Európa Tanács;jogállamiság;Dunja Mijatovic;

2019-05-21 10:01:00

Kemény bírálatot kaptak Orbánék Strasbourgból

Sürgősen fel kell számolni a jogsértéseket Magyarországon, mert aláássák a jogállamot és a jogvédő rendszert - állítja az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović abban a jelentésben, amely a februári magyarországi látogatásáról készült.

A 167 pontból álló, 34 oldalas beszámoló a menedékkérők és a menekültek emberi jogainak tiszteletben tartását, a jogvédők és a civil társadalom helyzetét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak érvényesülését térképezi fel. Megállapításainak döntő többsége súlyos kritikát tartalmaz a magyar kormány tevékenységéről.

Jelentésében a biztos leszögezi: a kormány bevándorlás-ellenes politikája olyan jogi környezetet teremtett, amely hátráltatja a menedékkérők befogadását és az elismert menekültek beilleszkedését. Dunja Mijatović felszólítja a magyar döntéshozókat, hogy helyezzék hatályon kívül a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” elrendeléséről szóló jogszabályt, mert az már nem indokolható a Magyarországra és az EU területére belépő menedékkérők számával. Sürgeti a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a migránsellenes retorikától és az olyan kampányoktól, amelyek idegengyűlöletet szítanak.

Dunja Mijatović felrója, hogy a menedékkérők a magyar-szerb határ mentén elterülő, kerítéssel körülvett tranzitzónákban kénytelenek benyújtani a nemzetközi védelem iránti kérelmüket. „A kormánynak hatályon kívül kell helyeznie azt a jogszabályt, ami miatt rendszerszintűvé vált a menedékjog iránti kérelmek elutasítása. Mély aggodalommal töltenek el azok a beszámolók, amelyek arról szólnak, hogy a rendőrség túlzott tettlegességet alkalmaz a külföldiek erőszakos áthelyezése során” — olvasható a jelentésben. A biztos szerint késlekedés nélkül fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a tranzitzónákban nem adnak élelmet a visszautasított menedékkérőknek.

Az Európai Tanács vezető tisztségviselője felszólítja a magyar hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a civil társadalmi szervezetekre “pusztító hatást” gyakorló szankciókat tartalmazó törvényeket. A jogszabályok megbélyegzik és büntetik a nem kormányzati szervezeteket, amelyek működése egy demokratikus társadalomban teljesen törvényszerű — állítja jelentésében.

Dunja Mijatović emlékeztet rá, hogy a magyarországi igazságszolgáltatási reform aggodalmat kelt a harmadik hatalmi ág függetlenségére gyakorolt ​​hatása miatt. Egy jogállamban elengedhetetlen, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke széleskörű hatáskörét megfelelő fékek és ellensúlyok közepette gyakorolja. A biztos aggasztónak tartja a közigazgatási bíróságok jövőbeli rendszerét, mert annak létrehozásában és működtetésében központi szerepet játszik az igazságügyi miniszter. Nem tartja elegendőnek a Velence Bizottság ajánlásai nyomán tervezett módosítását.

A biztos úgy véli, hogy Magyarország keveset tesz a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A nők részvétele rendkívül alacsony a politikai döntéshozatalban, társadalmi szerepüket pedig a családra korlátozná a kormányzat - állítja Mijatović, aki ennek igazolását látja a családvédelmi akciótervben is. Jelentésében sürgeti a parlamentet, hogy ratifikálja a nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását célul tűző Isztambuli Egyezményt.