Kövér a melegek ellen uszít, de vérig sértett minden örökbefogadó szülőt

Publikálás dátuma
2019.05.16. 12:42

Fotó: Vajda József
Egy ilyen ember erkölcsi kérdésekben biztosan nem illetékes.
Mindenkinek joga van családban felnőni és családot alapítani. Joguk van családban élni azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs módjuk a vérszerinti szüleikkel élni, és joguk van a családalapításhoz azoknak, akik bármilyen okból nem tudnak vagy nem akarnak vérszerinti gyereket vállalni. A gyerekvállalást a pedofíliához hasonlítani nem csak az LMBTQI szülőket, hanem minden örökbefogadó szülőt sért - reagált a Magyar LMBT Szövetség Kövér László kijelentéseire. A házelnök egy lakossági fórumon tett egyenlőségjelet a pedofília és a meleg párok örökbefogadása közé, továbbá értekezett arról, hogy hogyan viselkednek a "normális" homoszexuálisok.
Nagyon veszélyes, ha valaki nem tud vagy nem akar különbséget tenni a szülővé válás iránti vágy és a pedofília között - figyelmeztet a szövetség, és leszögezik: szemben Kövér Lászlóval mi azt valljuk, hogy a pedofilok nem csak a Jóistennek tartoznak elszámolással, hanem elsősorban az áldozataiknak és a társadalom egészének is.  Aki szerint egy már megszületett gyereket - akit akármilyen okból a szülei nem nevelnek fel - egy bonyolult jogi procedúra során örökbe fogadni, családot teremteni számára, szeretettel körülvenni ugyanaz, mint szexuálisan bántalmazni, az az ember erkölcsi kérdésekben biztosan nem illetékes - reagált Kövér szavaira Facebook-posztjában Lakner Zoltán, a melegségét nyíltan vállaló politológus. Kövér házelnök ezzel valamennyi, bármilyen nemű és orientációjú örökbefogadó szülőt brutálisan megsértett - tette hozzá. Ami az egyenrangúságot illeti, ugyanez a helyzet: aki a melegek, illetve bármiféle LMBTQ ember egyenrangú mivoltát firtatja, az a szüleik, a testvéreik, az őket elfogadó és szerető barátaik értékét is megkérdőjelezi.  

A Kövér-féle mondatok világosan megjelölik a politikai támadás célpontját, hogy kiket kell gyűlölni

- írja Lakner.

Nagyon nem kellene így élni. Ez tényleg csak azoknak jó, akik szítják a gyűlöletet és uszítanak mások ellen. Követni és hagyni sem kellene ezt - teszi hozzá.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 14:52

Gulyás: gazdaságvédelmi akciótervről készül dönteni a kormány

Publikálás dátuma
2019.05.16. 12:39

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Kormányinfón emellett a Facebook-féle szankciók és Kövér László melegeket megbélyegző megszólalásai is szóba kerültek, de a babaváró támogatás hatálybalépésének időpontja is kiderült.
A családvédelmi akcióterv erre az évre ígért öt pontja hatályba fog lépni július 1-jén - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, mint kiderül az MTI beszámolójából. A miniszter ezzel kapcsolatban ragaszkodott ahhoz az állításhoz, amit már számos alkalommal cáfolt az Európai Bizottság, mi szerint Brüsszelnek nem tetszik a kormány ötlete. Gulyás szerint kértek egy előzetes támogató levelet, de nem kapták azt meg. Az EB egyébként mára arról is adott ki közleményt, hogy kifejezetten tetszik neki a babaváró támogatás terve.
A tervek szerint július 12-én fogadhatja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyet június 4-én terjesztenek a Ház elé - tért át egy másik témára Gulyás. Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság első negyedéves bővülése az EU-s tagállamoké közül a legjobb volt, 5,3 százalék. Jelezte ugyanakkor, hogy a kormány tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyeket a nyugat-európai növekedés lassulása jelent, ezért

várhatóan két hét múlva döntést hoz a kabinet egy gazdaságvédelmi akciótervről.

Trumppal – Putyinnal ellentétben – nem merült fel az évenkénti találkozó lehetősége, ha szükséges, fog találkozni a két vezető, mondta kérdésre Gulyás, írja az eseményről tudósító hvg.hu. Hozzátette: nem született döntés fegyvervásárlásokról, még folyik a tárgyalás a rakétaelhárító rendszerekről. Magyarország évente növeli a védelmi kiadások GDP-arányos mértékét, 2023-ra elérhetjük a NATO-s 2 százalékos kötelezettséget.
Gulyás beszámolt a kvótaperről is, amelyről tájékoztatták a kormányt Brüsszelben - ez az a döntés volt, amikor közel 1300 menedékkérőt kellett volna Magyarországnak befogadnia, de ezt elutasította. A per az EU luxemburgi bíróságán folyik.

Meg kell vizsgálni a Facebook állami felügyeletének lehetőségét, mit lehet és mit nem lehet megtenni

- jelentette ki Gulyás, mikor a köztévé munkatársa a közösségi oldalon a Mediaworks lapjait érintő szankcióról kérdezte őt. "Mi a szólás- és véleményszabadság pártján álltunk mindig is" - állította a magyar sajtót a zsebébe gyűrő kormánynak minisztere. Később hozzátette, jogállami sérelem a Facebook-féle, kizárólag a fizetett hirdetéseket érintő letiltás.
Kövér László házelnök meleg ellen uszító megnyilvánulása is szóba került. Gulyás annyit mondott, mindenkinek tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot. Aztán emlékeztetett rá, hogy már a magyar alkotmány is diszkriminálja a melegeket. Kövért részben ismételve kijelentette:

"nem tartjuk helyesnek, ha egy gyereknek két apával kell felnőnie, ezt önzésnek tartjuk".

A nem megfelelő kórházi sugárvédelmi köpenyekkel kapcsolatban is kapott kérdést Gulyás. A sugárzást áteresztő köpenyekről lényegében azt mondta, azok így vannak rendben: az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ezek megfelelnek a szabályozásnak.
Kérdés érkezik arról is, hogy hírek szerint Orbán Viktor elzavarta a Fideszt ellenőrizni hivatott néppárti "bölcsek tanácsát". A válasz anyiban merült ki, hogy a háromtagú bizottság itt sem volt.
Szerző

A gyilkolásra alkalmas kések és a választók névjegyzéke – az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:06
Tóth Bertalan
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Jogértelmezési vitába keveredett Az EP-választás kapcsán Tóth Bertalan, és a Nemzeti Választási Iroda. Az ügy a Kúria elé került – a testület a szocialista állításokat nem vitatta, mégis egy elvi lehetőséget hangsúlyozva döntött.
Amennyiben az ítélet szerint kérdéses a választói névjegyzék felhasználása, akkor hadd javasoljam tisztelettel a Kúriának, hogy tiltsa be a kések eladását, hiszen nem lehet benne biztos, hogy aki ilyen vágó alkalmatosságot vesz, az a konyhában sajtot és szalámit szeletel vele, vagy gyilkosság elkövetésére használja – kommentálta Tóth Bertalan a Kúria döntését. Amit – deklarálta az MSZP elnöke és EP-listaveztetője – mindenképp megtámadnak az Alkotmánybíróságon. A döntés előzménye annyi, hogy Tóth Bertalan szeretett volna egy választói névjegyzéket 149 ezer forintért – és ezen összekülönbözött a Nemzeti Választási Irodával. A technikai tudnivalókról annyit, hogy a választási szabályok értelmében a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a voksolás előtt megvásárolhatják az úgynevezett szavazói névjegyzéket, a névsort, amelyik megmutatja, hogy egy adott választókerületben kik jogosultak részt venni a megmérettetésen. A jelöltek a saját választókerületük névsorát vásárolhatják meg – a mindenkori bruttó minimálbér összegéért (ez most 149 ezer forint). Országos listát a jelölő szervezetek vehetnek, ennek költsége, az említett 149 ezer forint, szorozva a szavazókerületek számával. Az országgyűlési választásokon egyszerű a matek: a 106 egyéni választókerület a szorzó. Az MSZP elnöke szerint a szabályok az EP-választások esetében egyértelműek: mivel listás voksolásról van szó, az egész ország egyetlen választókerületnek számít, és ennek az egy kerületnek ő a jelöltje – hiszen ő vezeti az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Az NVI viszont úgy számol, hogy az ország valóban egy választókerület, de 21 mivel jelölt van, ezt a létszámot kell 149 ezer forinttal szorozni, azaz a névjegyzék tarifája 3,129 millió. Tóth Bertalan kifogást emelt az NVI jogértelmezése ellen, első körben az NVB az utóbbinak adott igazat. Az MSZP elnöke nem hagyta annyiban, az ügy a Kúria előtt landolt – és itt dodonai ítélet született. A Kúria ugyanis majdnem mindenben egyetértett Tóth Bertalannal. Nem vitatta, hogy a listavezető értelmezhető az EP-kampányban az országnyi választókerület jelöltjeként. Elfogadta azt az érvet, hogy a jelölt ebben az esetben folytathat önálló kampányt – és nem csak a lista részeként értelmezhető. Ennek ellenére a Kúria úgy döntött: nem ad helyt a szocialista politikus kérésének. Ugyanis – mint arról fent szó volt – a választási szabályok különbséget tesznek aközött, hogy a jelölt vagy a jelölő szervezet (ebben az esetben az MSZP) igényli-e a választói névjegyzéket. Márpedig a Kúria szerint Tóth Bertalan és a szocialista párt adatfelhasználása között "kétséges" éles határt húzni. Azaz az MSZP elnöke szerint a Kúria azért döntött ellenében, mert meg van az elvi lehetősége, hogy szabálytalanul használja fel a kért adatokat. Csakhogy ez egy visszás döntés, hiszen ebben az esetben mindent lehetne korlátozni (lásd: a késes példát).
Szerző