Az alabamai kormányzó aláírta az abortuszt-törvényt, civilek a bíróságon támadják meg azt

Publikálás dátuma
2019.05.16. 07:22

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A legfelsőbb bíróság elé kerülhet az ügy, ahol eldől, megsemmisítik a törvényt, vagy egy korábbi, a nők jogai mellett kiálló döntést mondanak ki semmisnek.
Kay Ivey, Alabama republikánus kormányzója szerda este aláírta az Egyesült Államok legszigorúbb abortusztörvényét. A törvény - amelyet kedden fogadott el a déli tagállam szenátusa - csaknem teljes egészében betiltja a művi terhesség-megszakítást. Más, az abortuszt erőteljesen korlátozó tagállamok törvényeitől eltérően nem a magzat "első szívdobbanásától" - nagyjából a terhesség 6. hetétől -, hanem már a fogantatástól tiltja az abortuszt, és nem tesz kivételt nemi erőszak vagy vérfertőzés miatti terhesség esetében sem. Csak akkor engedélyezi a terhesség megszakítását, ha az anya élete veszélyben van vagy egészsége nagyon súlyosan károsodhat. A törvény értelmében a művi abortuszt végrehajtó orvost 99 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.
Kay Ivey kormányzó a törvény aláírása után közleményt adott ki. Ebben - némileg cinikusnak hatva, a nők és a nem feltétlenül szerető családba születő, nem akart gyerekek életét semmibe véve - ezt nyilatkozta:
"sok támogatója számára ez a törvény ékes bizonyíték arra, hogy az alabamaiak mélyen hisznek abban, minden élet értékes és minden élet megszentelt ajándék Istentől".

Leana Wen, a Planned Parenthood (Tervezett Szülőség) nevű civil szervezet elnöke közölte: csütörtökön bírósági keresetet nyújt be, mert a törvény megsérti a szövetségi legfelsőbb bíróság 1973-as, úgynevezett Roe/Wade-döntését, amely biztosítja a nőknek a jogot eldönteni, mi történjen a testükkel.
Internetes oldalán csütörtökre virradóra a The New York Times című amerikai lap szerkesztőségi állásfoglalásban azt írta, hogy "Amerika a szélsőséges abortuszellenes törvények korát éli". Elemzők szerint a republikánus tábor egy része éppen arra vár, hogy az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerüljön. Abban reménykednek ugyanis, hogy az immár konzervatív többségű legfelsőbb bíróság - amely korábban elutasította, hogy az abortusz ügyével foglalkozzék -, ezúttal semmisnek mondja ki a Roe/Wade-döntést.
Terri Collins, a törvény egyik előterjesztője azt mondta: a többi között az is céljuk volt, hogy a legfelsőbb bíróságnak alkalmat adjon a megvitatására, ezzel a Roe/Wade-döntés megsemmisítésére. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy az ilyen megszorító abortusztörvények sok szavazót eltávolíthatnak a Republikánus Párttól a 2020-as választásokon.
Alabama nem az egyetlen amerikai állam, ahol az utóbbi hónapokban abortuszellenes törvényt fogadtak el. Brian Kemp georgiai kormányzó például kedden írta alá a január elsejétől életbe lépő abortusztörvényt, de Kentuckyban és Mississippiben is hasonló jogszabályt szavaztak meg. Kentuckyban egyelőre per miatt felfüggesztették a törvény életbe léptetését, Mississippiben azonban a márciusban elfogadott jogszabályt várhatóan július elsejétől alkalmazni is fogják.

Trump rendkívüli állapotot hiredetett, hogy betilthassa a Huaweit és a ZTE-t

Publikálás dátuma
2019.05.16. 06:36

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Donald Trump amerikai elnök szerdán délután elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. A jogszabály - amelyet a The Washington Post című amerikai lap "országos rendkívüli állapotot" kihirdető rendeletnek nevezett - széles körű felhatalmazást ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a kínai Huawei óriásvállalatról, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó. A rendelet szövegezői megemlítik, hogy az Egyesült Államok külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményt adott ki, amelyben a többi között leszögezte: "az elnök egyértelművé tette, hogy a kormányzat megteszi a szükséges lépéseket Amerika biztonsága és felvirágzása megőrzéséért és annak érdekében, hogy megvédje Amerikát azon külföldi ellenségektől, amelyek aktívan és egyre növekvő mértékben teremtik meg és aknázzák ki az Egyesült Államok információs és kommunikációs infrastruktúrájának sebezhetőségét". Az elnöki rendelet felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy állítson le minden olyan, kommunikációs technológiákat is magában foglaló beszerzést, amely külföldi kormányzatokkal kapcsolatban álló cégekhez köthető. Ezek ugyanis - a rendelet szerint - "elfogadhatatlan kockázatot" jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Az ilyen alkatrészek, az elnök megítélése szerint, az ipari kémkedés kockázatát hordozzák magukban, vagy beszerelésük esetén figyelemmel kísérhetik, akár meg is szakíthatják az életbe vágó fontosságú, napi szolgáltatásokat biztosító amerikai telekommunikációs, vagy más infrastrukturális hálózatok működését. A szerdai bejelentésre elemzők már csaknem egy éve számítottak, de eddig a Fehér Ház Országos Gazdasági Tanácsa mindig megakadályozta a rendelet kiadását. Most azonban - miközben az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások újabb fordulója pénteken eredménytelenül zárult - már nem lépett fel ellene. Trump elnöki rendelete nem zár ki azonnali hatállyal konkrét országokat vagy vállalatokat a telekommunikációs üzletből, és nem vonatkozik kizárólagosan egyetlen technológiára, például az 5G-rendszerekre sem. A The Wall Street Journal című lap megkereste mind a Huawei, mind a ZTE vállalatokat, de egyikük sem kívánta kommentálni az amerikai elnök döntését. A Huawei igazgatója, David Wang szerdán, még az elnöki rendelet kiadása előtt azt mondta: egy ilyen döntés elhibázott lenne.
Szerző

Diákok tízezrei tüntettek Bolsonaro ellen - a brazil elnök egyszerűen hülyének nevezte őket

Publikálás dátuma
2019.05.15. 21:52

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Szintén szerdán a szövetségi ügyészség a fegyvertartás egyszerűsítése miatt indított eljárást az oktatás költségvetését megvágó szélsőjobboldali kormány ellen.
Az országos hallgatói szövetség hívására tízezrek vonultak utcára szerdán Brazíliában, írja a Reuters. A tüntetést azután hirdették meg, hogy az oktatási minisztérium az oktatásra szánt, nem törvényben előírt kiadások negyedét befagyasztotta.
Jair Bolsonaro szélsőjobboldali elnök megválasztása óta ez az első országos szintű megmozdulás Brazíliában. A demonstrációk hírére az elnök úgy reagált, hogy egész egyszerűen hülyének nevezte a tüntetőket, akiket szerinte egy a brazil egyetemeket uraló, meg nem nevezett kisebbség irányít. Emellett letagadta a megszorítások tényét.
Az elnök múlthéten a fegyvertartást, a fegyverek behozatalát és a lőszervásárlást is megkönnyítette, számol be a hírügynökség. Szintén szerdán a brazil szövetségi ügyészség eljárást indított ezért kormánya ellen. A Bolsonaro-féle rendelet felfüggesztésének szükségességét azzal indokolják, hogy az évtizedekre elárasztja fegyverekkel az országot.
Bolsonaro népszerűsége január óta folyamatosan esik, míg a gyenge gazdaságnak hála a munkanélküliség emelkedik, és a kongresszusban, valamint koalíciójában is békétlenség uralkodik.
Szerző