A jövő évi költségvetés sem hoz áttörést az egészségügyben. Információink szerint ugyanis a rendszer működtetésére egyelőre mindössze 150 milliárd forintos többletet terveztek az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi költségvetésébe és további 60 milliárdot adnának az előterjesztés készítői a fejlesztésekre, azaz az Egészséges Budapest Program folytatására. Úgy tudjuk, egyelőre nincs dedikált többletforrás Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének népegészségügyi programjára: az érintett soron pont akkora összeg szerepel, mint amennyit e célra ebben az évben elkölthettek.
Idén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő mintegy 2443,3 milliárdból gazdálkodhatott, vagyis a jövő évi mintegy 150 milliárdos többletből túl sok mindenre nem futja, egyebek mellett a kórházak és szakrendelők finanszírozásának emelésére sem. A természetbeni orvosi ellátásokra ugyanis a 150 milliárdos pluszból 40 milliárd jut. Ennek másfélszerese szokott lenni évente csak a kórházi eladósodás. További 31 milliárddal nőhet a gyógyszerkassza és külön soron, úgynevezett céltartalékként 80 milliárdos összeget különítettek el mindösszesen az orvosoknak, az ápolóknak, a védőnőknek és a műszaki gazdasági területen dolgozóknak a kormányzat által már többször is kilátásba helyezett béremelésre.
Arról, hogy a béremelésre szánt 80 milliárdból melyik szakmacsoportnak mennyi jut majd, egyelőre túl sokat nem tudni. Eddig mindössze annyi szivárgott ki, hogy a szakdolgozók idei 8-, és a jövőre tervezett 14 százalékos többletéhez mintegy 28-30 milliárd forintra van szükség.
A kormány 2015 óta ígéri, hogy egyebek mellett „szuperkórházakkal” újítja meg a fővárosi egészségügyi ellátórendszert, és erre mintegy 700 milliárdos költséget terveztek, ám ennek az összegnek még csak kormánydöntésekben sincs nyoma. Jövőre a tárca fejlesztésekről szóló fejezetét növelték meg 60 milliárd forinttal. Körülbelül ennyi pénzt terveznek elkölteni idén is az Egészséges Budapest Programhoz (EBP) kötődő feladatokra, eszközbeszerzésekre. Az utóbbiak közbeszerzése egyébként alig néhány napja teljesen leállt, miután Kásler Miklós miniszter nem hosszabbította meg a programot addig irányító Cserháti Péter miniszteri biztos megbízatását. S miután új biztost nem nevezett ki, és nem gondoskodott a menesztett vezető jogosítványainak átruházásáról, állnak a közbeszerzések, szakrendelő-felújítások. Nem mellékes, hogy mindez nagy kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások előtt. Kásler Miklósnak valószínűleg ezekben a napokban nem csak ez okozhat bosszúságot, hanem az is: tűnik népegészségügyi programjára sem jut pénz. Néhány hete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a sajtónak, hogy ugyan a tárcavezető népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése még a lóg levegőben. Azt ugyanis a kabinet attól tette függővé, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés.
