Biztos kudarc a kormány által megálmodott szakképzési stratégia

Publikálás dátuma
2019.05.20. 20:20
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni - állítják szakértők.
Az egész közoktatási rendszeren változtatni kellene ahhoz, hogy a kormány új szakképzési stratégiája hosszú távon sikeres legyen – hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfői fórumán, amely a Szakképzés 4.0.-nak keresztelt stratégiára, valamint a Szakképzési Innovációs Tanács működésére fókuszált. A fórumon megjelent szakértők hangsúlyozták: noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni. – A jelenlegi szakképzési rendszer ezer sebből vérzik, de a problémák már az alapoktatásban kezdődnek, az általános iskolás diákok kompetenciái nincsenek megfelelően, célirányosan kezelve – fogalmazott Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Szerinte az általános, a középfokú és a felsőoktatást is össze kellene hangolni, e nélkül a szakképzés reformja csak „talaj nélkül fog lebegni”. Hozzátette: a szakmunkások bérén is javítani kellene, minimálbéres keresetekkel nem lehet vonzóvá tenni a pályát. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési szakértője, Palotás József szerint a stratégia sok pozitív gondolatot tartalmaz, de számos olyan, sztereotípiákon és részigazságokon alapuló kijelentést is, amikkel a szakértők nem tudnak mit kezdeni. Ilyen például a szakképzésben oktató pedagógusok módszertani lemaradása, vagy hogy a képzés kínálat vezérelt és nem elég rugalmas. – Nem történtek megfelelő hatásvizsgálatok, elmaradt az elmúlt évek elemzése, amelyekkel ezeket a kijelentéseket alá lehetne támasztani – mondta. Az idén februárban napvilágra került stratégiáról a Népszava számolt be elsőként: a dokumentum több pontban vázolja fel, milyen „beavatkozások” szükségesek ahhoz, hogy a szakképzés modernebb és népszerűbb legyen. Egyebek mellett a szakgimnáziumokat 5 éves képzést biztosító technikumokká alakítanák át, orientációs évfolyamokat indítanának a kompetenciahiányok csökkentésére, műhelyiskolákat hoznának létre, megújítanák az ösztöndíjrendszert. A lapunk birtokába került verzióban több helyen megjelenik a tankötelezettség korhatárának felemelése 17 évre, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium azóta cáfolta, hogy erre készülnének. – Arra nincs se idő, se forrás, se politikai szándék nincs, hogy a közoktatás egész rendszere változzon. Különösen az általános iskolai oktatáson kellene változtatni, hogy minden diáknak, a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák – erről Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője beszélt. Szerinte ezt az is nehezíti, hogy az oktatásügy két különböző tárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (közoktatás, felsőoktatás) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (szakképzés) tartozik – márpedig a szakképzés nem választható el a közoktatás egészétől. A CKP álláspontja szerint a stratégia egyes elemeinek megfelelősége nem jelen garanciát a megvalósítás sikerességére, és ha a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani – amihez 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást szükséges – az biztos kudarcot jelent. A finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv. A kormány szerint a stratégián már két éve dolgoznak. Palotás József felvetette: ha ez valóban így van, miért csak tavaly szeptemberben hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT)? – Félő, hogy a tanács a már meghozott döntések legitimálására jött létre – fogalmazott. Juhász Ágnes szerint a SZIT jó konzultációs fórum, ám ennél több szerepe eddig nem nagyon volt. A SZIT tagjai eddig a stratégia közigazgatási egyeztetéséről sem kaptak semmilyen tájékoztatást.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 20:51

Tüdőgyulladással kezelték, halála után négy építőkocka került elő az értelmi fogyatékkal élő férfi testéből

Publikálás dátuma
2019.05.20. 20:12

Fotó: RTL Híradó / Rendőrség
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás.
Egy állandó gondozásra szoruló értelmi fogyatékkal élő férfi a szekszárdi Hétszínvilág szociális otthonban több építőkockát is lenyelt, ebbe később belehalt, számol be az RTL Híradó. A férfi nehéz légzésre panaszkodott, ezzel került a szekszárdi Balassa János Kórházba. Ott azonban tüdőgyulladás gyanújával kezelték - hiába.
Néhány nap múlva meghalt, és egészen a boncolásig nem derült ki, hogy három 3 centiméter élhosszúságú építőkocka van a gyomrában, és még egy a nyelőcsövében.

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség miatt indított nyomozást a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Pillanatnyilag még nem tisztázott az sem, a kockák okozták-e a 27 éves férfi halálát.
Az intézmény igazgatója és a fenntartó vezetője a híradónak nem nyilatkozott. Kérésükre írásban is megkapták a kérdéseket, de választ nem küldtek.
Szerző

Idetartozunk Egyesület: a magyar jogrend elleni akció készült Törökszentmiklóson

Publikálás dátuma
2019.05.20. 17:32
Setét Jenő
Fotó: Népszava
A hasonló esetek kezelésére és a közös békés fellépés megteremtéséért közös testület létrehozására kéri az Idetartozunk a hazai roma civil szerveződéseket és jelöltállító szervezeteket.
Elfogadhatatlannak tartja az Idetartozunk Egyesület a Mi Hazánk kampánycélú cigányellenes akcióját, ugyanakkor tudomásul veszik a Törökszentmiklós Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának kérését, mi szerint a szélsőjobboldali felvonulás miatt ne menjenek a településre - írja közleményben Setét Jenő, az egyesület elnöke. A közlemény hozzáteszi:
annak ellenére veszik tudomásul ezt a kérést, hogy tudják, az a Lungo Drom és a parlamenti nemzetiségi szószóló Farkas Félix nyomására született meg.

Az egyesület örömmel veszi, ha a helyi szereplők a külső, szolidáris roma és nem roma támogatókat lerázva is képes garantálni az emberek biztonságát. Mindemellett fenntartják, hogy a szélsőjobbos akció súlyosan sérti az érvényben lévő magyar jogszabályokat, amelyek tiltják a rendőrség jogköreinek önkényes átvételét, az önkényes rendfenntartást, a félkatonai alakulatok fenntartását. Így tehát a közlemény szerint
amire a Mi Hazánk készül, az a magyar jogrend elleni alantas politikai akció.

Korábban a Magyar Gárda vonult demonstratív jelleggel
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A kialakult helyzetre való tekintettel az Idetartozunk Egyesület arra kéri a hazai civil jogvédő szervezeteket és az Országos Roma Önkormányzatot, hogy küldjenek megfigyelőket a helyszínre. A politikai, egyházi és társadalmi szervezetektől azt kéri, hogy közösen lépjenek fel az újabb törvénysértés és gyűlölet-politikai hullámmal szemben. Az Ombudsmantól azt várják, az ügyben emelje fel szavát, a hazai roma civil szerveződésektől és roma jelöltállító szervezetektől pedig azt, hogy hozzanak létre közös koordinációs testületet a hasonló esetek kezelésére, és a békés, jogszerű ellenállás, és jog és önvédelem kereteinek kialakítására.
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 18:14