Benedek az én pápám”. A pápa többször figyelmeztetett az idegengyűlölet, a rasszizmus és a populizmus veszélyeire. 2017 márciusában a német Die Zeitnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a populizmus „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”. Egy tavaly szeptemberi konferenciára írt beszédében rámutatott, hogy manapság ismét terjedőben van a félelem, a lenézés vagy a gyűlölet olyan emberek vagy csoportok ellen, amelyeket különbözőnek ítélnek meg etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozásuk alapján, és nem tartanak méltónak arra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom életében. Ez pedig intoleranciához, diszkriminációhoz vagy kirekesztéshez vezetnek az adott társadalomban, ráadásul egyeseket tettlegességre, erőszakra is ösztönöz, amelyek – mint a Vatikáni Rádió akkori tudósítása rámutatott – súlyosan sértik az érintett személyek emberi méltóságát és alapvető jogait. A pápa kiemelte, a politika világában is előfordul, hogy a félelmeket, egyes csoportok nehézségeit eszközként használják fel és illuzórikus ígéreteket tesznek rövid távú választási érdekek miatt. A pápa kiemelte, e jelenségek iránt nem lehetünk közömbösek. Ez a gondolat a Szentszékhez akkreditált januári üzenetében is felbukkant. Mint fogalmazott, a két világháborúban a populista és nacionalista törekvések fölébe kerekestek a Nemzetek Szövetsége tevékenységének. „Az ilyen ösztönös törekvések újbóli megjelenése fokozatosan gyengíti a multilaterális rendszert, aminek következménye a bizalom általános hiánya, a nemzetközi politika hitelességének válsága és a nemzetek családjában a legkiszolgáltatottabb tagok fokozatos marginalizációja” – fogalmazott a pápa. Ferenc számos más alkalmakkor is figyelmeztetett a populizmus veszélyeire, legutóbb múlt héten, amikor a római egyházmegye papjaival találkozott. Arra figyelmeztette a lelkipásztorokat, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Aki a sorok között tud olvasni, az sejtheti: az üzenet részben Salvininek szól, aki folyamatos gyűlöletkeltéssel, mások kirekesztésével, rasszizmussal érte el azt, hogy hazája legnépszerűbb pártja a Liga legyen. Megmérgezte az emberek lelkét. Ebben a helyzetben kivételes jelentősége volt a pápa alamizsnása, Konrad Krajewski akciójának. A lengyel bíboros (tavaly nyáron lett a Bíborosi Kollégium tagja) visszakapcsolta az áramot a hajléktalanoknak egy használaton kívüli, állam tulajdonban lévő ingatlanban, ahová 2013-ban költöztek be. A rendőrség leplombálta a főkapcsolót, ezt azonban a bíboros eltávolította. A házban mintegy 450-en laknak, köztük bevándorlók, menekültek, sok muzulmán, s száz gyermek. Az áramot azért kapcsolták le, mert az ingatlan 300 ezer eurós tartozást halmozott fel. Május 6. óta tengődtek világítás és víz nélkül. Egy apáca beszámolója szerint leírhatatlan állapotok uralkodtak, mert az orvosi műszereket sem lehetett használni. Mindezek után a lengyel főpap kiérdemelte a „pápa Robin Hoodja” címet. Krajewski bíboros ellen eljárás indul, s akár három éves börtönnel is sújthatják. „Elvárom tőle azt, hogy fizesse ki az összes nehéz helyzetben lévő olasz család villanyszámláját, akik házat sem foglaltak el” – mondta a tőle megszokott „humanizmussal” Salvini, aki fel akarja számolni az összes – mintegy száz – elfoglalt római házat. 12 ezer ember kerülhet így az utcára. Egyúttal azt is közölte, „olaszok milliói hónapokig egy pizzát sem tudnak megenni, hogy fizessék a rezsit”. Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár rámutatott: Krajewski bíboros nagyon is létező problémára hívta fel a figyelmet és jó szándékúan cselekedett. Valójában nem is Krajewski, hanem a pápa áll a szélsőségesek célkeresztjében. A vasárnapi Úrangyala imádság során egy újfasiszta olasz szervezet, a Forza Nuova tiltakozott a pápa ellen, „árulónak” nevezve őt.

A Vatikán alamizsnása

Az 1963-ban született Konrad Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének. Tavaly júniusban kreálta bíborossá Ferenc pápa. A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja. Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.

Szigorítja az "élőzést" a Facebook a christchurch-i merénylet miatt

Publikálás dátuma
2019.05.15. 10:23

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Új korlátozásokat vezet be az "élőzésre" a Facebook, miután az 51 ember életét követelő christchurch-i merénylet elkövetője így közvetítette akcióját.

"Az új-zélandi borzasztó terrortámadást követően megvizsgáltuk, mit tehetünk még annak érdekében, hogy szolgáltatásainkat ne károkozásra vagy a gyűlölet terjesztésére használják fel"

- közölte a Facebook helyi idő szerint kedden.

A Facebook az "egy csapás" irányvonalat vezeti be az oldalon elérhető élő közvetítés korlátozására, ennek lényege, hogy akik az oldalon bárhol megsértik a "legsúlyosabb szabályokat", azoknál azonnal letiltják az élő közvetítés használatát egy meghatározott időtartamra. A vállalat közölte, hogy az elkövetkező hetekben a korlátozások további kiterjesztését tervezik, például a hirdetések szabályozását.
A Facebook már egyébként is változtatott az élő közvetítés egyes szabályain, miután a vállalat a közelmúltban a bírálatok kereszttüzébe került a gyűlöletbeszéd és az élő közvetítés szabályai miatt, miután nem távolította el időben a christchurch-i merényletről készült felvételeket.
A tervek szerint a Facebook 7,5 millió dollárt fordít új kutatási partnerségekre, hogy a vállalat fejleszteni tudja a kép- és videoelemzési technológiáját a manipulált médiatartalmak jobb felismerhetősége érdekében, ami problémát okozott a Facebooknak a christchurch-i merényletet követően. 
Március 15-én egy szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál férfi 51 embert lőtt agyon az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Christchurch két mecseténél, a muzulmánok számára kiemelten fontos pénteki ima idején. A férfi a fejére szerelt kamera segítségével a Facebookon élőben közvetítette ámokfutását. Az élő közvetítés 17 percig tartott, a Facebook azonban csak a rendőrségi értesítést követően távolította el a felvételt, így a videó gyorsan elterjedt az interneten. A Facebook közlése szerint a támadást követő 24 órában világszerte 1,5 millió olyan videót távolítottak el, amelyek a christchurch-i merényletről készült felvételből tartalmaztak részleteket. A Facebook a videó több mint 900 változatát azonosította.
A szerdai Christchurch Call nevű csúcstalálkozón vezető politikusok és technológiai cégek vezetői gyűlnek össze, hogy megállapodjanak, miként előzhető meg a terrorizmus szervezése és népszerűsítése a közösségi médiumok felületén. A párizsi találkozó házigazdája Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök lesz, az eseményen várhatóan a Facebook, a Google, a Twitter és egyéb technológiai cégek képviselői vesznek részt, Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója azonban nem lesz jelen.
Szerző

„El tudok képzelni egy puccsot Európában”

Publikálás dátuma
2019.05.15. 09:30

Fotó: Tóth Gergő / Nepszava
Hasan Basri Yalcin török kutató szerint a Nyugatnak csak azóta van baja Törökországgal, hogy önálló külpolitikája van, és megvédi nemzeti érdekeit.
Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt követendő példaként említette Törökországot mint illiberális demokráciát. Valóban illiberális demokrácia Törökország? A legtöbb demokrácia mostanában kihívásokkal küzd, és a töröknek is régóta megvannak a maga hiányosságai. Törökországban az elmúlt tíz-húsz évben demokratizálódási folyamat zajlott, amiben Recep Tayyip Erdogannak is kulcsszerepe volt. Előtte például pártokat oszlathattak fel, komoly gondok voltak a nemzeti identitás kérdésével, a vallási jogokkal. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák. A folyamat még nem zárult le. Ám a nemzetközi média gyakran nem úgy mutatja be a dolgokat, ahogy valójában vannak. Ami az illiberális jelzőt illeti, azt nem csak a török, de például az amerikai demokráciára is szokták használni. A liberalizmus egy olyan ideológia, amely szorosan kapcsolódik a demokráciához, ám az egész világon válságban van. Emiatt számos országban erős vezetők emelkedtek fel, akiket gyakran „illiberálisnak” neveznek. Szerintem azonban a liberális-illiberális ellentétnél fontosabb a nacionalizmus, populizmus térnyerése.  Egyes vélemények szerint az ország inkább a diktatúra irányába halad.  Nagyjából 2013-14 óta gyakran mondják, hogy a török demokratikus fejlődés leállt. Ha ez így is van, a helyzet akkor is stabil. Mindezt azok után, hogy a 2016-os puccskísérlet a túlélés kérdése volt Törökország számára: mindössze apróságokon, néhány órán múlt, hogy sikerült elkerülni egy polgárháború kirobbanását. Képzeljük csak el, mi történt volna, ha Erdogant elfogják, vagy megölik! A társadalom és katonaság különböző táborai csaptak volna össze a hatalomért. Nem ez volt egyébként az első puccskísérlet Törökország történelmében, de most fordult elő először, hogy török katonák civileket öltek. A tét tehát a túlélés volt, így az intézkedéseknek is ehhez kellett alkalmazkodniuk. Csak a nemzetközi médiában ezt is félreértik. Például azt mondják, hogy újságírókat tartóztattak le Törökországban. Ám azt már nem említik, hogy ezek az emberek nem azért kerülnek börtönbe, mert újságírók, hanem mert kötődnek valamilyen terrorszervezethez. Különleges időket élünk, amik különleges intézkedéseket igényelnek. El tud képzelni hasonló puccskísérletet egy jól működő demokráciában, az Európai Unióban?  Persze, hogy el tudom képzelni! Ha lenne egy Fethullah Gülen Terrorszervezethez hasonló terrorszervezet az Egyesült Államokban, vagy az Európai Unióban, az első pillanatban letartóztatnák és megbüntetnék a tagjait. Ugyanazt tennék, mint Törökország. Sőt, a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot nálunk körülbelül két évig tartott. Franciaországban a párizsi terrortámadások után viszont még ennél is tovább. Vagy említhetném a belga merényleteket is. Ma Brüsszelben az utcákat katonai járművek őrzik, a török városokban ellenben semmi effélét nem láthat. Mint mondtam, különleges idők különleges intézkedéseket követeltek meg, de most már próbálunk visszatérni a rendes kerékvágásba. Ez azonban időbe telik.  Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a nemzetközi média gyakran igazságtalan kettős mércét alkalmaz Törökországgal és Magyarországgal szemben.    Teljesen egyetértek. Törökország külpolitikája nagyon megváltozott. Korábban az országra úgy tekintettek, mint a Nyugat hű szövetségesére. Csakhogy történt egy s más. Például a NATO, melynek meg kellett volna védenie, nem védett meg minket Szíriában. Mikor aztán emiatt kénytelenek voltunk más lehetőségek után nézni, és eldöntöttük, hogy az oroszoktól vásárolunk S-400-as légvédelmi rakétarendszert, elkezdtek bírálni minket. De ez a folyamat koránt sem most kezdődött. Erdogan híres davosi egyperces felszólalása után  -  2009-ben még török miniszterelnökként Erdogan kemény hangon bírálta Simón Peresz izraeli elnököt a davosi világgazdasági fórumon - a szerző - a nemzetközi bírálatok célkeresztjébe került, és a média hozzáállása is teljesen megváltozott. Addig partner volt, pragmatista, aki együttműködik a Nyugattal. Aztán amint kiderült, hogy van saját külpolitikája, megvédi a török nemzeti érdekeket, nem csak az Egyesült Államok és az Európai Unió véleményét szajkózza, egyszerre veszélyes és nemkívánatos lett. Úgy vélem ugyanez igaz Magyarország esetében is. Orbán Viktor egy olyan népszerű vezető, aki egy erős Magyarországot akar, ezért a nemzetközi média tüzel rá.  Azért még cél az Európai Unió?  Még mindig cél, Törökország számára a koppenhágai kritériumok teljesítése magától értetődő. Hiszünk abban, hogy a partnerség az Európai Unióval nem a nemzeti érdekeink kárára történik. Ha például Ciprus kapcsán az unió velünk szemben cselekszik, akkor persze meg kell védenünk magunkat. Ez természetes, minden állam elsősorban saját érdekeit védi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tartanánk magunkat a csatlakozási folyamathoz. Mikor azonban annyi válság fenyeget: a nacionalizmus erősödése, a határainknál zajló konfliktusok, a terrorszervezetek, előbb ezekkel kell megbirkóznunk. Enélkül nem tudjuk biztosítani a nép jólétét, biztonságát, szabadságát. Ugyanakkor Törökország védelme nélkül Európai Unió sem lenne.
A magyar kormány nem hisz abban, hogy a muszlimok integrálhatók az európai társadalomba. A legtöbb európai államban szeretik úgy leírni Törökországot, mint egy muszlim többségű országot. Én is úgy vélem, hogy ez valóban egy fontos, ám nem áthidalhatatlan akadály a kapcsolatokban. Ha nem jön a válság és a '90-es évek stabilitása folytatódott volna, nem itt tartanánk. Az unió problémája azonban nem a török csatlakozással, hanem önmagával van. A Brexit, a katalán függetlenségi törekvések, az olasz-francia csörte, a magyarok elleni kritikák nem véletlenek. Az EU a '90-es évek nagy álma volt, amely amerikai katonai védelem alatt jött létre. Ez a védelem most megszűnt, és nincs helyette európai. Hosszú távon borítékolható, hogy az EU-ra komoly válság vár.  Miért, Törökországban nincs válság? Nem hinném, hogy válságot élünk át. A kétségtelen nehézségek ellenére a gazdaságunk még mindig növekszik. Ami a társadalmi megosztottságot és egyéb kérdéseket illeti, ennek az az oka, hogy Törökország óriási átalakulásokon megy keresztül. A történelem során először végre a nép uralkodik, eleddig mindig a katonaságé volt a valódi hatalom. Ezért állnak olyan sokan Erdogan mögött, ezért olyan népszerű. Egy nap lehet, hogy veszíteni fog, de még a legutóbbi szavazáson is, amelyet néhányan nagy vereségként értelmeztek, valójában még mindig a voksok több mint felét gyűjtötte be. Mindezt majd 17 év, külső és belső támadások, és ilyen gazdasági állapotok mellett.    Az isztambuli választások után nem úgy tűnik, hogy valaha is hagyja, hogy veszítsen.  Óriási vita zajlott erről Törökországban. Lényegében az történt, hogy az egyik jelöltre leadott szavazatokat a másik jelölt kapta meg. Mindenki arra számított, hogy Erdogan avatkozik bele a választásokba, ehelyett azt láttuk, hogy az ellenzék lopott szavazatokat. Ez is jelzi, hogy Erdogan nem diktátor. Az elnök pártja tehát a Legfelső Választási Ranácshoz fordult, amely hozott egy döntést, hogy az eredményeket eltörlik, és a választást megismétlik.  És ha megint nyer az ellenzéki jelölt, jön a harmadik forduló?  Ha valaki megint ellopja a szavazatokat, akkor természetesen lesz harmadik forduló is. De ezúttal nagyon fognak figyelni. Hasonló egyébként nem csak Isztambulban történt, csak fontossága miatt erre figyelt fel a média. Az előző választásokon is volt, hogy meg kellett ismételni a voksolást, ráadásul az ellenzéki jelölt győzött, de azzal akkor senki nem törődött. Ez az egész ügy nem is Binali Yildirimről vagy Emrek Imamogluról szól, hanem hogy kiderüljön a választók valódi akarata.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 11:14