Földieper vagy szamóca – mindegy, mi a neve, együnk sokat!

Publikálás dátuma
2019.05.17. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A tavasz első gyümölcsét szinte mindenki szereti, ami nem is csoda, a (földi)eper vagy szamóca néven is emlegetett növény finom, ráadásul egészséges is.
Egyesek szerint az eper fán, a szamóca vagy földieper, ahogy a fokozatosan elkopó jelzője mutatja, földön terem, de van olyan elmélet, amely szerint az eper a nagy szemű, míg a szamóca a vadon termő, apróbb bogyós gyümölcs. De vannak, akik úgy vélik, mindkét név ugyanazt a növényt jelenti. Tény, létezik olyan eper, amelyik az utak menti árokpartokon lévő fán terem. A rózsafélék családjába tartozó szamóca pedig egy kis méretű évelő bokron – írta az fmc.hu.
Nevezzék bárhogy is, az eperként ismert, kedvelt gyümölcsöt nem véletlenül tartják az egyik legegészségesebb gyümölcsnek: már nyolc szem elfogyasztásával több C-vitamint juttathatunk a szervezetünkbe, mint egy naranccsal. Ez az adag ráadásul feleannyi cukrot tartalmaz, mint egy alma és harmadannyi kalóriát, mint egy banán, ráadásul több rost van benne, mint egy körtében. Ez segíti  az emésztőrendszer munkáját, illetve hozzájárulhat a vastagbélflóra egyensúlyának fenntartásához, valamint a jóllakottság érzésének kialakulásához. 100 g eperben csak 40-45 kalória van  - mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának
A földiepret szokás szuperélelmiszernek is nevezni, mert kis mennyiségben sok mikrotápanyagot tartalmaz. Segít megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget, mert képes stabilizálni a vércukorszintet és az inzulintermelést. Segíthet megelőzni bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, csökkenti a vérnyomást. Jótékonyan hat az emésztési panaszokra és veseproblémák esetén is. A flavonoidjai segítenek a stressz hatásainak ellensúlyozásában. Jelentős antioxidáns, hozzájárul a szervezet egészséges működéséhez, a szabad gyökök megkötésével védi a sejtek és a DNS szerkezetét, illetve lassítja az öregedési folyamatokat. 
Nagy arányban tartalmaz folsavat, káliumot és B6-vitamint, jótékony mangánból, magnéziumból és jódból is sokat tartalmaz.A gyulladásokat is mérséklő antociántartalmának köszönhetően a szívinfarktus kockázatát is csökkentheti. Egy kutatásban megállapították, hogy azon nők körében, akik hetente legalább három alkalommal fogyasztottak földiepret és áfonyát, több mint harminc százalékkal csökkent az infarktus kockázata. Az eper rendszeres fogyasztása csökkenti a a korral járó memóriavesztés mértékét és a szellemi leépüléssel járó betegségek kockázatát is. Az eperben lévő flavonoidok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak, és a kutatók szerint segítenek ellensúlyozni a stressz okozta negatív folyamatokat. Kedvező élettani hatása, hogy segítheti a méregtelenítést, a lázcsillapítást, a kedélyjavítást, de a bőrápolást is. Megszabadítja a bőrt az elhalt hámsejtektől, jót tesz a pattanásos bőrnek, véd az ultraibolya-sugárzástól és napozás után hűsíti a bőrt.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A jótékony hatások persze csak akkor érezhetőek, ha rendszeresen fogyasztjuk. Ezért érdemes a friss eperszemeket megpucolni és egészben lefagyasztani, hogy télen is feltölthessük a vitamin-és tápanyag raktárainkat. Ha akkora mennyiséghez jutunk, ami nem fogy el azonnal, készíthetünk belőle reggelire müzlit, levest, hús mellé mártást, édességet: süteményt, fagylaltot, de lekvárt is.
Szerző
Témák
eper

A tavaszi allergiát nem zavarja az időjárás, már javában támad - Így védekezhet

Publikálás dátuma
2019.05.16. 15:15
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Bár megelőzni nehéz, kezelni lehet a tavaszi pollenek okozta kellemetlen tüneteket.
Az allergiás megbetegedések egyik típusa egész évben okoz panaszokat, a most észlelhető tünetek hátterében pedig a tavasszal virágzó növények pollenjei állnak. Jó idő esetén már nagyon hamar elkezdődik a pollenszezon, a mogyoróbokor virágzása akár már február elején okozhat tüneteket. A korán virágzó fák, a kőris és a nyír után következő fűpollenek akár nyár közepéig is kitartanak – mondta Madarasi Anna PhD, a Budai Egészségközpont allergológus főorvosa a Népszavának.
A pollenek legtöbbször légúti tüneteket: vizes orrfolyást, tüsszögést, orrdugulást, szemviszketést, torokkaparást okoznak, de súlyosabb esetben akár a hörgőket is érintik és asztmás megbetegedés is jelentkezhet.

Megelőzés

A pollenek ellen nehéz védekezni, mert a szél „teríti” a virágporokat, ezért komolyabbak a tünetek száraz, szeles időben, mint esőben vagy utána. A védekezés módja az allergének csökkentése, ehhez például hazaérve célszerű azonnal lezuhanyozni, hajat mosni és átöltözni. Szellőztetni csak hajnalban ajánlott, és nem javasolt a szabadban szárítani a ruhákat. A levegő megszűrésében segíthetnek a különböző légszűrő berendezések, amelyeken az apró, mikron nagyságú pollenek sem jutnak át. Segíthet az orrmosás is, azaz ha a garatból és az orrmelléküregből a megfelelő eszközzel eltávolítjuk a lerakódó pollenszemcséket.

Kezelés

Mivel az allergia egy azonnali típusú immunreakció, amelyért a hisztamin felszabadulása tehető felelőssé, ennek gátlásával kezelhető a legtöbb tünet. Az orrdugulás viszont összetettebb immunológiai folyamat eredménye, ezért csak a helyileg alkalmazott szteroidos gyulladáscsökkentő orrspay hatásos ellene. Hiába érzi úgy a beteg, hogy egy-egy recept nélkül kapható szertől azonnal kidugul az orra, hosszútávon nem ez a jó megoldás, mert az érösszehúzó hatása miatt az érintett nyálkahártyaszakasz vérellátása csökken, és akár el is tud halni – hangsúlyozta dr. Madarasi Anna. 
Illusztráció
Fotó: GARO / AFP
A tüneti terápia azonban nem orvosolja azt a kóros immunreakciót, amely alapján a szervezet így reagál az amúgy ártalmatlan virágporra. Erre az úgynevezett immunterápia képes, amelynek lényege, hogy a beteg emelkedő dózisban megkapja az allergén antigénjét. A kezelést három egymás követő pollenszezonban kell elvégezni, így 10-15 éves tünetmentes időszak érhető el.
Az egész évben tartó panaszokat ugyanígy kezelik, és a háziporatka, a penészgomba, az állatszőrök vagy a madártoll okozta allergia esetén is az allergének csökkentése a tünetek megelőzésének egyetlen módja. Az immunterápia ezekben az esetekben is hatásos gyógymód, ám három éven keresztül – minden nap - tart az antigénes kezelés – mondta a szakorvos.
Szerző

2050-re megháromszorozódhat a demenciával élők száma

Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:10
Illusztráció
Fotó: Leyla Vidal / AFP
Az évszázad közepére várhatóan megháromszorozódik a demenciával élők száma világszerte – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely az aggasztó adatok fényében első ízben fogalmazott meg irányelveket az időskori elbutulás kockázatának csökkentésére vonatkozóan.
A WHO szerint a következő 30 évben a jelenlegi csaknem 50 millióról 152 millióra nőhet a demenciával élők száma. Az ENSZ-szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egészséges életmód segíthet kordában tartani a kognitív hanyatlást.
A kedden ismertetett irányelvek között szerepel 
  • a kiegyensúlyozott, mediterrán étrend követése
  • a dohánytermékek és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
  • a rendszeres testmozgás
  • az agyat stimuláló kognitív tréning
  • az aktív társasági élet.
A WHO szerint viszont
  • a magas vérnyomás
  • a diabétesz
  • a magas koleszterin
  • az elhízás
  • a depresszió
a demencia kialakulásának fokozott kockázatával áll összefüggésben.
A világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus közleményében rámutatott, hogy az irányelvek megfogalmazásához összegyűjtött tudományos bizonyítékok megerősítik, hogy 
„ami jót tesz a szívnek, az hasznára válik az agynak is“.

 A demenciáért az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló agyi rendellenességek a felelősek. A 60 éven felüliek nagyjából 5-8 százaléka küzd Alzheimer-kórral vagy a demencia egyéb típusával. 
A WHO szerint a betegség komoly gazdasági terhet ró a társadalmakra, a demenciával élőkről való gondoskodás költségei a 2015-ös 818 milliárd dollárról várhatóan 2000 milliárd dollárra nőnek a század közepére.
A demenciás esetek száma az olyan alacsony és közepes jövedelmű országokban fog megemelkedni a legjobban a következő három évtizedben, ahol a legmagasabb a népességnövekedés, ami azt jelenti, hogy számos egészségügyi rendszernek kell majd jelentős kihívásokkal szembenéznie.
A WHO rámutatott, hogy a demenciának vannak nem megelőzhető kockázati tényezői, úgy mint az életkor és a családon belüli kórtörténet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy 
„bár az életkor a kognitív hanyatlás legerősebb ismert kockázati tényezője, az időskori elbutulás nem egy természetes vagy elkerülhetetlen következménye az öregedésnek.”

 A szervezet szerint a most megfogalmazott irányelvek jelenthetik a kulcsot a kognitív hanyatlás vagy a demencia kialakulásának késleltetéséhez vagy lassításához.
Szerző