Megmérgezhette betegeit egy francia orvos

Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:04
Frederic Pechier
Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Mintegy 50 esetről lehet szó, amelyekben az altatóorvost azzal gyanúsítják, hogy nem megfelelően végezte munkáját.
Több beteget is megmérgezhetett egy franciaországi orvos. A férfi jelenleg vizsgálati fogságban van a kelet-franciaországi Besançon városában – számolt be szerdán a FranceInfo televíziós csatorna a honlapján. A hírportál értesülései szerint mintegy 50 esetről lehet szó, amelyekben az altatóorvost azzal gyanúsítják, hogy nem megfelelően végezte munkáját. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy emiatt halálesetek is bekövetkeztek-e. A 47 éves férfit hétfőn vették őrizetbe, azóta ki is hallgatták. Az orvos védőügyvédje a helyi médiában tagadta a védence ellen felhozott vádakat. A FranceInfo beszámolt arról is, hogy az orvost már 2017-ben szándékos mérgezéssel vádolták, majd végül felmentették. Akkor azzal gyanúsították, hogy hét beteget mérgezett meg két besançoni magánklinikán 2008-2017 között; rutineljárások során léptek fel problémák. A betegek közül ketten meghaltak, ötöt újra lehetett éleszteni. Az orvost akkor felmentették, ugyanis a nyomozások eredményei szerint a betegek hozzájárultak ahhoz, hogy magas dózisban adjanak be nekik altatószert és káliumot. 
Szerző

Porosenko aláírta az ukrán nyelvtörvényt

Publikálás dátuma
2019.05.15. 17:11

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A leköszönő elnök szerint alapvetően csak a Moszkva-párti politikai erő ellenezte a jogszabályt.
Petro Porosenko aláírta szerdán az ukrán nyelvtörvényt, amely ellen több ízben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Porosenko az aláíráskor az MTI összefoglalója szerint ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény semmilyen formában nem sért más nyelveket. Reményét fejezte ki, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök hivatalba lépése után az új ukrán vezetés – miután elemezte a jogszabályt – a gyakorlatban is alkalmazni fogja a törvénybe foglalt normákat. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek, Andrij Parubij házelnöknek, valamint azoknak az aktivistáknak és a kulturális élet azon képviselőinek, akik támogatták a törvény elfogadását. Szavai szerint alapvetően csak a Moszkva-párti politikai erő ellenezte a jogszabályt.

„Ez még inkább bizonyítja, hogy a helyes irányba haladunk”

– tette hozzá.

Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij
Fotó: Celestino Arce / AFP
Andrij Parubij házelnök kedden írta alá a törvényt azután, hogy a parlament elvetette azt a négy előerjesztést, amelyben Moszkva-barát képviselők a jogszabály visszavonását kezdeményezték. Noha nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió is fenntartásokat fogalmazott meg a törvény kapcsán és szorgalmazták, hogy Kijev kérje ki a Velencei Bizottság állásfoglalását, erre nem került sor.   A törvényt a parlament április 25-én fogadta el. A jogszabállyal szembeni kisebbségi tiltakozások oka, hogy a törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, valamint az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért való jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. Kedden a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös levélben kérte Porosenkót, hogy ne írja alá a nyelvtörvényt, mert szerintük az kirekesztő, alapjaiban sérti Ukrajna állampolgárainak emberi jogait, és ellehetetleníti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelv-használatát. Zelenszkij korábban azt ígérte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a törvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. Porosenko, illetve a jelenlegi kormány részéről korábban több ízben elhangzott az az ígéret is, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről külön törvényt fogadnak majd el, de ilyen tartalmú előterjesztés még nincs a parlament előtt.
Szerző

Kínában letiltották a Wikipédiát is

Publikálás dátuma
2019.05.15. 16:30

Fotó: Wei yao / Wei yao - Imaginechina
Teljesen blokkolták a Wikipedia online enciklopédia oldalait a kínai cenzorok az 1989-es Tienanmen téri események harmincadik évfordulójának közeledtével - közölték szerdán hírügynökségek.
Kínában az online enciklopédia oldalai szerdán egyetlen nyelven sem voltak elérhetőek. A BBC szerint a Wikipedia megerősítette, hogy a kínai cenzúra néhány nyelven még április végén életbe lépett, azt megelőzően pedig egyes kínai nyelvű oldalak már le voltak tiltva.
A pekingi vezetés egyre szigorúbban ellenőrzi az internetet. Az utóbbi években letiltották a többi között a Google keresőjét, de a Facebook, a Twitter, a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatásokat és a YouTube videomegosztó oldalt is. A pekingi vezetés szempontjából kényes vagy Kínával szemben kritikus más hírportálokhoz hasonlóan a The New York Times és a Wall Street Journal című amerikai lapok honlapjai sem kerülték el a cenzúrát.
A hatóságilag tiltott tartalmak elérésének egyetlen módja a cenzúra és a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatok (VPN) használata maradt a tájékozódni kívánók számára. Ugyanakkor a kínai hatóságok a fontos politikai események és a kormány számára kényes emléknapok közeledtével igyekeznek masszívan zavarni ezeket a védett kapcsolatokat.
A Tienanmen tér 1989-ben
Fotó: CATHERINE HENRIETTE
A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután a Tiltott Város bejáratánál fekvő monumentális teret április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.
Idén május elején ünnepelték a centenáriumát a kommunista Kína előhírnökének tartott május 4-e mozgalomnak, amelyre hatalmának legitimációjaként tekint a Kínai Kommunista Párt. Az 1919-es esemény évfordulója miatt fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be Pekingben, tekintettel arra, hogy a május 4-e mozgalom az 1989-es demokráciapárti diáktüntetéseknek is mintául szolgált.
Szerző