Nőtt az államadósság, de az MNB ebből is tudott jó hírt kreálni

Publikálás dátuma
2019.05.17. 10:04
Fotó: Tóth Gergő
Merthogy GDP-hez viszonyítva csökkent.
Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága az első negyedév végén 29 382 milliárd forint, a GDP 68,3 százaléka volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a múlt év végén és 3,5 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz mérve - derül ki a pénzügyi számlák Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közölt előzetes adataiból. A számításhoz a saját GDP becslését használta az MNB. A negyedévi csökkenés a bruttó hazai termék (GDP) emelkedéséből eredt, egyébként az adósság nőtt, mégpedig 340 milliárd forinttal. Ebből a nettó hitelfelvétel 320 milliárd forintot, az árfolyamváltozás pedig 20 milliárd forintot tett ki az idei első negyedévben.       Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 68,3 százaléknál 1,8 százalékponttal magasabb, a GDP 70,1 százaléka volt, ugyanúgy 0,7 százalékponttal alacsonyabb a múlt év véginél és 3,6 százalékponttal csökkent egy év alatt. Az államháztartás nettó tartozása 24 132 milliárd forint volt, a GDP 56,1 százalékát tette ki március végén. 
Frissítve: 2019.05.17. 11:45

Zöldség-gyümölcs: közepes termés, lassan csökkenő árak várhatók

Publikálás dátuma
2019.05.17. 09:00

Fotó: Lakos Gabor / Népszava
Közepes termésre számítanak a zöldség-gyümölcs termelők idén. Az árak csak lassan mérséklődnek az első negyedévi drágasághoz képest.
Idén az utolsó pillanatban érkezett az aranyat érő májusi eső, ami - bár egyharmaddal elmaradt az erre az időszakra jellemző mennyiségtől - megmentette a mezőgazdaságot a katasztrófától – mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. A tavaszi fagyok sem tettek jelentős károkat az ültetvényekben, csak az almáskertekben regisztráltak Kecskemét környékén és a Dél-Alföldön jelentősebb károsodást. A szakemberek várakozásai szerint a zöldség-gyümölcs árak idén nem lesznek érdemben magasabbak a tavalyiaknál, a fogyasztók is fellélegezhetnek a tavaszi drágulás után. Általában közepes termés várható zöldségből és gyümölcsből is. Az őszibarack és a meggy közepesnek, a szilva jónak, a cseresznye és az almatermés a tavalyinál gyengébbnek ígérkezik. A kajszibarackból viszont kifejezetten jó termést takaríthatnak majd be a gazdák. A mezőgazdaságban persze mindenben van öröm és üröm. A nedves időjárás növeli a gombafertőzés veszélyét, ez most különösen az eper- és cseresznyeültetvényekben okoz gondot a gazdáknak. Megfelelő állapotban van a szabadföldi zöldségek közül a zöldborsó, de átlagos a gyökérzöldségek és a vöröshagyma is, és elfogadható terméssel számolnak a termelők a magyar fogyasztók körében egyelőre nem túl népszerű spárgából is - tudtuk meg a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) csütörtöki nyílt napján.  A zöldség-gyümölcs termékkörben kialakuló magas árakban szerepet játszhat az is, hogy az ágazat fejlettsége főleg a versenytársakhoz képest lemaradt. Az ágazat fordulóponthoz érkezett, mert 20. századi technológiákkal nem lehet a 21. században versenyképesen termelni, ezért meg kell teremteni a megfelelő árualap, a magasabb feldolgozottsági szint és a megfelelő piac feltételeit - hangzott el a konferencián. Az árualap növeléséhez például egyszerűsíteni kell az öntözés szabályozását. Erre ugyan lett volna majd’ 10 éve az Orbán-adminisztrációknak, de most talán valóban lépnek - emlékeztettek a szakemberek. Ledó Ferenc szerint ma már hazárdjáték öntözés nélkül zöldséget, gyümölcsöt termeszteni. A szabadföldi zöldségek 75 százalékát ugyan már öntözik, de a gyümölcsösöknek alig a negyede kap rendszeresen víz utánpótlást. A kormány szándéka, hogy 2025-ig 100 ezer hektárral növelik a jelenlegi 85-90 ezer hektár öntözött területet, de a szakértők úgy vélik, legalább 500 ezer hektár, a hazai teljes mezőgazdaságilag hasznosított terület 10 százaléka alkalmas lenne öntözéses gazdálkodásra. A gazdák szerint most nagyon bonyolult és drága a vízkivételi engedély megszerzése. A jelenlévő Nagy István agrárminiszter azt ígérte, hogy a nemzeti öntözési ügynökség leveszi a gazdák válláról az adminisztrációs terheket, és 2024-ig évi 17 milliárd forint jut majd öntözéssel kapcsolatos beruházásokra. A miniszter és a FruitVeB elnöke is hangsúlyozta az integráció fontosságát. Szerveződés nélkül reménytelen a versenyképesség elérése - mondták. Ez innovációt, fejlesztéseket követel, ami kikényszeríti a profitképes birtokméretet. A Népszava kérdésre Nagy István megjegyezte, hogy az integráció egyben kifehéríti az ágazatot, mert csak számlával működhetnek ezek a szervezetek, illetve a tagjaik. Ehhez azonban a jelenlegi 22 százalékról legalább 60 százalékra kell emelni az integrált termelői szervezetek teljesítményét a termelésben. 

Bizonytalan áfacsökkentés

Lapunk kérdésére a miniszter megerősítette, hogy a kormány továbbra is folytatni kívánja az élelmiszerágazatban az áfacsökkentést, de a zöldség-gyümölcs szektorban nagyon sokféle termelési módot kell figyelembe venni, ezért egy lépésben nem lehet a teljes ágazatot a kedvezményes 5 százalékos áfakörbe helyezni a 27 százalékos szintről. Az ágazat szereplőinek kell megállapodniuk, hogy melyik szektorral kezdjük és ha megegyeztek, akkor ott kezdődhet is az áfacsökkentés – jegyezte meg Nagy István. A szaktárca támogatni fogja a kérésüket, de a döntés a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány kezében van - hárította a pénzügyi felelősséget a miniszter. Jelenleg a szakma szereplőinek becslése szerint, a zöldség-gyümölcs szektorban a feketegazdaság aránya, bár termékenként eltérő mértékben, de átlagosan eléri a 35-40 százalékot is.  

Atomerőmű zöldséggel

A Paks2 építésén dolgozó városnyi munkás ellátását is szolgálja majd az állami beruházással épülő nagy alapterületű zöldségtermesztő üvegház-rendszer - jelentette be a kormány tervét Nagy István agárminiszter. A Népszava kérdésére a szaktárca vezetője annyit árult el, hogy 5 éven belül épülhet meg a korszerű üvegház, de egyelőre a tervezésnél tartanak, így sem a méretéről, sem a költségekről, illetve az üzemeltetés módjáról nem tudott konkrétumokat mondani. 

Szerző

324,70 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.17. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 324,32 forintról 324,70 forintra emelkedett péntek reggel nyolc órára, a dolláré 290,18 forintról 290,55 forintra, a svájci franké pedig 287,38-ról 288,08 forintra.
A hetet az euró 323,40 forinton, a dollár 288,00 forinton, a svájci frank pedig 284,82 forinton kezdte.
Szerző