Zöldség-gyümölcs: közepes termés, lassan csökkenő árak várhatók

Közepes termésre számítanak a zöldség-gyümölcs termelők idén. Az árak csak lassan mérséklődnek az első negyedévi drágasághoz képest.

Idén az utolsó pillanatban érkezett az aranyat érő májusi eső, ami - bár egyharmaddal elmaradt az erre az időszakra jellemző mennyiségtől - megmentette a mezőgazdaságot a katasztrófától – mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. A tavaszi fagyok sem tettek jelentős károkat az ültetvényekben, csak az almáskertekben regisztráltak Kecskemét környékén és a Dél-Alföldön jelentősebb károsodást. A szakemberek várakozásai szerint a zöldség-gyümölcs árak idén nem lesznek érdemben magasabbak a tavalyiaknál, a fogyasztók is fellélegezhetnek a tavaszi drágulás után.

Általában közepes termés várható zöldségből és gyümölcsből is. Az őszibarack és a meggy közepesnek, a szilva jónak, a cseresznye és az almatermés a tavalyinál gyengébbnek ígérkezik. A kajszibarackból viszont kifejezetten jó termést takaríthatnak majd be a gazdák. A mezőgazdaságban persze mindenben van öröm és üröm. A nedves időjárás növeli a gombafertőzés veszélyét, ez most különösen az eper- és cseresznyeültetvényekben okoz gondot a gazdáknak.

Megfelelő állapotban van a szabadföldi zöldségek közül a zöldborsó, de átlagos a gyökérzöldségek és a vöröshagyma is, és elfogadható terméssel számolnak a termelők a magyar fogyasztók körében egyelőre nem túl népszerű spárgából is - tudtuk meg a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) csütörtöki nyílt napján.

A zöldség-gyümölcs termékkörben kialakuló magas árakban szerepet játszhat az is, hogy az ágazat fejlettsége főleg a versenytársakhoz képest lemaradt. Az ágazat fordulóponthoz érkezett, mert 20. századi technológiákkal nem lehet a 21. században versenyképesen termelni, ezért meg kell teremteni a megfelelő árualap, a magasabb feldolgozottsági szint és a megfelelő piac feltételeit - hangzott el a konferencián. Az árualap növeléséhez például egyszerűsíteni kell az öntözés szabályozását. Erre ugyan lett volna majd’ 10 éve az Orbán-adminisztrációknak, de most talán valóban lépnek - emlékeztettek a szakemberek. Ledó Ferenc szerint ma már hazárdjáték öntözés nélkül zöldséget, gyümölcsöt termeszteni. A szabadföldi zöldségek 75 százalékát ugyan már öntözik, de a gyümölcsösöknek alig a negyede kap rendszeresen víz utánpótlást.

A kormány szándéka, hogy 2025-ig 100 ezer hektárral növelik a jelenlegi 85-90 ezer hektár öntözött területet, de a szakértők úgy vélik, legalább 500 ezer hektár, a hazai teljes mezőgazdaságilag hasznosított terület 10 százaléka alkalmas lenne öntözéses gazdálkodásra. A gazdák szerint most nagyon bonyolult és drága a vízkivételi engedély megszerzése. A jelenlévő Nagy István agrárminiszter azt ígérte, hogy a nemzeti öntözési ügynökség leveszi a gazdák válláról az adminisztrációs terheket, és 2024-ig évi 17 milliárd forint jut majd öntözéssel kapcsolatos beruházásokra.

A miniszter és a FruitVeB elnöke is hangsúlyozta az integráció fontosságát. Szerveződés nélkül reménytelen a versenyképesség elérése - mondták. Ez innovációt, fejlesztéseket követel, ami kikényszeríti a profitképes birtokméretet. A Népszava kérdésre Nagy István megjegyezte, hogy az integráció egyben kifehéríti az ágazatot, mert csak számlával működhetnek ezek a szervezetek, illetve a tagjaik. Ehhez azonban a jelenlegi 22 százalékról legalább 60 százalékra kell emelni az integrált termelői szervezetek teljesítményét a termelésben.