Még a V4-ek között sem dobogós a magyar egészségügy

Publikálás dátuma
2019.05.21. 08:00
A 15 évesnél idősebbek több mint felének van diagnosztizált krónikus betegsége
Fotó: ALEXEY KARTSEV
A halálozási statisztikákban, a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket tekintve is rosszabb a helyzet Magyarországon, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban.
Magyarországon már többségben vannak a krónikus betegek – derül a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amelyből az is kitűnik, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország által alkotott visegrádi négyek (V4) mezőnyében szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyet foglaljuk el. A több mint 50 oldalas kiadvány az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat. E dokumentum szerint az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az unió átlag polgára. Még a V4-ek között is a legkevesebbre. A 15 évesnél idősebbek több mint felének (59 százalékának) van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége. Harmadukat magasvérnyomással, ötödüket derék- vagy hátfájással, míg csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. Minden nyolcadik 15 évesnél idősebb allergiával, vagy a magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz. Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmus zavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek. A halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is vezetünk a visegrádi négyek között. A tanulmány szerint az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, miközben ezalatt a magánkiadások 6 százalékkal nőttek. Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság már csaknem az ellátások harmadát fizeti zsebből. Ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A magánegészségügyben a felső jövedelmi kategóriába tartozók átlagosan évente, fejenként 107,6 ezer forintot, míg a legalsó négy decilisbe tartozók 13,4 ezer forintot költöttek. A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya 2000 és 2015 között 5-6 százalék között mozgott. Az állam ugyan megkezdte az egészségügyi alkalmazottak bérfejlesztését, de emellett csökkentette a gyógyszertámogatásra fordított összeget. Az egészségügyi infláció nagyobb volt, és ez is növelte a háztartások egészségügyre fordított kiadásait. A kutatást kedden mutatják be - Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel a Szociális Demokráciáért Intézet, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Gazdaságkutató Intézet közös rendezvényén. Az elemzést készítő Udvardi Attila lapunknak azt mondta: 43 mutatót gyűjtöttek össze a hazai egészségügyről - az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáiból - és ezeket vetették össze a visegrádi négyek országainak adataival, valamint Ausztriáéval, mint viszonyítási ponttal. Hozzátette: az anyag egy ténytár, s rábízzák a döntéshozókra, hogy ebből levonják a következtetéseket. 
Szerző

A Kúria is kimondta: Habony közszereplő

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:59
Forrás: Facebook/Habony Árpád
Habony Árpád azt sérelmezte, hogy Mészáros Lőrinc, Rogán Antal és Orbán Viktor társaságában Jobbik-plakátokon szerepelt.
Még 2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül. A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban. Habony a Kúriához fordult, miszerint ő továbbra sem tartja magát közszereplőnek, a Kúria azonban nem osztotta a véleményét, és ezt múlt heti ítéletükben meg is erősítették – közölte Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 10:28

Másfél millióan bizonytalanságban: ennyi embernek nem érte el a jövedelme még a minimálbér szintjét sem

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:50
A kutatás szerint, ahol működik szakszervezet, magasabbak a bérek
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
A 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét - mutatott rá a Policy Agenda nemrég elkészült elemzése.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak felhasználásával született tanulmány szerint két éve minimálbért vagy a fölötti összeget 2,8 millióan kerestek. A Pénzügyminisztérium 2019 januári adatai szerint a verseny- és a közszférában együtt 1,1 millió dolgozót foglalkoztatnak a legkisebb bérekért. A kétéves eltérés miatt ugyan nem pontosan összevethetők az adatok, de a tendencia egyértelmű: hozzávetőlegesen csak 1,7 millió munkavállaló keres elfogadható mennyiségű pénzt, hogy eltartsa magát és családját. A KSH kérdéseire 2015-ben 329 ezer alkalmazott vallotta azt, hogy fizet szakszervezeti tagdíjat, ami a munkaviszonnyal rendelkezőknek mindössze 7,4 százaléka. Ezt két évvel később újabb mélypont követte, a Policy Agenda tavalyelőtt már csak 305-307 ezer szervezett munkavállalót talált. Kiss Ambrus, a társadalomkutató cég ügyvezetője a Népszavának kiemelte, hogy a statisztika együtt szerepelteti a kamarai és a szakszervezeti tagdíjakat, az utóbbi létszám a szakmai kamarák tagdíjainak levonása után megmaradt dolgozókat rögzíti. Az adóbevallásokból az is kiolvasható, hogy ebből a 300 ezerből csak 66 ezren fizették be a hagyományoknak megfelelően a bruttó bér 1 százalékát a tagdíjra, a többiek levonása csak 0,75 százalékos volt. Ennek ellenére a Magyarországon működő szakszervezetek együttes tagdíjbevétele 2017-ben elérte a 7 milliárd forintot, azaz a kormány által nyújtott évi 100 millió forintos támogatások a büdzsé kisebb részét képezik.  A közpolitikai kérdésekkel foglalkozó független műhely munkatársai arra is választ kerestek, kikből áll a hazai szakszervezetek tagsága. Itt is meglepő adatokkal szembesültek – utal Kiss Ambrus például arra, hogy míg a legjobban kereső tíz százalék körében az átlagnál magasabb, 11,7 százalékos a szervezettség, ebben a csoportban nincs benne a legmagasabb fizetéssel rendelkező 22 ezer topvezető. Nekik már nincs szükségük az érdekvédőkre. Ugyancsak minimális a tagság, alig másfél százalék a legrosszabbul kereső 30 százalék körében, de 15-16 százalékos az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkezők közt. Az adóbevallások arról is képet adnak, hogy nem a minimálbéren, de rendszeresen foglalkoztatott százezrek vannak a legrosszabb helyzetben, hanem az a másfél millió ember, akinek bizonytalan a helyzete a munkaerőpiacon, mert egyik hónapban van munkája, a másikban nincs, hol bejelenti őket a munkaadó, hol nem. Ebben a körben nem él meg egy szakszervezet sem. Összességében azt találták a kutatók, hogy magasabbak a fizetések és ritkábbak a zsebbe csúsztatott adózatlan pénzek, tisztábbak a jövedelmek azokon a munkahelyeken, ahol működik szakszervezet. Az az érdekesség is kiderült, hogy a tagság háromnegyede nem – többnyire már nem – nevel gyereket.
Témák
szakszervezetek