Mégsem lesz büntethető a himnusz éneklése Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.05.15. 14:34
HImnuszt énekelnek a DAC szurkolói
Fotó: DAC 1904 / Facebook
Megszavazták a Híd erről szóló módosító javaslatát.
A parlament 103 szavazattal megszavazta Híd módosító javaslatát, mellyel megszüntették a himnusz éneklésének büntethetőségét – írja az ujszo.com. A Híd módosítása szerint a törvény továbbra is kimondja, hogy a szlovák állami himnuszt államünnepek, emléknapok, évfordulók és más fontos országos vagy helyi ünnepségek alkalmával lehet lejátszani vagy elénekelni. Más ország himnusza az adott ország hivatalos delegációjának érkezésekor hangozhat el. A Híd javaslata szerint ezzel nem sérülnek az egyén és a jogi személyek ahhoz fűződő jogai, hogy egy másik állam himnuszát lejátsszák vagy elénekeljék. A törvény bírságokat tárgyaló része is módosul. Az állami szimbólumokról szóló törvény eredeti változatának az SNS által kezdeményezett módosítása kapcsán pénteken (május 10.) a plénum megtörte Andrej Kiska elnöki vétóját, az anyagot újratárgyalásra visszautalták. A képviselők változásokat nem eszközölhettek. Akkor 86 képviselő szavazott a módosítás mellett.
Szerző

Orbán új szélsőséges barátja frontális támadást indított a pápa ellen

Publikálás dátuma
2019.05.15. 12:16

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Egyre inkább elmérgesedik a Vatikán és az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini viszonya. Az egyházfő szerint nagy veszély leselkedik a társadalomra.
Matteo Salvini és a Ferenc pápa eddig sem szívelték egymást. Az olasz belügyminiszter megtestesíti mindazt, ami ellen a katolikus egyházfő felemeli szavát. Nem akar szolidaritást a menekültekkel, hanem még azon hajók ellen is szankciókat vezet be, amelyek humánusan felveszik őket a fedélzetükre. Hogy a pápa mennyire nem kedveli a jobboldali populista Liga elnökét, jelzi, nem is volt hajlandó fogadni őt. Salvini nemrégiben egy pólóban jelent meg, amelyen e szöveg szerepel: „Benedek az én pápám”. A pápa többször figyelmeztetett az idegengyűlölet, a rasszizmus és a populizmus veszélyeire. 2017 márciusában a német Die Zeitnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a populizmus „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”. Egy tavaly szeptemberi konferenciára írt beszédében rámutatott, hogy manapság ismét terjedőben van a félelem, a lenézés vagy a gyűlölet olyan emberek vagy csoportok ellen, amelyeket különbözőnek ítélnek meg etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozásuk alapján, és nem tartanak méltónak arra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom életében. Ez pedig intoleranciához, diszkriminációhoz vagy kirekesztéshez vezetnek az adott társadalomban, ráadásul egyeseket tettlegességre, erőszakra is ösztönöz, amelyek – mint a Vatikáni Rádió akkori tudósítása rámutatott – súlyosan sértik az érintett személyek emberi méltóságát és alapvető jogait. A pápa kiemelte, a politika világában is előfordul, hogy a félelmeket, egyes csoportok nehézségeit eszközként használják fel és illuzórikus ígéreteket tesznek rövid távú választási érdekek miatt. A pápa kiemelte, e jelenségek iránt nem lehetünk közömbösek. Ez a gondolat a Szentszékhez akkreditált januári üzenetében is felbukkant. Mint fogalmazott, a két világháborúban a populista és nacionalista törekvések fölébe kerekestek a Nemzetek Szövetsége tevékenységének. „Az ilyen ösztönös törekvések újbóli megjelenése fokozatosan gyengíti a multilaterális rendszert, aminek következménye a bizalom általános hiánya, a nemzetközi politika hitelességének válsága és a nemzetek családjában a legkiszolgáltatottabb tagok fokozatos marginalizációja” – fogalmazott a pápa. Ferenc számos más alkalmakkor is figyelmeztetett a populizmus veszélyeire, legutóbb múlt héten, amikor a római egyházmegye papjaival találkozott. Arra figyelmeztette a lelkipásztorokat, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Aki a sorok között tud olvasni, az sejtheti: az üzenet részben Salvininek szól, aki folyamatos gyűlöletkeltéssel, mások kirekesztésével, rasszizmussal érte el azt, hogy hazája legnépszerűbb pártja a Liga legyen. Megmérgezte az emberek lelkét. Ebben a helyzetben kivételes jelentősége volt a pápa alamizsnása, Konrad Krajewski akciójának. A lengyel bíboros (tavaly nyáron lett a Bíborosi Kollégium tagja) visszakapcsolta az áramot a hajléktalanoknak egy használaton kívüli, állam tulajdonban lévő ingatlanban, ahová 2013-ban költöztek be. A rendőrség leplombálta a főkapcsolót, ezt azonban a bíboros eltávolította. A házban mintegy 450-en laknak, köztük bevándorlók, menekültek, sok muzulmán, s száz gyermek. Az áramot azért kapcsolták le, mert az ingatlan 300 ezer eurós tartozást halmozott fel. Május 6. óta tengődtek világítás és víz nélkül. Egy apáca beszámolója szerint leírhatatlan állapotok uralkodtak, mert az orvosi műszereket sem lehetett használni. Mindezek után a lengyel főpap kiérdemelte a „pápa Robin Hoodja” címet. Krajewski bíboros ellen eljárás indul, s akár három éves börtönnel is sújthatják. „Elvárom tőle azt, hogy fizesse ki az összes nehéz helyzetben lévő olasz család villanyszámláját, akik házat sem foglaltak el” – mondta a tőle megszokott „humanizmussal” Salvini, aki fel akarja számolni az összes – mintegy száz – elfoglalt római házat. 12 ezer ember kerülhet így az utcára. Egyúttal azt is közölte, „olaszok milliói hónapokig egy pizzát sem tudnak megenni, hogy fizessék a rezsit”. Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár rámutatott: Krajewski bíboros nagyon is létező problémára hívta fel a figyelmet és jó szándékúan cselekedett. Valójában nem is Krajewski, hanem a pápa áll a szélsőségesek célkeresztjében. A vasárnapi Úrangyala imádság során egy újfasiszta olasz szervezet, a Forza Nuova tiltakozott a pápa ellen, „árulónak” nevezve őt.

A Vatikán alamizsnása

Az 1963-ban született Konrad Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének. Tavaly júniusban kreálta bíborossá Ferenc pápa. A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja. Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.

Szigorítja az "élőzést" a Facebook a christchurch-i merénylet miatt

Publikálás dátuma
2019.05.15. 10:23

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Új korlátozásokat vezet be az "élőzésre" a Facebook, miután az 51 ember életét követelő christchurch-i merénylet elkövetője így közvetítette akcióját.

"Az új-zélandi borzasztó terrortámadást követően megvizsgáltuk, mit tehetünk még annak érdekében, hogy szolgáltatásainkat ne károkozásra vagy a gyűlölet terjesztésére használják fel"

- közölte a Facebook helyi idő szerint kedden.

A Facebook az "egy csapás" irányvonalat vezeti be az oldalon elérhető élő közvetítés korlátozására, ennek lényege, hogy akik az oldalon bárhol megsértik a "legsúlyosabb szabályokat", azoknál azonnal letiltják az élő közvetítés használatát egy meghatározott időtartamra. A vállalat közölte, hogy az elkövetkező hetekben a korlátozások további kiterjesztését tervezik, például a hirdetések szabályozását.
A Facebook már egyébként is változtatott az élő közvetítés egyes szabályain, miután a vállalat a közelmúltban a bírálatok kereszttüzébe került a gyűlöletbeszéd és az élő közvetítés szabályai miatt, miután nem távolította el időben a christchurch-i merényletről készült felvételeket.
A tervek szerint a Facebook 7,5 millió dollárt fordít új kutatási partnerségekre, hogy a vállalat fejleszteni tudja a kép- és videoelemzési technológiáját a manipulált médiatartalmak jobb felismerhetősége érdekében, ami problémát okozott a Facebooknak a christchurch-i merényletet követően. 
Március 15-én egy szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál férfi 51 embert lőtt agyon az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Christchurch két mecseténél, a muzulmánok számára kiemelten fontos pénteki ima idején. A férfi a fejére szerelt kamera segítségével a Facebookon élőben közvetítette ámokfutását. Az élő közvetítés 17 percig tartott, a Facebook azonban csak a rendőrségi értesítést követően távolította el a felvételt, így a videó gyorsan elterjedt az interneten. A Facebook közlése szerint a támadást követő 24 órában világszerte 1,5 millió olyan videót távolítottak el, amelyek a christchurch-i merényletről készült felvételből tartalmaztak részleteket. A Facebook a videó több mint 900 változatát azonosította.
A szerdai Christchurch Call nevű csúcstalálkozón vezető politikusok és technológiai cégek vezetői gyűlnek össze, hogy megállapodjanak, miként előzhető meg a terrorizmus szervezése és népszerűsítése a közösségi médiumok felületén. A párizsi találkozó házigazdája Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök lesz, az eseményen várhatóan a Facebook, a Google, a Twitter és egyéb technológiai cégek képviselői vesznek részt, Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója azonban nem lesz jelen.
Szerző