Magyarországon már többségben vannak a krónikus betegek – derül a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amelyből az is kitűnik, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország által alkotott visegrádi négyek (V4) mezőnyében szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyet foglaljuk el. A több mint 50 oldalas kiadvány az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat.
E dokumentum szerint az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az unió átlag polgára. Még a V4-ek között is a legkevesebbre.
A 15 évesnél idősebbek több mint felének (59 százalékának) van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége. Harmadukat magasvérnyomással, ötödüket derék- vagy hátfájással, míg csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. Minden nyolcadik 15 évesnél idősebb allergiával, vagy a magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz. Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmus zavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek.
A halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is vezetünk a visegrádi négyek között.
A tanulmány szerint az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben ezalatt a magánkiadások 6 százalékkal nőttek.
Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság már csaknem az ellátások harmadát fizeti zsebből. Ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A magánegészségügyben a felső jövedelmi kategóriába tartozók átlagosan évente, fejenként 107,6 ezer forintot, míg a legalsó négy decilisbe tartozók 13,4 ezer forintot költöttek.
A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya 2000 és 2015 között 5-6 százalék között mozgott. Az állam ugyan megkezdte az egészségügyi alkalmazottak bérfejlesztését, de emellett csökkentette a gyógyszertámogatásra fordított összeget. Az egészségügyi infláció nagyobb volt, és ez is növelte a háztartások egészségügyre fordított kiadásait.
A kutatást kedden mutatják be - Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel a Szociális Demokráciáért Intézet, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Gazdaságkutató Intézet közös rendezvényén. Az elemzést készítő Udvardi Attila lapunknak azt mondta: 43 mutatót gyűjtöttek össze a hazai egészségügyről - az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáiból - és ezeket vetették össze a visegrádi négyek országainak adataival, valamint Ausztriáéval, mint viszonyítási ponttal. Hozzátette: az anyag egy ténytár, s rábízzák a döntéshozókra, hogy ebből levonják a következtetéseket.
