Földrengés volt Nagykovácsiban

Publikálás dátuma
2019.05.17. 11:43
Képünk illusztráció
Fotó: CATRINUS VAN DER VEEN / AFP
A Richter-skála szerinti 2,7-es erősségű földrengés volt a Pest megyei Nagykovácsiban péntek délelőtt - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa.
A rengés 9 órakor volt, nyolc kilométeres mélységben. 
A lakosság a földmozgást az epicentrum közelében érezte, károkról eddig nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba - írta Mónus Péter a közleményben.
Szerző

A Fidesz-KDNP-t nem érdeklik a kilakoltatott családok

Publikálás dátuma
2019.05.17. 10:26

Fotó: Kovács Attila / MTI
A kormánypárti képviselők nem mentek el a kilakoltatásról szóló rendkívüli parlamenti ülésre.
Csak az ellenzéki padsorokban jelentek meg országgyűlési képviselők a parlament pénteki, rendkívüli ülésnapján, ahol a gyermekes családok hajléktalanná válásának megakadályozására kidolgozott törvényjavaslatot vitatták volna meg. Így viszont legfeljebb csak önmagukkal vitatkozhattak volna, de mivel a kormánypárti képviselők nélkül a tanácskozás nem volt határozatképes, a napirend előtti felszólalásokat követően az ülést berekesztették. – Döbbenetes, hogy a Fidesz-KDNP hátat fordít a bajba jutott családoknak, jó, hogy utánuk nem köp – fogalmazott Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint a kormány árulást követett el, a kormánypárti képviselők távolmaradása egyértelmű üzenetet közvetít. Nem ez az első eset: a Fidesz-KDNP tavaly, a „Családok Évében” már három alkalommal megakadályozta, hogy az országgyűlés tárgyalhasson A Város Mindenkié (AVM) által kezdeményezett törvénymódosításról, amit idén április 24-én negyedszerre is benyújtottak ellenzéki képviselők támogatásával. 
Ha a javaslatot megtárgyalhatnák és elfogadnák, akkor a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne. – Ez a minimum minimuma – szögezte le Misetics Bálint, az AVM aktivistája. Hozzátette: ahhoz, hogy senki ne kerülhessen az utcára, alapvető lakás- ás társadalompolitikai változásokra lenne szükség. – Nem működik jól az a társadalom, ahol hagyjuk egymást hajléktalanná válni. Nem működik jól az az állam, amelyik hagyja, hogy a polgárai hajléktalanná váljanak. A kilakoltatási moratórium április végén lejárt, így már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd.
Szerző
Frissítve: 2019.05.17. 15:41

Kövér Lászlónak is üzent az ombudsman a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából

Publikálás dátuma
2019.05.17. 09:02

Fotó: Népszava
A szexuális irányultság nem jelent stigmát, az csak egy, de lényeges vonása az érintettek sokszínű személyiségének
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1990. május 17-én törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást, tehát a többségtől eltérő szexuális irányultság azóta hivatalosan sem minősül betegségnek - emlékeztet közleményében Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ezt mind Magyarországon, mind Európa-szerte számos jogszabály garantálja - tették hozzá. Fontosnak tartják megemlékezni a világnapról, mert a kutatások szerint a szexuális kisebbségeket gyakran éri megkülönböztetés, verbális vagy fizikai atrocitás, és az előítéletek hétköznapi megnyilvánulásaival is gyakran szembesülnek. Emiatt sokan közvetlen környezetük előtt is eltitkolják identitásukat és félelemben élnek - írták. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése szerint például az érintettek több mint kétharmada nem vállalja fel szexuális irányultságát kortársai és tanárai előtt - ismertették. A rejtőzködés és az előítéletek azonban ördögi kört alkotnak - hívták fel a figyelmet -, mert amíg a többségi társadalom tagjai nem találkoznak a közvetlen közelükben tőlük eltérő szexuális irányultságú vagy nemi identitású emberrel, addig csak sematikus képük lehet előítéleteik visszaigazolására. A jogszabályi keretek tehát önmagukban nem elegendőek, további erőfeszítéseket kell tenni az érintettek bizalmának megszerzéséhez és megerősítéséhez, valamint egy biztonságos, élhető környezet megteremtéséhez - emelték ki. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy mindez különösen igaz Magyarországon, ahol a három legfőbb közjogi méltóság egyike, a parlament elnök mond olyanokat nyilvános fórumon, hogy a "normális homoszexuális" tudja hol a helye és nem tartja magát egyenrangúnak. Így aztán az ombudsman üzenetét Kövér László is igencsak megfontolhatná.