A táplálkozás és a mellrák miatti halálozás összefügghet

Publikálás dátuma
2019.05.17. 11:00
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Kevesebb zsír és több zöldség, gyümölcs fogyasztása csökkentheti a mellrák miatti halálozás kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból.
A napi zsírfogyasztás visszaszorítása és a zöldségek, gyümölcsök bevitelének növelése csökkentheti a nőknél a mellrák okozta halálozás kockázatát - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmány eredményei az 1990-es évek elején indult Women's Health Initiative (WHI) elnevezésű nagyszabású amerikai vizsgálatból származnak. A WHI táplálkozást vizsgáló része 50 és 79 éves kor közötti, csaknem 49 ezer egészséges nő bevonásával készült húsz éven át. 
A vizsgálat kezdetén az alanyok napi kalóriabevitelének egyharmadát alkotta zsír. A résztvevőket két csoportra osztották, az egyiknek 20 százalékra csökkentették a bevitt zsír mennyiségét és több zöldség, gyümölcs, valamint gabona fogyasztását írták elő. A másik csoport tagjai nem változtattak az étkezési szokásaikon. Egy év elteltével az első csoportnak sikerült 24 százalékra leszorítani a zsírbevitelt, a tanulmány nyolcadik évére azonban csak 30 százalékra, ami még mindig alacsonyabb volt a kiindulási aránynál. A kontrollcsoport tagjai nagyjából ugyanannyi zsírt fogyasztottak végig, mint a tanulmány kezdetén.
Az előzetes eredmények azt mutatták, hogy az alacsony zsírbeviteli csoport tagjai közül kevesebben haltak meg bármilyen okból kifolyólag azelőtt, hogy mellrák alakult ki náluk. Húsz év elteltével a kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik legkevesebb nyolc évre változtattak az étkezi szokásaikon még az előtt, hogy mellrák alakult ki náluk, 21 százalékkal kisebb eséllyel haltak bele a betegségbe, mint azok a társaik, akiknek étrendje semmit nem változott. Tekintettel azonban arra, hogy a 49 ezer résztvevőből mindössze 383 halt meg mellrákban, az étrendváltoztatás jótékony hatása elenyészőnek mondható. Az étrend megváltoztatása továbbá nem csökkentette a mellrák kialakulásának kockázatát. 
Jennifer Ligibel, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében azt mondta, az eredmények azt sugallják, hogy az étrend megváltoztatása, a súlycsökkentés, a testmozgás hatékony terápia lehet. "Az étrend komplikált dolog. Ha valaki többet eszik egy élelmiszerből, akkor kevesebbet fogyaszt egy másikból", ezért nehéz megmondani, hogy melyik változásnak milyen hatása van. A keményítőt tartalmazó ételek túlzott fogyasztása nem tesz jót, és ma már azt is tudjuk, hogy a zsír fajtája számít, az olíva olaj például sokkal jobb a többi olajnál.
Szerző
Frissítve: 2019.05.17. 13:36

4 percenként meghal egy ember kígyómarás miatt, pedig a megoldás nem "rakétatudomány"

Publikálás dátuma
2019.05.17. 10:05

Fotó: QUENTIN MARTINEZ / AFP
A világ legnagyobb rejtett egészségügyi válságaként jellemezte a WHO a kígyómarást , és új stratégiát dolgozott ki a válság kezelésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői világszerte gyűjtik a kígyómérgeket, hogy ellenszérumot lehessen kifejleszteni belőlük. Egyikük, David Williams a BBC-nek elmondta: már hatszor érte kígyómarás. 
"Olyan érzés, mintha egy kalapáccsal ütötték volna meg a kezemet"

- mesélte felidézve, hogy legutóbb az mentette meg az életét, hogy volt vele ellenszérum.

 A legtöbb áldozatnak azonban nincs ekkora szerencséje. A kígyómarás miatt sok százezren szenvednek maradandó károsodást is, legtöbbjüknél amputációra van szükség - hívta fel rá a figyelmet a szervezet.
A kígyómarás főleg a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai közösségeket érinti. A földművesek nap mint nap kockáztatják az életüket a földeken dolgozva, ahol a halálos mérgű kígyók meghúzódnak. A kígyómarásoknak nagyon sok gyermek is áldozatul esik.
A WHO és a brit Wellcome Trust jótékonysági szervezet közös fellépést tervez a kígyómarás okozta válsághelyzet kezelésére. A Wellcome Trust 80 millió fontot (30 milliárd forintot) fektet egy új programba, amelyet új kezelések kifejlesztésére és a hatékony ellenmérgekhez való hozzájutás megkönnyítésére fordítanak. A WHO pedig egy olyan akciótervet készít, amelynek célja, hogy 2030-ra felére szorítsák vissza a kígyómarás okozta halálozást és amputációkat.
Mike Turner professzor, a Wellcome tudományos igazgatója hangsúlyozta: a megfelelő ellenanyag birtokában nagyon jók a túlélés esélyei. 
"Mindig lesznek, akiket halálos mérgű kígyó mar meg, de ez nem ok arra, hogy meg is haljanak".

 Philip Prince, a Wellcome szakértője szerint az is súlyos probléma, hogy a drága kezelést sokan nem engedhetik meg maguknak, és sokan nem jutnak el a kórházig sem, ahol megmenthetnék az életüket. Sok kórházban az orvosok felkészültsége sem megfelelő, és nem állnak rendelkezésre a kezeléshez szükséges gyógyszerek, eszközök. Prince szerint a páciensek a helyi gyógyítókhoz fordulnak, így ki sem derül, hogy kígyómarás áldozatai, és a legtöbb országban ebből kifolyólag nem is tűnik fel, hogy milyen súlyos problémát okoznak a kígyómarások.
A WHO adatai szerint jelenleg a szükséges kígyóméreg-ellenszérumnak csak mindössze egyharmadát állítják elő. A kezelést az is nehezíti, hogy sokféle mérgeskígyó van, és a marásukra nem minden ellenszérum hatásos. Afrikában a forgalomban lévő ellenszérumok 90 százaléka hatástalan a szakértők szerint. Jelenleg nincs olyan hivatalos nemzetközi lista, amely felsorolja az összes ellenszérumot és azt is, hogy milyen kígyómarást lehet velük kezelni.
Williams szerint ugyanakkor a nehézségek ellenére nem megvalósíthatatlan a WHO 2030-ra kitűzött célja. Mint felidézte, Pápua Új-Guineában 2003-ban minden negyedik gyermek meghalt, akit kígyó mart meg, jelenleg pedig a hatékony kezeléseknek köszönhetően minden ötvenedik kígyómarásra is kevesebb mint egy halálozás jut. Williams elismerte, hogy ez a szám is magas, de mint fogalmazott, a megoldás "nem igényel rakétatudományt": biztonságos, hatékony ellenanyagokra, képzett egészségügyi dolgozókra, a problémát felismerő és hatékonyan védekező közösségekre van szükség.
A WHO a májusi genfi éves közgyűlésén jelenti be a kígyómarás okozta halálozások és sérülések visszaszorítására irányuló stratégiáját.
Szerző
Témák
kígyó WHO

Bizonyítékot találtak a Hold távoli oldalán

Publikálás dátuma
2019.05.16. 20:34

Fotó: - / AFP
Január elején szállt le a Holdnak a Földről sohasem látható oldalán a kínai Chang'e-4 szonda. Olyan adatokat küldött, amelyek megvilágíthatják kísérőnk legnagyobb rejtélyeit.
 A tudósok elsősorban arra voltak kíváncsiak, miből épül fel a Hold-köpeny, ami a mag és a kéreg között van. Ennek vizsgálatára a kráterek környéke a legalkalmasabb, ahol az aszteroidabecsapódások következtében a felszínre vetődött több törmelék a köpeny anyagából. A Jáde Nyúl-2 nevű holdjáró, amelyet a szonda vitt magával, azért indult útnak, hogy ilyen darabokat keressen. Azt a hetvenes évekből származó elméletet lehet ezekkel bizonyítani vagy elvetni, hogy a Hold felszíne valaha izzó magma volt, amelyben a nehezebb elemek lemerültek, fölöttük a köpenyt ásványok alkotják, legfelső réteg pedig bazaltkéreggé szilárdult. Azt gyanították, az ásványok az olivin és a piroxén, amelyek aszteroidákban és a földköpeny felső részében is megtalálhatók. Ha megértjük a köpeny felépítést, kiderülhet, valóban borította-e izzó láva valaha a Holdat. A holdjáró a Déli-sarki Aitken medencében - amely a legnagyobb ismert, becsapódás által keletkezett medence a Naprendszerben – a felszínen olivin nyomait találta. Mélyebben még több olivinra akadt, ami ellenkezik az elméletekkel, mert a bazaltban piroxénnek is hasonló mértékben kellene lennie.  
Szerző
Témák
Hold