Előfizetés

PTI-kilakoltatás: visszaverte az államot a bíróság

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.05.21. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A hatalom ezúttal visszapattant a Fővárosi Törvényszékről, nem lehet egyik napról a másikra mindenfajta kártalanítás nélkül kilakoltatni a Politikatörténeti Intézetet.
Bármennyire szövevényes is a régóta húzódó ügy, az alaphelyzet roppant egyszerű. Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója többször elmondta lapunknak, hogy megfelelő ellentételezés esetén hajlandók kiköltözni az általuk évtizedek óta jogszerűen használt Alkotmány utcai ingatlanból. Csakhogy a kormány egyetlen fillér kompenzáció nélkül akarja utcára tenni a baloldali szellemiségű kutatóközpontot. Milliárdos értékű ingatlanról van szó, annak a hatalmas saroképületnek egy részéről, ahol a Kossuth térről nyíló Néprajzi Múzeum is működött. Az eredeti állapotot visszaállítva a kormány Igazságügyi Palotaként akarja hasznosítani az épületet. A peres eljárás során a bírósági fórumok kezdetben a PTI-nek adtak igazat, végül azonban a Kúria felemás döntést hozott: nem állította, hogy az intézet törvénysértően használná az ingatlant, de az erről szóló 1996-os megállapodást érvénytelennek minősítette, és kimondta, a PTI használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Az állam, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében eljáró Varga István ügyvéd erre hivatkozva szerette volna elérni: a bíróság kötelezze a PTI-t, hogy egy hónapon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. Az ügyvéd okfejtése szerint ahhoz, hogy a kormány elhatározásának megfelelően az épület újra Igazságügyi Palotaként működhessen, „elengedhetetlenül szükséges” az ingatlanban szerinte „jogellenesen tartózkodó” PTI mielőbbi távozása. Varga István továbbá azzal érvelt, hogy a Steindl Imre Program részeként mélygarázs épül az Alkotmány utca torkolatában, az intézet jelenléte ezt is akadályozza. Mivel a tervezett beruházásokhoz szükséges vizsgálatok, mérések és munkálatok nem kezdődhetnek meg, a végrehajtás (kiköltöztetés) elhalasztásából az államnak „aránytalanul súlyos, nehezen megállapítható” anyagi kára származik. A PTI ellenbeadványa hangsúlyozta, hogy az ügyvéd elvárásait nem lehet másnak tekinteni, mint a „fennálló jogszabályok megkerülésére vonatkozó alaptalan igénynek”. A Fővárosi Törvényszék a közelmúltban elutasította Varga István kérelmét. Az indoklás szerint az állam „nem is valószínűsítette”, hogy a szükséges vizsgálatok, mérések elvégzése érdekében megkísérelte volna az együttműködést a PTI-vel, és arról sem tett „tényelőadást”, hogy milyen összegű, nagyságrendű bevételtől esik el. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ha kötelezné a PTI-t az ingatlan azonnali elhagyására, súlyosabb hátrányt okozna számára, mint az intézkedés elmaradásával az államnak. Az indoklásban nem szerepel, mi tesszük hozzá: az ügyvéd figyelmét feltehetően elkerülte, hogy a kormány módosította korábbi határozatát. Tavaly nyár óta tudni lehet, hogy az Alkotmány utca torkolatánál nem mélygarázs, hanem trianoni emlékhely épül. A végzés ellen van fellebbezési lehetőség. Fontosnak ígérkezik a jövő hónapban esedékes következő forduló, ami arról szól, a kormánynak joga, lehetősége van-e egyoldalúan felmondani az ingatlan használatára vonatkozó szerződést.

Visszavont költözés

A bírósági iratok alapján Varga István ügyvéd abban a hiszemben van, hogy a Kúrián kívül a Legfőbb Ügyészség is a Kossuth téri Igazságügyi Palotában kap majd helyet. A korábbi elképzelés valóban ez volt, de időközben módosult a terv. A Népszava február elején számolt be arról, hogy Polt Péterék mégsem költöznek, hanem maradnak abban a Markó utcai épületben, amelyen most a Kúriával osztoznak.

Meglepő fordulat: többen jöttek haza tavaly, mint ahányan elmentek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.21. 08:53

Fotó: Shutterstock
Egy felmérés szerint 20 ezer magyar tért haza, miközben 18 150-en távoztak külföldre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott Statisztikai Tükör című kiadványában meglepő adat szerepel: hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg – írja a Portfolio. A kiadványban feltüntetett szám némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.
A KSH szerint tavaly 20 ezer (itthon született) magyar tért haza az országba, miközben 18 150-en távoztak külföldre.

A kiadványban szereplő cikk szerzője azt írja, a javulás elsősorban utóbbi számnak, vagyis a kivándorlási hajlandóság csökkenésének köszönhető. 2017-ban még majdnem 27 ezer volt ez a szám, 2014-15-ben pedig a 30 ezret is meghaladta. Ezzel szemben a hazatérők száma tavaly egy kicsit még csökkent is az előző 20 906-ról, ami az elmúlt kilenc év csúcsát jelentette.  
Ha a hazánkban születettek nemzetközi vándorlásához hozzávesszük a már külföldön születettek Magyarország felé vándorlását is, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek,

hiszen a 20 ezernyi hazatérő mellett volt 8150 olyan ember is, aki külföldön született. 2014-ben például kétszer ennyi hazatérő volt. A portál szerint ennek az egyik oka az lehet, hogy a kezdeti évek után lassult a határon túli magyarok honosítása: márpedig, ha ők Magyarországra költöznek, akkor elvileg megjelennek ebben a statisztikában, mint külföldön születettek.

Még a V4-ek között sem dobogós a magyar egészségügy

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.05.21. 08:00
A 15 évesnél idősebbek több mint felének van diagnosztizált krónikus betegsége
Fotó: ALEXEY KARTSEV
A halálozási statisztikákban, a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket tekintve is rosszabb a helyzet Magyarországon, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban.
Magyarországon már többségben vannak a krónikus betegek – derül a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amelyből az is kitűnik, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország által alkotott visegrádi négyek (V4) mezőnyében szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyet foglaljuk el. A több mint 50 oldalas kiadvány az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat. E dokumentum szerint az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az unió átlag polgára. Még a V4-ek között is a legkevesebbre. A 15 évesnél idősebbek több mint felének (59 százalékának) van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége. Harmadukat magasvérnyomással, ötödüket derék- vagy hátfájással, míg csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. Minden nyolcadik 15 évesnél idősebb allergiával, vagy a magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz. Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmus zavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek. A halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is vezetünk a visegrádi négyek között. A tanulmány szerint az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben ezalatt a magánkiadások 6 százalékkal nőttek. Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság már csaknem az ellátások harmadát fizeti zsebből. Ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A magánegészségügyben a felső jövedelmi kategóriába tartozók átlagosan évente, fejenként 107,6 ezer forintot, míg a legalsó négy decilisbe tartozók 13,4 ezer forintot költöttek. A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya 2000 és 2015 között 5-6 százalék között mozgott. Az állam ugyan megkezdte az egészségügyi alkalmazottak bérfejlesztését, de emellett csökkentette a gyógyszertámogatásra fordított összeget. Az egészségügyi infláció nagyobb volt, és ez is növelte a háztartások egészségügyre fordított kiadásait. A kutatást kedden mutatják be - Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel a Szociális Demokráciáért Intézet, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Gazdaságkutató Intézet közös rendezvényén. Az elemzést készítő Udvardi Attila lapunknak azt mondta: 43 mutatót gyűjtöttek össze a hazai egészségügyről - az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáiból - és ezeket vetették össze a visegrádi négyek országainak adataival, valamint Ausztriáéval, mint viszonyítási ponttal. Hozzátette: az anyag egy ténytár, s rábízzák a döntéshozókra, hogy ebből levonják a következtetéseket.