A tavaszi allergiát nem zavarja az időjárás, már javában támad - Így védekezhet

Publikálás dátuma
2019.05.16. 15:15
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Bár megelőzni nehéz, kezelni lehet a tavaszi pollenek okozta kellemetlen tüneteket.
Az allergiás megbetegedések egyik típusa egész évben okoz panaszokat, a most észlelhető tünetek hátterében pedig a tavasszal virágzó növények pollenjei állnak. Jó idő esetén már nagyon hamar elkezdődik a pollenszezon, a mogyoróbokor virágzása akár már február elején okozhat tüneteket. A korán virágzó fák, a kőris és a nyír után következő fűpollenek akár nyár közepéig is kitartanak – mondta Madarasi Anna PhD, a Budai Egészségközpont allergológus főorvosa a Népszavának.
A pollenek legtöbbször légúti tüneteket: vizes orrfolyást, tüsszögést, orrdugulást, szemviszketést, torokkaparást okoznak, de súlyosabb esetben akár a hörgőket is érintik és asztmás megbetegedés is jelentkezhet.

Megelőzés

A pollenek ellen nehéz védekezni, mert a szél „teríti” a virágporokat, ezért komolyabbak a tünetek száraz, szeles időben, mint esőben vagy utána. A védekezés módja az allergének csökkentése, ehhez például hazaérve célszerű azonnal lezuhanyozni, hajat mosni és átöltözni. Szellőztetni csak hajnalban ajánlott, és nem javasolt a szabadban szárítani a ruhákat. A levegő megszűrésében segíthetnek a különböző légszűrő berendezések, amelyeken az apró, mikron nagyságú pollenek sem jutnak át. Segíthet az orrmosás is, azaz ha a garatból és az orrmelléküregből a megfelelő eszközzel eltávolítjuk a lerakódó pollenszemcséket.

Kezelés

Mivel az allergia egy azonnali típusú immunreakció, amelyért a hisztamin felszabadulása tehető felelőssé, ennek gátlásával kezelhető a legtöbb tünet. Az orrdugulás viszont összetettebb immunológiai folyamat eredménye, ezért csak a helyileg alkalmazott szteroidos gyulladáscsökkentő orrspay hatásos ellene. Hiába érzi úgy a beteg, hogy egy-egy recept nélkül kapható szertől azonnal kidugul az orra, hosszútávon nem ez a jó megoldás, mert az érösszehúzó hatása miatt az érintett nyálkahártyaszakasz vérellátása csökken, és akár el is tud halni – hangsúlyozta dr. Madarasi Anna. 
Illusztráció
Fotó: GARO / AFP
A tüneti terápia azonban nem orvosolja azt a kóros immunreakciót, amely alapján a szervezet így reagál az amúgy ártalmatlan virágporra. Erre az úgynevezett immunterápia képes, amelynek lényege, hogy a beteg emelkedő dózisban megkapja az allergén antigénjét. A kezelést három egymás követő pollenszezonban kell elvégezni, így 10-15 éves tünetmentes időszak érhető el.
Az egész évben tartó panaszokat ugyanígy kezelik, és a háziporatka, a penészgomba, az állatszőrök vagy a madártoll okozta allergia esetén is az allergének csökkentése a tünetek megelőzésének egyetlen módja. Az immunterápia ezekben az esetekben is hatásos gyógymód, ám három éven keresztül – minden nap - tart az antigénes kezelés – mondta a szakorvos.
Szerző

2050-re megháromszorozódhat a demenciával élők száma

Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:10
Illusztráció
Fotó: Leyla Vidal / AFP
Az évszázad közepére várhatóan megháromszorozódik a demenciával élők száma világszerte – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely az aggasztó adatok fényében első ízben fogalmazott meg irányelveket az időskori elbutulás kockázatának csökkentésére vonatkozóan.
A WHO szerint a következő 30 évben a jelenlegi csaknem 50 millióról 152 millióra nőhet a demenciával élők száma. Az ENSZ-szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egészséges életmód segíthet kordában tartani a kognitív hanyatlást.
A kedden ismertetett irányelvek között szerepel 
  • a kiegyensúlyozott, mediterrán étrend követése
  • a dohánytermékek és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
  • a rendszeres testmozgás
  • az agyat stimuláló kognitív tréning
  • az aktív társasági élet.
A WHO szerint viszont
  • a magas vérnyomás
  • a diabétesz
  • a magas koleszterin
  • az elhízás
  • a depresszió
a demencia kialakulásának fokozott kockázatával áll összefüggésben.
A világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus közleményében rámutatott, hogy az irányelvek megfogalmazásához összegyűjtött tudományos bizonyítékok megerősítik, hogy 
„ami jót tesz a szívnek, az hasznára válik az agynak is“.

 A demenciáért az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló agyi rendellenességek a felelősek. A 60 éven felüliek nagyjából 5-8 százaléka küzd Alzheimer-kórral vagy a demencia egyéb típusával. 
A WHO szerint a betegség komoly gazdasági terhet ró a társadalmakra, a demenciával élőkről való gondoskodás költségei a 2015-ös 818 milliárd dollárról várhatóan 2000 milliárd dollárra nőnek a század közepére.
A demenciás esetek száma az olyan alacsony és közepes jövedelmű országokban fog megemelkedni a legjobban a következő három évtizedben, ahol a legmagasabb a népességnövekedés, ami azt jelenti, hogy számos egészségügyi rendszernek kell majd jelentős kihívásokkal szembenéznie.
A WHO rámutatott, hogy a demenciának vannak nem megelőzhető kockázati tényezői, úgy mint az életkor és a családon belüli kórtörténet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy 
„bár az életkor a kognitív hanyatlás legerősebb ismert kockázati tényezője, az időskori elbutulás nem egy természetes vagy elkerülhetetlen következménye az öregedésnek.”

 A szervezet szerint a most megfogalmazott irányelvek jelenthetik a kulcsot a kognitív hanyatlás vagy a demencia kialakulásának késleltetéséhez vagy lassításához.
Szerző

10 millió embert öl meg évente a „néma gyilkos”

Publikálás dátuma
2019.05.15. 17:20
Illusztráció
Fotó: FURGOLLE /BSIP / AFP
A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés – erre hívta fel a figyelmet a hipertónia világnapján, szerdán a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI).
A magas vérnyomás világszerte növekvő egészségi probléma, évente tízmillió ember életét követeli, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül. Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek száma elérte a 3,5 milliót, ezen belül körülbelül egymillióra tehető azon hipertóniások száma, akik nem részesülnek kezelésben, és 1,2 millióan a kezelés ellenére nem érik el a kívánt – 140/90-es – vérnyomásértéket. 
A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a „néma gyilkos” nevet. A magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésével a szív- és érrendszeri halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A célérték, a 140/90-es vérnyomás beállítása közel felére csökkenti a stroke, és negyedére a szívinfarktus okozta halálozást, valamint 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínűségét. Az adatok szerint Magyarországon a nők 24 százalékánál, a férfiak 34 százalékánál jelentkezik magas vérnyomás, és a serdülők 11 százalékának sem normális a vérnyomása.
A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többségét az érrendszer belhártyájának károsodása, az ezt követő zsírlerakódás és érelmeszesedés okozza. A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás kivédheti a kockázati tényezők károsító hatását, míg a nem megfelelő minőségű táplálkozás, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, az állandó pszichés stressz elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását.
A GOKI évente körülbelül 18 ezer embert lát el a járóbeteg-szakambulanciáin hipertónia vagy azzal összefüggésbe hozható betegség miatt, és megközelíti a 7300-at azoknak a száma, akiket fekvőbeteg-ellátásban kezelnek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 10:26