Eurovízió: Savanyú a szóló

Publikálás dátuma
2019.05.15. 13:20

Fotó: JACK GUEZ / AFP
Pápai Joci kiesett, magyar versenyző nélkül folytatódik az idei Eurovíziós Dalfesztivál.
Pápai Joci a ciprusi, a montenegrói, a finn, a lengyel, a szlovén és a cseh produkciók után hetedikként állt színpadra az idei Eurovíziós Dalfesztivál keddi, első elődöntőjében, Tel Avivban, a Molnár Ferenc Caramellel közösen írt, Az én apám című szerzeménnyel. A 37 éves énekes az első, aki másodszorra képviselte hazánkat az immár 64. alkalommal megrendezett dalversenyen. 2017-ben, Kijevben, egy táncosnő és egy hegedűs kíséretében előadott Origo című dalával, a szakmai zsűritől és a közönségtől kapott, összesen 200 ponttal a nyolcadik helyen végzett. Idei produkciója egyszerűségében volt nagyszerű, ezúttal táncosok, zenészek, háttérénekesek, különleges speciális effektek nélkül, fekete öltözetben, egyedül állt a több tízezer nézőből álló nagyérdemű elé, és mezítlábas előadása kifejezetten üdítően hatott az egy kaptafára íródott „popcsodák” sorában. Őszintén és tisztán énekelte a magyar népzenei motívumokkal megbolondított balladát. S bár utóbbi, azaz az énekhang tisztasága, nem minden vetélytársról volt elmondható, ez látszólag nem zavarta a zsűrit és a közönséget, és Joci, ezúttal, talán épp a show elemek, a romantika, vagy a polgárpukkasztás hiánya miatt, végül nem került be a döntőbe jutó tíz ország közé. A május 16-i, szombati döntőben résztvevőkhöz, a mostani továbbjutók, azaz Görögország, Fehéroroszország, Szerbia, Ciprus, Észtország, Csehország, Ausztrália, Izland, San Marino, és Szlovénia mellett, a csütörtöki, második elődöntő 18 versenyzőjéből kiválasztott tíz, és az elődöntőkön való részvétel nélkül, automatikusan a döntőbe kvalifikáló Öt Nagy ország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország valamint a tavalyi győzelemmel a rendezést elnyerő Izrael is csatlakozik majd. Így összesen 26-an szállnak ringbe a győzelemért.   
Frissítve: 2019.05.15. 13:52

Múltról mesél, jelenhez szól

Publikálás dátuma
2019.05.15. 12:00

Fotó: Tóth Gergő
Humorral beszél történelemről és költészetről Vajna Ádám első, Oda című verseskötetében, melyet Makói Medáliák díjjal tüntettek ki.
Szórakoztat és filozofál a huszonnégy éves Vajna Ádám első, Oda című verseskötetében, melyért idén ő nyerte el az elsőkötetes költőknek járó Makói Medáliák díjat. A kötet szövege sűrű szövésű, a bő hetven oldal csakúgy hemzseg a történelmi, földrajzi és irodalmi utalásoktól. Merthogy az ifjú szerző nem kevesebbre vállalkozik, minthogy verseiben a közel- és régmúltról, ideológiákról, azok mozgatórugóiról valamint a kortárs költészetről fogalmazzon meg állításokat, vagyis inkább kérdéseket. Utóbbit is rendhagyó módon, Vajna ugyanis nem a közismert történelmi alakok és helyzetek kapcsán kérdez, hanem periférikus, alig ismert személyeket vagy történéséket idéz. Egyik versében a tizenhárom évesen gyermekágyban elhunyt Kasztília hercegnőjének gondolatait közvetíti, másikban Sir Walter Lawry Buller új-zélandi ornitológus önmagával és a madártan tudományával kapcsolatos kételyeiről ír. Máskor egy-egy országra, városra fókuszál, Szlovénia, Montenegro vagy Fiume kapcsán tesz fel kérdéseket. Így esik szó a kötetben forradalomról, Istenről, civilizációról vagy ember és vallás viszonyáról. – Mindig érdekelt, hogy egyes, kisebb történések milyen hatással voltak a mára – mondja Vajna. A Fiume vajúdása című versében például a kikötővárosban elered az eső, mire az emberek besereglenek a kávéházi ponyvák alá, és az utolsó sorból kiderül, hogy közülük egy lány „Kádár elvtársat már a szíve alatt hordta”. A forradalmár egy napja költeményben a társadalmi lázadás stációit járja végig, de mire hőse elindulhatna, hogy szónokoljon, addigra leverik a forradalmat, így az „elrakja versét a többi közé, / és hazamegy megvacsorázni”. – Aki alkot, az szeretné saját magát megérteni és a helyét a világban – véli a szerző, aki írás közben arra törekedett, hogy ne aktuális közéleti témákról írjon, hanem általános folyamatokat ragadjon meg. Épp ezért tágította ki a kötet horizontját egészen a középkorig, felidézve a lándzsát törő lovagokat, barokk tudósokat vagy a reneszánsz festőt, Albrect Dürert. A kötet nemcsak az idézett figurák és adatok miatt nevezhető sokszínűnek, de olykor versről versre vagy versszakról versszakra változó stílusában is. Vajna könnyedén keveri a régies szavakat a mai zsargonnal, emel be népköltészeti megoldásokat, hexametereket vagy éppen dallamos, akár énekelhető sorokat is, melyeket egy-egy hangjeggyel jelez. – Szeretek a formával játszani – mondja, amit jól jelez a kötet egyetlen két soros verse, melyhez a költő egy oldalnyi lábjegyzetet fűzött. Vajna Ádám sokrétű érdeklődése részben az eddigi életútjával is magyarázható. – Azt szoktam mondani, hogy lélekben erdélyi vagyok, aki Budapesten született, de a Balatonnál nőtt fel – mondja. Nagymamája és unokatestvérei ugyanis Erdélyben élnek, de ő maga Balatonkeresztúron töltötte gyerek- és ifjúkorát, majd járt Hévízen gimnáziumba. Vajna a balatoni délvidéket földrajzi és történelmi szempontból is fontosnak tartja, hiszen közel van a szlovén és a horvát határ, miközben volt szerencséje a zalai kultúrát is megismerni. Érdeklődése nem állt meg a magyar és a közép-kelet-európai régiónál, az egyetemen skandinavisztika szakra jelentkezett, melyen a norvég nyelvbe ásta bele magát. Olyannyira, hogy már eredetiben olvassa Knausgård-t, és a norvég kultíró szerkesztőjét is meglátogatta Oslóban, mivel róla írta alapszakos szakdolgozatát. Úgy tervezi, hogy a jövőben majd doktori képzés keretében fogja összehasonlítani a skandináv és magyar közéleti lírát. Aztán ki tudja, lehet ebből is születnek majd újabb versek. Infó:  Vajna Ádám: Oda Scolar Kiadó, 2018

A föld megmagyarázása

 Képzeld el, hogy egy másik bolygóról érkeztél. Földi útikalauzt tartasz a kezedben. Az első sor így szól: A Föld gömbölyű. Egyesek szerint egy labdára hasonlít. Mi az a labda, kérdezed.

Egy kontinens benépesítése

Egy bolíviai tavat négyezer méter magasra emel a hit. Partján találkozik a tájértékelés célkitűzése és feladata. Szerelembe esnek. S a hegyek mögött feltűnik a kőkorszak.  

Trianon-bemutatót tervez a Nemzeti Színház

Publikálás dátuma
2019.05.14. 20:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján állítja színpadra az előadást Vidnyánszky Attila.
Luchinio Visconti híres filmjének forgatókönyve alapján készül a Nemzeti Színházban a Rocco és fivérei Vidnyánszky Attila rendezésében, amely a Nemzeti Színházban szeptemberben nyitja majd a következő évadot. A produkciót elviszik majd a Szentpétervári Színházi Olimpiára is. Újra rendez majd a következő szezonban Szász János, a Örkény Macskajátékát viszi színre Udvaros Dorottyával és Bánsági Ildikóval a főszerepben.  Eirik Stubo jegyzi majd rendezőként Euripidész Médeia című drámáját mások mellett Szűcs Nellivel és Trill Zsolttal. Októberre tervezik a Tartuffe premierjét David Doiasvili interpretációjában. Andrzej Bubieri rendezi A vihart. Szilágyi Andor Leánder és lenszirom című mesejátékát is bemutatják Márkó Eszter színrevitelében. Vecsei H. Miklós lesz a szerzője a Kodály-módszer című darabnak, melynek rendezője Ifj. Vidnyánszky Attila. Berettyán Nándor, Vidnyánszky Attila két évvel ezelőtt végzett növendéke is lehetőséget kap a rendezői bemutatkozásra a Nemzetiben: először az általa írt A súgó című darab kerül be a repertoárba, majd Marquez Egy előre bejelentett gyilkosság története című művének színpadi adaptációját viszi színre. A Trianon emlékévre időzítik a Tizenhárom almafa című előadást, amelynek az alcíme: Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján, rendezője Vidnyánszky Attila.  A főigazgató lapunknak elmondta, hogy az alaptörténet szerzője Wass Albert, eszerint székely embereket besoroznak katonának, miközben keresztülvágtat rajtuk a történelem. „Engem ebben elsősorban az alaphelyzet izgatott, vagyis, hogy élnek egyszerű emberek, mint például az a kárpátaljai bácsi, aki elmesélte, hogy soha nem hagyta el a faluját, miközben öt ország állampolgára lett. Vannak akiket időről időre rángatnak, miközben ők semmi mást nem szeretnének,  mint élni. Közben fölöttük átszáguld a történelem, de az összes kataklizma után képesek lábra állni. Lesz benne tehát egy erős élet igenlő gesztus és reményeim szerint sok humor.”  A Nemzeti Színház felújítása kapcsán Vidnyánszky Attila kérdésünkre közölte, hogy két évre kaptak erre a célra két milliárd forintot. Nyáron a tervek szerint megújul a színpadok padlója, a teátrum hang, fény és színpadtechnikája, illetve a szellőztető rendszer.      
Szerző