Ugrott a világörökségi státusz: beruházók prédája lehet a Hajógyári-sziget

Publikálás dátuma
2019.05.21. 06:45
A palotaromok feltárását ígérte a kormány, de már a világörökségi védettséget sem kéri a területre
Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR
Kivette a kormány a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. Mintha csak az utat egyengetné egy befektető előtt.
Nyilvános élményparkot és a ma még föld alatt lévő palotaromok feltárását, helyreállítását ígérte a kormány az óbudai Hajógyári-szigeten. Csakhogy egyre több jel mutat arra: semmi nem lesz a világörökségi közparkból, ehelyett nagyberuházóknak készíti elő a terepet a kabinet. A szigeten működő vállalkozások körében jó ideje beszédtéma, hogy „valami készül” Hajógyárin. A találgatásokat aztán felerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly egy sor, részben műemléki romokat is rejtő parcellát hirdetett meg bérletre. Volt olyan bérlő, akinek alaposan megemelték a díját, és akadt olyan cég is, amellyel nem hosszabbítottak szerződést. Ezt követően lapunk kiszúrta: a kormány a napokban indoklás nélkül kivette a 2016-ban világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. A döntés is meglepő, az időzítés még inkább. Az UNESCO egy hónap múlva döntött volna arról a 2018-as kormányzati kérelemről, amellyel világörökségi védettség alá helyezték volna a szigetet. Ha a terület világörökségi védelmet kapott volna, akkor sokkal nehezebb lenne ott beruházni.
Kérdéseinkkel a legsűrűbb hallgatásba ütköztünk: az ügyben illetékes Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem adott válaszokat. A III. kerületi önkormányzat csak annyit közölt, hogy előttük „nem ismeretesek a kormány döntésének a részletei és okai.” Az UNESCO hazai tanácsadó szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke Nagy Gergely annyit közölt: előzetesen nem tudtak a palotaromokkal kapcsolatos döntésről. Igaz – tette hozzá – erről hivatalosan nem is kellett volna tudniuk, mert ez a döntés egyedül a kormány hatáskörébe tartozik. Mint ismert, a Hajógyári-sziget déli részén épült fel a II-III. század körül az akkori felső-Pannónia provincia helytartói palotája. A Hadrianus-palotaként elhíresült óriási épület romjait az ötvenes években tárták fel, majd visszatemették. Jelenleg egy golfpálya alatt, 1,5-2 méter mélyen vannak a palota romjai. Korábban már köröztek ingatlancápák a sziget körül, a Gyurcsány-érában például „Álomsziget” néven izraeli befektetők vették meg a területet és kaszinókomplexumot hoztak volna ott létre. 2014-ben az állam 4 milliárd forintért visszaszerezte a területet, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy rekonstruálják a Hadrianus-palotát, a volt hajógyári épületeket pedig kulturális, közösségi hasznosításba vonják. Az akkori tervek szerint 2018-ra kellett volna végezni a Hadrianus-palota rekonstrukciójával. 2016-ban kormánydöntés született arról: a Hajógyári-szigetet is javasolják a Duna mentén, 1500 kilométer hosszú, 98 helyszínt magába foglaló Római birodalom határai nevű projekten belül UNESCO védettségre. A pályázatnak külön miniszteri biztosa is lett Visy Zsolt régészprofesszor személyében. (Az ügyben a régészprofesszort is megkerestük, hétfő estig nem reagált levelünkre.) Noha a kormány 2018-ban még eltökéltnek tűnt, az örökségvédelmi beruházások csak nem kezdődtek el, és az MNV tavaly nyilvános bérleti pályázatot hirdetett a Hajógyári-szigeten lévő helységek bérletére, köztük a Hadrianus-palotát rejtő 3 hektáros parcellára. A műemléki védettségű parcellára végül nem jelentkezett senki. Több más szigeti ingatlan bérletét egyedüli pályázóként a területen régóta üzemelő Marina Operátor Szolgáltató Kft. szerezte meg.

Hűbérúri privilégiumok

Nagy értékű budapesti belvárosi székházakat vásárolt fel tavaly a kormány, a világörökségi védettségre hivatkozva, s az elővásárlási jogával élve. Csak a fővárosban nyolcvanezer ingatlanra jegyeztették be ezt a korlátozást, s sokan ma is attól tartanak, hogy ezek közül bármelyikre ráteheti a kezét a hatalom, ha a NER valamely lovagjának megtetszik az ingatlan. Az állam már több esetben gyakorolta is ezt a jogát: így vásárolták meg a Malév-székházat, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt, majd később az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében éltek az általuk életre hívott privilégiummal. Tokaj-hegyalján is nagy riadalmat keltett, hogy a világörökségi helyszíneken lévő pincékre bejegyezették ezt az elidegenítési korlátozást, sokan úgy értelmezték a határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. A kormány mindeközben hivatalosan azt kommunikálja, hogy az intézkedés a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, s egyik célja a külföldiek ingatlanszerzésének megakadályozása. Az elővásárlási jog szerint, ha az ingatlanért az állam megadja azt az összeget, amit egy harmadik személy felkínál, akkor az ingatlant az államnak kell eladni. - Doros Judit

Mégsem csak osztrák belügy: Orbán mást mond, mint amit csinál

Publikálás dátuma
2019.05.21. 06:00

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP or licensors
Míg a miniszterelnök viccel a botrányról, pártja politikusai nyilvános szerepléseket mondanak le a kampányhajrában.
„Önnek egy új üzenete van. Orbán Viktor sem hülye, ő is tudja, hogy ami Bécsben történt, az neki is szól” – így fogalmazott egy fideszes forrásunk arról az Ibizán, titokban készült videóról, amely az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache alkancellár bukásához és a kormánykoalíció felbomlásához vezetett. Vasárnap a miniszterelnök sajtófőnöke Havasi Bertalan még azt közölte lapunkkal: osztrák belügynek tartják a történteket. „A régi európai elit megmutatta, hogy milyen sokra képes azért, hogy megőrizze a pozícióját az új, populistának nevezett bevándorláspárti erőkkel szemben” – utalt forrásunk arra, hogy Strache főszereplője lett volna annak a „bevándorlásellenes koalíciónak”, amelyen Orbán is dolgozott Matteo Salvinivel, az olasz Liga populista vezetőjével. Ebbe a fideszes narratívába viszont nehezen illeszthető és még nehezebben magyarázható az: videó és ügy sem lenne, ha Orbán szövetségese, Strache elutasítja az őt tőrbe csalók korrupt ajánlatát, ha nem ajánl rögtön állami megrendelést az orosz kampánytámogatásért, ha nem akarja politikai okokból felvásároltatni a Kronen Zeitungot. Ráadásul Orbán maga is szerepel a videóban. Strache – a magyar központosított kormánymédiára utalva – irigylésre méltónak nevezete Orbán sajtóját, és beszélt arról is: a kormányfőnek vásárolt fel sajtótermékeket a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina. Orbán Viktor tegnap tréfálkozva azzal próbálta elütni az ügyet Zalaegerszegen: „Osztrák barátaink most nincsenek itt, mert soron kívüli vadászidényt hirdettek meg”. Meglehet, derűje látszólagos, mert közben a kabinet és a Fidesz látványosan behúzta a kommunikációs kéziféket. A kormánysajtó még hétfőn is Orbán szerepét elhallgatva számolt be a botrányról, mindemellett tudunk olyan fideszes politikusról, aki már lemondta a hétre tervezett szerepléseit, és várhatóan többen is így tesznek majd, hogy a kínos kérdések elől megmeneküljenek.
Míg a fideszesek kerülnék a kérdéseket, az ellenzék egyre kíváncsibb, mire is gondolt Strache, amikor azt mondta a videóban: Heinrich Pecina egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki azokat.” – Az MSZP és a Párbeszéd az osztrák hatóságokhoz fordul a Strache-ügy magyar vonatkozásai miatt, hogy kiderüljenek Heinrich Pecina és Orbán Viktor közös bűnös üzelmei – jelentette be Ujhelyi István szocialista politikus tegnap. Ujhelyi a Népszabadság egykori, Bécsi úti székháza előtt tartotta sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar nyilvánosságnak joga van tudni, hogy az osztrák üzletembernek és Orbán Viktornak milyen kapcsolata volt, Pecina milyen megegyezéseknek és "bűnös alkuknak" köszönhetően záratta be a Népszabadságot, vásárolta fel, készítette elő a kormányfőnek a sajtópiac jó részét. Az MSZP EP-képviselője közölte: nem bíznak a magyar hatóságokban, tisztában vannak azzal, hogy a magyar Országgyűlés kétharmados "fideszes gépezete" és Polt Péter legfőbb ügyész sem lesz hajlandó vizsgálódni. Annyi biztos: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem indít vizsgálatot amiatt, hogy Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár szerint Heinrich Pecina Orbán Viktor kérésére vásárolt fel magyar médiumokat, amelyeket később átjátszott kormányközeli vállalkozóknak. Lapunk megkeresésére ugyanis a hatóságnál azt közölték, hogy az NMHH, valamint annak Médiatanácsa nem foglalkozik „híresztelésekkel” a tulajdonosi szerkezetet és a médiapiaci folyamatokat illetően. Mivel Strache a videóban arról, is beszélt, hogy „egy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat” akar, a médiahatóságtól megkérdeztük: biztosított-e Magyarországon a médiaegyensúly? Azt felelték, hogy ma Magyarországon 6699 bejegyzett nyomtatott sajtótermék, 3662 bejelentés alapján működő online újság, valamint 816 médiaszolgáltatás működik. „A médiaszolgáltatások számossága biztosítja a médiaegyensúlyt Magyarországon” – írták. Lapunk az ügyben megkereste a Gazdasági és Versenyhivatalt is, amely azt közölte: "Jelenleg nincs folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.
Szerző

Biztos kudarc a kormány által megálmodott szakképzési stratégia

Publikálás dátuma
2019.05.20. 20:20
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni - állítják szakértők.
Az egész közoktatási rendszeren változtatni kellene ahhoz, hogy a kormány új szakképzési stratégiája hosszú távon sikeres legyen – hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfői fórumán, amely a Szakképzés 4.0.-nak keresztelt stratégiára, valamint a Szakképzési Innovációs Tanács működésére fókuszált. A fórumon megjelent szakértők hangsúlyozták: noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni. – A jelenlegi szakképzési rendszer ezer sebből vérzik, de a problémák már az alapoktatásban kezdődnek, az általános iskolás diákok kompetenciái nincsenek megfelelően, célirányosan kezelve – fogalmazott Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Szerinte az általános, a középfokú és a felsőoktatást is össze kellene hangolni, e nélkül a szakképzés reformja csak „talaj nélkül fog lebegni”. Hozzátette: a szakmunkások bérén is javítani kellene, minimálbéres keresetekkel nem lehet vonzóvá tenni a pályát. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési szakértője, Palotás József szerint a stratégia sok pozitív gondolatot tartalmaz, de számos olyan, sztereotípiákon és részigazságokon alapuló kijelentést is, amikkel a szakértők nem tudnak mit kezdeni. Ilyen például a szakképzésben oktató pedagógusok módszertani lemaradása, vagy hogy a képzés kínálat vezérelt és nem elég rugalmas. – Nem történtek megfelelő hatásvizsgálatok, elmaradt az elmúlt évek elemzése, amelyekkel ezeket a kijelentéseket alá lehetne támasztani – mondta. Az idén februárban napvilágra került stratégiáról a Népszava számolt be elsőként: a dokumentum több pontban vázolja fel, milyen „beavatkozások” szükségesek ahhoz, hogy a szakképzés modernebb és népszerűbb legyen. Egyebek mellett a szakgimnáziumokat 5 éves képzést biztosító technikumokká alakítanák át, orientációs évfolyamokat indítanának a kompetenciahiányok csökkentésére, műhelyiskolákat hoznának létre, megújítanák az ösztöndíjrendszert. A lapunk birtokába került verzióban több helyen megjelenik a tankötelezettség korhatárának felemelése 17 évre, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium azóta cáfolta, hogy erre készülnének. – Arra nincs se idő, se forrás, se politikai szándék nincs, hogy a közoktatás egész rendszere változzon. Különösen az általános iskolai oktatáson kellene változtatni, hogy minden diáknak, a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák – erről Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője beszélt. Szerinte ezt az is nehezíti, hogy az oktatásügy két különböző tárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (közoktatás, felsőoktatás) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (szakképzés) tartozik – márpedig a szakképzés nem választható el a közoktatás egészétől. A CKP álláspontja szerint a stratégia egyes elemeinek megfelelősége nem jelen garanciát a megvalósítás sikerességére, és ha a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani – amihez 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást szükséges – az biztos kudarcot jelent. A finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv. A kormány szerint a stratégián már két éve dolgoznak. Palotás József felvetette: ha ez valóban így van, miért csak tavaly szeptemberben hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT)? – Félő, hogy a tanács a már meghozott döntések legitimálására jött létre – fogalmazott. Juhász Ágnes szerint a SZIT jó konzultációs fórum, ám ennél több szerepe eddig nem nagyon volt. A SZIT tagjai eddig a stratégia közigazgatási egyeztetéséről sem kaptak semmilyen tájékoztatást.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 20:51