Újabb frontok a plakátháborúban

Publikálás dátuma
2019.05.16. 07:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kilencből hat fideszes vezetésű város tiltja vagy nem ad egyértelmű választ arra, tehet-e az ellenzék politikai hirdetéseket villanyoszlopokra.
Mégsem annyira megengedőek a fideszes vezetésű városok – ez a tanulsága annak a levelezésnek, amit az MSZP folytat a megyei jogú városok vezetésével. Míg az első körben három polgármesterből kettő rábólintott arra, hogy ellenzéki plakátok kerüljenek az önkormányzati tulajdonban lévő villanyoszlopokra – Veszprém és Székesfehérvár belegyezett, Pécs elutálta az ötletet –, a második körben a kétharmados engedékenység szertefoszlott. Dunaújváros és Kecskemét első embere hozzájárult ugyan ahhoz, hogy politikai hirdetések kerüljenek a póznákra, de kollégáik már szigorúbbak voltak. Miskolc nyíltan nem mondott nemet, de arra hivatkozva, hogy épp most írják össze az önkormányzati villanyoszlopokat, kérte, legyen türelemmel az MSZP, amint lezárul a folyamat, rögtön a polgármesterhez fordulhat plakátügyben. Csakhogy a választásokig tíz nap van mindössze, így az oszlopregiszter aligha készül el időben. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy Kriza Ákos fideszes városvezető rábólint. Kaposvár nem bíbelődött indokokkal, Szita Károly polgármester deklarálta, hogy politikai reklámok nem kerülnek az oszlopokra. A többi megyei jogú város hallgat, időt húz. Budapest oszlopügytől hangos, pedig korábban úgy tűnt, a fővárosban egyértelmű a póznakérdés. A helyhatósági oszlopok felett diszponáló Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. ugyanis közzétette, hogy ki milyen feltételekkel plakátolhat. A VI. kerületi önkormányzat vezetése azonban most a Demokratikus Koalíciót (DK) kárhoztatja, mondván megsértette a reklámozási szabályokat, ugyanis hirdetéseivel elcsúfítja az Andrássy úton magasodó kandelábereket. A kerület közleménye szerint a hatodik kerületben ugyanis hosszú évek óta közmegegyezés van a pártok között arról, hogy nem tesznek plakátokat az Andrássy út kandelábereire. – A Fidesz azt hazudja, hogy a DK jogszerűtlenül plakátolt Terézvárosban és hogy erről a felháborodott lakóktól értesültek. Ez két hazugság. A valóság ezzel szemben az, hogy a DK-nak hivatalos, írásos engedélye van az Andrássy úti oszlopokat tulajdonló önkormányzati cégtől arra, hogy plakátolhat – fogalmazott Rónai Sándor, a pár szóvivője, EP-képviselőjelöltje, és hozzátette: – Felháborítónak tartjuk, hogy az állampárt terézvárosi pártkatonái még az ellenzék maroknyi használható felülete kapcsán is akadályoznak minket és hazudoznak rólunk. Mindenesetre ha totális sikerrel járna is az önkormányzati oszlopokért folytatott plakátharc, az ellenzék akkor is csak annyit érne el, hogy az ország villanyoszlopainak 10-15 százalékára lehetne hirdetést applikálni. (És természetesen ezeken a felületeken is osztozni kellene a kormánypárttal.) A póznák zöme az áramvállalatok kezében van. A szolgáltatók tulajdonában lévő villanyoszlopok mintegy harmadát birtokló Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. közzétette ugyan, milyen feltételekkel plakátolhatnak a pártok, ám az MSZP hiába kérte írásbeli engedélyét, a társaság majdnem két hete nem válaszol. (Információink szerint a többi ellenzéki pártnak sem).
A magánkézben lévő szolgáltatók oszlopait, ahogy azt többször megírtuk, az Esma Zrt. bérli, és a Garancsi István érdekeltségében lévő reklámcég dönti el, felengedi-e a politikai hirdetéseket a póznákra. Az Esma viszont egyetlen formációnak sem engedélyezte a reklámok elhelyezését. Csakhogy a történet kicsúszni látszik a reklámcég kezéből. A Fidesz ugyanis jóváhagyás hiányában is plakátolt az Esma által bérelt felületekre – viszont a cég nem szedte le a reklámokat. Emiatt a DK kifogást is emelt a Pest Megyei Választási Bizottságnál, amelyik igazat adott a pártnak, és eltiltotta az Esmát a jogsértéstől. A reklámcég fellebbezett, mondván, nem felelős az engedély nélküli plakátolásért. És itt a történetben a csavar. A jogszabályok ugyanis úgy szólnak, hogy a pártok között nem lehet különbséget tenni, vagy mindegyik plakátolhat, vagy egyikük sem. Ez pedig a Nemzeti Választási Bizottság szerint „leszedési egyenlőséget is jelent”. Azaz mivel az Esma a Fidesz hirdetéseit nem távolította el, a többi formáció engedély nélküli plakátjait is békén kell hagynia. És a pártok a jelek szerint élnek is a lehetőséggel, és partizánban plakátolni kezdenek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 08:51

Lobbiznak a Macron-V4 találkozóért

Publikálás dátuma
2019.05.16. 06:40

Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Egy tátrai üdülőt már ki is szemeltek a csúcstalálkozó helyszínéül.
A francia államfővel találkoznának a Visegrádi négyek vezetői – értesült a Népszava több egymástól független forrásból. Információink szerint a jelenleg a V4-ek elnökségét adó szlovák kormány kezdett el élénken lobbizni egy ilyen találkozó létrejöttéért, de a magyar kabinetben is komoly támogatóra találtak. A szlovák kormány még a május 26.-i európai parlamenti választási kampány előtt megpróbálta az országba invitálni Emmanuel Macron francia elnököt. Úgy tudjuk, egy tátrai üdülőhelyet már ki is szemeltek a csúcstalálkozó helyszínéül, de most már kevés az esély arra, hogy a következő tíz napban létrejöjjön az esemény. Valószínűbb, hogy ősszel, Párizsban találkozhatnak az elnökkel a V4-es országok vezetői.
Egy szlovák forrásunk azt mondta, Macron személyesen is jó viszonyt ápol Peter Pellegrini szlovák kormányfővel. Szlovákiában pedig kétoldalú találkozót is tarthattak volna, ami nyilván jól jött volna Pellegrini pártjának, a Smernek is. (Macron hétfőn azt jelentette be, hogy saját mozgalmával az Európai Parlament liberális frakciójához csatlakozik majd, a Smer pedig a szociáldemokrata képviselőcsoportban ül, de a választások után a két frakció várhatóan együttműködik majd.) Francia és cseh forrásból is megerősítették, hogy a találkozó tervben van, igaz, konkrét időpont még nincs. Érdekes, hogy egy magyar kormányzati forrásunk szerint Orbán Viktor is kifejezetten örülne egy találkozónak, mivel úgy ítélte meg, kampányszempontból, jól jött volna neki, ha Macronnal sikerül „élére állítaniuk” a politikai vitákat kettejük között. A két vezető úgy kezelte a másikat az elmúlt időszakban, mint „a legnagyobb fenyegetést Európa jövőjére nézve” - csak természetesen ellentétes előjellel. Orbán a „bevándorláspárti erők” vezető politikusaként tekint a francia elnökre, míg Macron „Európa populista, nacionalista vezetői” közé sorolja a magyar kormányfőt. Azt ugyanakkor egy magyar és egy francia forrásunk is megerősítette, hogy ennek ellenére személyesen semmi problémájuk egymással, sőt, értékelik a másik politikai teljesítményét.

Jövőre is takaréklángon üzemel az egészségügy

Publikálás dátuma
2019.05.16. 06:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
Alig hat százalékkal szán többet az egészségügy működtetésére jövőre a kormány – tudta meg lapunk. Vagyis egy év múlva sem javulhat érezhetően az ellátás.
A jövő évi költségvetés sem hoz áttörést az egészségügyben. Információink szerint ugyanis a rendszer működtetésére egyelőre mindössze 150 milliárd forintos többletet terveztek az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi költségvetésébe és további 60 milliárdot adnának az előterjesztés készítői a fejlesztésekre, azaz az Egészséges Budapest Program folytatására. Úgy tudjuk, egyelőre nincs dedikált többletforrás Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének népegészségügyi programjára: az érintett soron pont akkora összeg szerepel, mint amennyit e célra ebben az évben elkölthettek. Idén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő mintegy 2443,3 milliárdból gazdálkodhatott, vagyis a jövő évi mintegy 150 milliárdos többletből túl sok mindenre nem futja, egyebek mellett a kórházak és szakrendelők finanszírozásának emelésére sem. A természetbeni orvosi ellátásokra ugyanis a 150 milliárdos pluszból 40 milliárd jut. Ennek másfélszerese szokott lenni évente csak a kórházi eladósodás. További 31 milliárddal nőhet a gyógyszerkassza és külön soron, úgynevezett céltartalékként 80 milliárdos összeget különítettek el mindösszesen az orvosoknak, az ápolóknak, a védőnőknek és a műszaki gazdasági területen dolgozóknak a kormányzat által már többször is kilátásba helyezett béremelésre.
Arról, hogy a béremelésre szánt 80 milliárdból melyik szakmacsoportnak mennyi jut majd, egyelőre túl sokat nem tudni. Eddig mindössze annyi szivárgott ki, hogy a szakdolgozók idei 8-, és a jövőre tervezett 14 százalékos többletéhez mintegy 28-30 milliárd forintra van szükség. A kormány 2015 óta ígéri, hogy egyebek mellett „szuperkórházakkal” újítja meg a fővárosi egészségügyi ellátórendszert, és erre mintegy 700 milliárdos költséget terveztek, ám ennek az összegnek még csak kormánydöntésekben sincs nyoma. Jövőre a tárca fejlesztésekről szóló fejezetét növelték meg 60 milliárd forinttal. Körülbelül ennyi pénzt terveznek elkölteni idén is az Egészséges Budapest Programhoz (EBP) kötődő feladatokra, eszközbeszerzésekre. Az utóbbiak közbeszerzése egyébként alig néhány napja teljesen leállt, miután Kásler Miklós miniszter nem hosszabbította meg a programot addig irányító Cserháti Péter miniszteri biztos megbízatását. S miután új biztost nem nevezett ki, és nem gondoskodott a menesztett vezető jogosítványainak átruházásáról, állnak a közbeszerzések, szakrendelő-felújítások. Nem mellékes, hogy mindez nagy kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások előtt. Kásler Miklósnak valószínűleg ezekben a napokban nem csak ez okozhat bosszúságot, hanem az is: tűnik népegészségügyi programjára sem jut pénz. Néhány hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a sajtónak, hogy ugyan a tárcavezető népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése még a lóg levegőben. Azt ugyanis a kabinet attól tette függővé, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 06:13