Kemény bírálatot kaptak Orbánék Strasbourgból

Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:01

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Sürgősen fel kell számolni a jogsértéseket Magyarországon, mert aláássák a jogállamot és a jogvédő rendszert - állítja az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović abban a jelentésben, amely a februári magyarországi látogatásáról készült.
A 167 pontból álló, 34 oldalas beszámoló a menedékkérők és a menekültek emberi jogainak tiszteletben tartását, a jogvédők és a civil társadalom helyzetét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak érvényesülését térképezi fel. Megállapításainak döntő többsége súlyos kritikát tartalmaz a magyar kormány tevékenységéről. Jelentésében a biztos leszögezi: a kormány bevándorlás-ellenes politikája olyan jogi környezetet teremtett, amely hátráltatja a menedékkérők befogadását és az elismert menekültek beilleszkedését. Dunja Mijatović felszólítja a magyar döntéshozókat, hogy helyezzék hatályon kívül a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” elrendeléséről szóló jogszabályt, mert az már nem indokolható a Magyarországra és az EU területére belépő menedékkérők számával. Sürgeti a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a migránsellenes retorikától és az olyan kampányoktól, amelyek idegengyűlöletet szítanak. Dunja Mijatović felrója, hogy a menedékkérők a magyar-szerb határ mentén elterülő, kerítéssel körülvett tranzitzónákban kénytelenek benyújtani a nemzetközi védelem iránti kérelmüket. „A kormánynak hatályon kívül kell helyeznie azt a jogszabályt, ami miatt rendszerszintűvé vált a menedékjog iránti kérelmek elutasítása. Mély aggodalommal töltenek el azok a beszámolók, amelyek arról szólnak, hogy a rendőrség túlzott tettlegességet alkalmaz a külföldiek erőszakos áthelyezése során” — olvasható a jelentésben. A biztos szerint késlekedés nélkül fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a tranzitzónákban nem adnak élelmet a visszautasított menedékkérőknek. Az Európai Tanács vezető tisztségviselője felszólítja a magyar hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a civil társadalmi szervezetekre “pusztító hatást” gyakorló szankciókat tartalmazó törvényeket. A jogszabályok megbélyegzik és büntetik a nem kormányzati szervezeteket, amelyek működése egy demokratikus társadalomban teljesen törvényszerű — állítja jelentésében. Dunja Mijatović emlékeztet rá, hogy a magyarországi igazságszolgáltatási reform aggodalmat kelt a harmadik hatalmi ág függetlenségére gyakorolt ​​hatása miatt. Egy jogállamban elengedhetetlen, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke széleskörű hatáskörét megfelelő fékek és ellensúlyok közepette gyakorolja. A biztos aggasztónak tartja a közigazgatási bíróságok jövőbeli rendszerét, mert annak létrehozásában és működtetésében központi szerepet játszik az igazságügyi miniszter. Nem tartja elegendőnek a Velence Bizottság ajánlásai nyomán tervezett módosítását. A biztos úgy véli, hogy Magyarország keveset tesz a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A nők részvétele rendkívül alacsony a politikai döntéshozatalban, társadalmi szerepüket pedig a családra korlátozná a kormányzat - állítja Mijatović, aki ennek igazolását látja a családvédelmi akciótervben is. Jelentésében sürgeti a parlamentet, hogy ratifikálja a nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását célul tűző Isztambuli Egyezményt.

Tételes magyar "cáfolat"

A Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk birtokába jutott 18 oldalas válaszában igyekszik tételesen megcáfolni a Mijatović-jelentésben foglalt megállapítások nagy részét. A válsághelyzet fenntartását azzal indokolja, hogy a szomszédos nyugat-balkáni országokban sok migráns várakozik. A menekültpolitikáját meghatározó törvényekre vonatkozó bírálatokkal kapcsolatban többek között megjegyzi, hogy azokról az Európai Bíróság fog dönteni. A kormány szerint megalapozatlanok azok az állítások, amelyek szerint a magyar államnak gondoskodnia kéne a menedékkérők élelmiszerrel való ellátásáról azok után, hogy a menedékkérelmüket elutasították. Az illető személyek egyrészt távozhatnak a tranzitzónából Szerbia felé, másrészt bármikor vásárolhatnak maguknak élelmet a zónában, hangsúlyozza. A minisztérium leszögezi, hogy Magyarország lezárta az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos vitáit az Európai Unióval. A közigazgatási bíróságokról leszögezi, hogy a Velencei Bizottság elégedett a kilátásba helyezett változtatásokkal. A magyar kormány családpolitikája szabad választást biztosít a nők számára: se arra nem akarja kényszeríteni őket, hogy a szülés után sokáig otthon maradjanak, se arra, hogy gyorsan munkába álljanak, olvasható a KKM a válaszában, amely leszögezi egyben, hogy helyi szinten jóval több nő tölt be vezető pozíciót, mint országosan. A dokumentum nem tér ki arra, hogy Magyarország miért nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt.

Orbán: „Nem vagyok annyira optimista, mint a mérések”

Publikálás dátuma
2019.05.21. 09:21

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A miniszterelnök szerint szép időben az embereket nehezebb bevonni a politikába, de szeretné meggyőzni őket arról, hogy ez egy nagyon fontos választás lesz.
Orbán Viktor hétfőn a Zalaegerszegi Televíziónak adott interjút, amelyet az MTI szemlézett. A miniszterelnök az interjúban elmondta, hogy „a nyugat-európai országok szerencsések, mert gazdagok és nagy iparvállalataik vannak, a gazdasági fejlődés pedig általában a nagy ipari cégek döntései szerint halad előre. Mi a rossz oldalán voltunk a vasfüggönynek, ezért
mi mindig szegényebbek voltunk, a cégeink is sokkal kisebbek, ezért, ha csak a cégeink fejlesztésére várunk, sokkal lassabb lenne a fejlődés, akkor ez a tesztpálya sem épült volna meg”

„Ilyenkor jön az állam, amelyik azt mondja, hogy nyúljunk bele a gazdaságba a fejlesztés oldaláról, és hozzunk létre valamit, amiről tudjuk, hogy szükség lesz rá, aminek van üzleti jövője, de kormánydöntés nélkül nem jönne létre. Ezért szánt a kormány 45 milliárd forintot erre a beruházásra” – mondta a kormányfő.  Orbán a hétvégén esedékes európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta, azért kampányol, hogy meggyőzze az embereket arról, ne tekintsenek erre a választásra úgy, mint egy távoli, messze Európában történő dologra, mert ez az ő választásuk, ez Magyarországról szól, a magyar emberek üzenetét kell most elküldeni Brüsszelbe. 
„Nem vagyok annyira optimista, mint a mérések, mert szép időben az embereket nehezebb bevonni a politikába, de szeretné meggyőzni őket arról, hogy ez egy nagyon fontos választás lesz”

–fogalmazott. „Nem mindegy, hogy Európa élén »bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes« vezetők állnak majd, 
nem mindegy, hogy a magyar kormánynak milyen a súlya Brüsszelben, mert a választás a kormányokat is megerősíti, vagy gyengíti. A magyar kormánynak sem mindegy, milyen választási eredmény lesz”

– hangsúlyozta a miniszterelnök. „Az Európai Tanácsban, ahol a miniszterelnökök vannak, ott lesz súlya és lesz következménye annak, hogy hogyan döntenek egy-egy országban a választópolgárok, mert ennek a választásnak az eredményeképpen egy-egy miniszterelnök, egy-egy ország meggyengülhet, vagy megerősödhet” –magyarázta a tévéinterjúban Orbán.
Szerző
Témák
Orbán Viktor

PTI-kilakoltatás: visszaverte az államot a bíróság

Publikálás dátuma
2019.05.21. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A hatalom ezúttal visszapattant a Fővárosi Törvényszékről, nem lehet egyik napról a másikra mindenfajta kártalanítás nélkül kilakoltatni a Politikatörténeti Intézetet.
Bármennyire szövevényes is a régóta húzódó ügy, az alaphelyzet roppant egyszerű. Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója többször elmondta lapunknak, hogy megfelelő ellentételezés esetén hajlandók kiköltözni az általuk évtizedek óta jogszerűen használt Alkotmány utcai ingatlanból. Csakhogy a kormány egyetlen fillér kompenzáció nélkül akarja utcára tenni a baloldali szellemiségű kutatóközpontot. Milliárdos értékű ingatlanról van szó, annak a hatalmas saroképületnek egy részéről, ahol a Kossuth térről nyíló Néprajzi Múzeum is működött. Az eredeti állapotot visszaállítva a kormány Igazságügyi Palotaként akarja hasznosítani az épületet. A peres eljárás során a bírósági fórumok kezdetben a PTI-nek adtak igazat, végül azonban a Kúria felemás döntést hozott: nem állította, hogy az intézet törvénysértően használná az ingatlant, de az erről szóló 1996-os megállapodást érvénytelennek minősítette, és kimondta, a PTI használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Az állam, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében eljáró Varga István ügyvéd erre hivatkozva szerette volna elérni: a bíróság kötelezze a PTI-t, hogy egy hónapon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. Az ügyvéd okfejtése szerint ahhoz, hogy a kormány elhatározásának megfelelően az épület újra Igazságügyi Palotaként működhessen, „elengedhetetlenül szükséges” az ingatlanban szerinte „jogellenesen tartózkodó” PTI mielőbbi távozása. Varga István továbbá azzal érvelt, hogy a Steindl Imre Program részeként mélygarázs épül az Alkotmány utca torkolatában, az intézet jelenléte ezt is akadályozza. Mivel a tervezett beruházásokhoz szükséges vizsgálatok, mérések és munkálatok nem kezdődhetnek meg, a végrehajtás (kiköltöztetés) elhalasztásából az államnak „aránytalanul súlyos, nehezen megállapítható” anyagi kára származik. A PTI ellenbeadványa hangsúlyozta, hogy az ügyvéd elvárásait nem lehet másnak tekinteni, mint a „fennálló jogszabályok megkerülésére vonatkozó alaptalan igénynek”. A Fővárosi Törvényszék a közelmúltban elutasította Varga István kérelmét. Az indoklás szerint az állam „nem is valószínűsítette”, hogy a szükséges vizsgálatok, mérések elvégzése érdekében megkísérelte volna az együttműködést a PTI-vel, és arról sem tett „tényelőadást”, hogy milyen összegű, nagyságrendű bevételtől esik el. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ha kötelezné a PTI-t az ingatlan azonnali elhagyására, súlyosabb hátrányt okozna számára, mint az intézkedés elmaradásával az államnak. Az indoklásban nem szerepel, mi tesszük hozzá: az ügyvéd figyelmét feltehetően elkerülte, hogy a kormány módosította korábbi határozatát. Tavaly nyár óta tudni lehet, hogy az Alkotmány utca torkolatánál nem mélygarázs, hanem trianoni emlékhely épül. A végzés ellen van fellebbezési lehetőség. Fontosnak ígérkezik a jövő hónapban esedékes következő forduló, ami arról szól, a kormánynak joga, lehetősége van-e egyoldalúan felmondani az ingatlan használatára vonatkozó szerződést.

Visszavont költözés

A bírósági iratok alapján Varga István ügyvéd abban a hiszemben van, hogy a Kúrián kívül a Legfőbb Ügyészség is a Kossuth téri Igazságügyi Palotában kap majd helyet. A korábbi elképzelés valóban ez volt, de időközben módosult a terv. A Népszava február elején számolt be arról, hogy Polt Péterék mégsem költöznek, hanem maradnak abban a Markó utcai épületben, amelyen most a Kúriával osztoznak.

Szerző