Jövőre is takaréklángon üzemel az egészségügy

Publikálás dátuma
2019.05.16. 06:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
Alig hat százalékkal szán többet az egészségügy működtetésére jövőre a kormány – tudta meg lapunk. Vagyis egy év múlva sem javulhat érezhetően az ellátás.
A jövő évi költségvetés sem hoz áttörést az egészségügyben. Információink szerint ugyanis a rendszer működtetésére egyelőre mindössze 150 milliárd forintos többletet terveztek az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi költségvetésébe és további 60 milliárdot adnának az előterjesztés készítői a fejlesztésekre, azaz az Egészséges Budapest Program folytatására. Úgy tudjuk, egyelőre nincs dedikált többletforrás Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének népegészségügyi programjára: az érintett soron pont akkora összeg szerepel, mint amennyit e célra ebben az évben elkölthettek. Idén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő mintegy 2443,3 milliárdból gazdálkodhatott, vagyis a jövő évi mintegy 150 milliárdos többletből túl sok mindenre nem futja, egyebek mellett a kórházak és szakrendelők finanszírozásának emelésére sem. A természetbeni orvosi ellátásokra ugyanis a 150 milliárdos pluszból 40 milliárd jut. Ennek másfélszerese szokott lenni évente csak a kórházi eladósodás. További 31 milliárddal nőhet a gyógyszerkassza és külön soron, úgynevezett céltartalékként 80 milliárdos összeget különítettek el mindösszesen az orvosoknak, az ápolóknak, a védőnőknek és a műszaki gazdasági területen dolgozóknak a kormányzat által már többször is kilátásba helyezett béremelésre.
Arról, hogy a béremelésre szánt 80 milliárdból melyik szakmacsoportnak mennyi jut majd, egyelőre túl sokat nem tudni. Eddig mindössze annyi szivárgott ki, hogy a szakdolgozók idei 8-, és a jövőre tervezett 14 százalékos többletéhez mintegy 28-30 milliárd forintra van szükség. A kormány 2015 óta ígéri, hogy egyebek mellett „szuperkórházakkal” újítja meg a fővárosi egészségügyi ellátórendszert, és erre mintegy 700 milliárdos költséget terveztek, ám ennek az összegnek még csak kormánydöntésekben sincs nyoma. Jövőre a tárca fejlesztésekről szóló fejezetét növelték meg 60 milliárd forinttal. Körülbelül ennyi pénzt terveznek elkölteni idén is az Egészséges Budapest Programhoz (EBP) kötődő feladatokra, eszközbeszerzésekre. Az utóbbiak közbeszerzése egyébként alig néhány napja teljesen leállt, miután Kásler Miklós miniszter nem hosszabbította meg a programot addig irányító Cserháti Péter miniszteri biztos megbízatását. S miután új biztost nem nevezett ki, és nem gondoskodott a menesztett vezető jogosítványainak átruházásáról, állnak a közbeszerzések, szakrendelő-felújítások. Nem mellékes, hogy mindez nagy kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások előtt. Kásler Miklósnak valószínűleg ezekben a napokban nem csak ez okozhat bosszúságot, hanem az is: tűnik népegészségügyi programjára sem jut pénz. Néhány hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a sajtónak, hogy ugyan a tárcavezető népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése még a lóg levegőben. Azt ugyanis a kabinet attól tette függővé, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 06:13

Cornstein: nem készül Mészáros Lőrinc szankcionálására az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2019.05.15. 21:05
David B. Cornstein
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az amerikai nagykövet szerint az Átlátszó és a Wall Street Journal téved, ő minden esetre nem tud büntetőintézkedések előkészületéről.
Hamis cikknek nevezte David Cornstein budapesti amerikai nagykövet az ATV-nek a Wall Street Journal és az Átlátszó szerdai közös cikkét, amely szerint az amerikai kormányzaton belül előkészületek zajlanak arra, hogy szankcionálják Mészáros Lőrincet.
A cikk szerint a Globális Magnyitszkij-törvény (Global Magnitsky Act) alapján szankcionálják Orbán Viktor barátját, Mészáros Lőrincet, értesült az Átlátszó és a Wall Street Journal budapesti, illetve washingtoni forrásokból. A szankciók amerikai beutazási tilalmat és az Egyesült Államokban tartott vagyonelemek befagyasztását jelentenék hazánk leggazdagabb, a Forbes szerint több mint 380 milliárd forintos vagyonnal rendelkező embere számára. A cikk szerint a szankciókat előkészítő kormányzati illetékesek látókörében van még Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is.
"Az Amerikai Egyesült Államok nem fenyeget embereket szankciókkal"

- jelentette ki Cornstein az Egyenes Beszédnek. Hozzátette, nem tud ilyen tervről, és erről először csak a szóban forgó cikkből hallott. A nagykövet szerint Orbán és Donald Trump amerikai elnök találkozójára sem került volna sor, ha valóban előkészületben lennének ilyen szankciók.
Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 21:08

Kövér az MTI-ről: "az ellenkezőjét mondják annak, amit én valójában mondtam"

Publikálás dátuma
2019.05.15. 20:13

Fotó: Népszava
Bár korábban arról írt az állami hírügynökség, hogy Kövér László szerint agymosottak aggódnak a klímáért, a házelnök állítja, valójában más hangzott el.
Egy friss felmérés szerint Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást, ami a "»független és pártatlan« média agymosó hatása" miatt van - jelentette ki Kövér László az MTI tudósítása szerint kedden.
Szerdán a párbeszédes Tordai Bencének sikerült Kövér közelébe jutnia, és feltennie a kérdést: vajon a klímaváltozás tényét tagadja-e az Országgyűlés elnöke, vagy csak a probléma nagyságát?
"Az önök újságírói nem dolgoznak, másodkézből dolgoznak, és az ellenkezőjét mondják annak, amit én valójában mondtam"

- kommentálta Kövér az MTI állami hírügynökség munkáját. Ezután leszögezte, valójában mégis a legfontosabb problémák egyikének tartja a klímaváltozást. A két politikus a kölcsönösen egymáshoz vágott sértések ellenére egyetértésben búcsúzott a rövid beszélgetés után.
Szerző