Álhírekkel próbálják befolyásolni az európai választásokat

Publikálás dátuma
2019.05.21. 14:55

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
A Nyugat-ellenes üzenetekkel az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett.
„Az Európai Unió és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, amit az uniós intézmények már jóval a választások előtt felismertek. Feltételezhető, hogy Oroszországnak mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban” – derül ki a Poltical Capital és a Friedrich-Naumann-Stiftung közös kutatásából, amelyben az EP-választásba történő orosz beavatkozási kísérleteket vizsgálták a V4 országaiban.  A tanulmányból - amely során a manipulatív narratívákat és dezinformációt vizsgálták - az is kiderül, hogy az álhírek terjesztésében az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők (akiknek többsége inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek) sokkal fontosabb szerepet játszanak az EU-n belül az oroszbarát narratívák terjesztésében, mint maga a Kreml. A Sputnik egyébként több alkalommal idézte Orbán Viktort is, miszerint „a mostani választás tétje a bevándorláspárti-illetve bevándorlásellenes erők küzdelmének eredménye, amely hosszú távon meg fogja határozni a keresztény európai kultúrát”.A magyar miniszterelnök azon szavait is visszhangozták, miszerint „a brüsszeli bürokraták diktálnak Magyarországnak a fontos kérdésekben”. 
A Kreml által finanszírozott média (RT, Sputnik) alapvetően az Egyesült Államok és a NATO hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot.

Ezeknek a portáloknak az angol nyelvű változatán a kutatás résztvevői egységes narratívát fedeztek fel egy-egy témakörben, amely meglátásuk szerint arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában szeretnék meggyőzni az olvasókat. „Ezeken a portálokon gyakran előfordul, hogy  cikkekben kizárólag Kreml-barát szereplőket szólaltatnak meg, így teljesen egyoldalúan van megközelítve az adott témakör”– nyilatkozta a Népszavának Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője. Az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Unió ellen. Amikor azonban az RT és a Sputnik mégis uniós témákkal foglalkozik, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik. A helyi portálok gyakran ismételt témakörei változóak:
a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak, míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább a Nyugat-ellenes üzenetekkel foglalkozik.

Ezeken a portálokon az EU sokkal inkább egy dikatórikus, centralizált birodalomnak van beállítva, mint egy nemzetek feletti, nemzetközi intézménynek, amelyben az európai parlamenti képviselők a fő döntéshozók. Az egyik leggyakrabban fellelhető téma a migráció, amelyről az álhíreket terjesztő portálok azt a narratívát erősítik, miszerint az EU nem tudta megfelelően kezelni ezt a helyzetet és, hogy a „Moszkva által támogatott pártok” egy sokkal erősebb és jobb Európát építenének, amennyiben hatalomra kerülnek vagy hatalmon maradnak. Erre példaként a 888.hu egyik írását említik, amely teljesen félremagyarázta az EU intézményrendszerét, azt fejtegetve, hogy „hogyan döntenek a nemzetállamok feje felett Brüsszelben”. A cikk szerzője állítja, hogy az „EU-s jogszabályok így közvetlenül és közvetetten is hatással vannak a tagállamokra, ekképpen a hazai jogszabályokra”.  Szerintük a különleges jogalkotási eljárást, amit a migráció esetében alkalmaznak, „eseti alapon” határozzák meg. Ezzel szemben viszont a migráció területén alkalmaznak rendes és különleges jogalkotási eljárást is az adott ügytől függően, és a különleges jogalkotási eljárás részletei ki vannak fejtve az uniós alapszerződésekben.
 „A tanulmány készítése során a hazai portálok közül négy kormánypárti (888.hu, Origo, Magyar  Nemzet és hirado.hu)  és négy alternatív ún. fringe portált vizsgáltunk. Az előbbieknél az figyelhető meg, hogy gyakran megjelennek az európai unióval kapcsolatos narratívák, amelyek szinte teljesen megegyeznek az RT és a Sputnik által terjesztettekkel, a NATO és USA ellenes dezinformációk szinte csak elvétve olvashatók rajtuk, a fringe portálokkal ellentétben”– magyarázta Szicherle, aki hozzátette, hogy ami viszont egységesen megfigyelhető volt ezeken a médiumokon, az az, hogy hasonló dezinformációs panelekket használtak.  
„Az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni ideológiai okokból”– olvasható a kutatásban.
Frissítve: 2019.05.21. 15:18

Több száz járatát törölte sztrájk miatt az Alitalia

Publikálás dátuma
2019.05.21. 13:23

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
A munkabeszüntetés jórészt a belföldi járatokat érinti.
Az Alitalia olasz légitársaság közel 300 járatát törölte kedden a pilóták és a légiutaskísérők sztrájkja miatt. A 24 órás munkabeszüntetés jórészt a belföldi járatokat érinti és csak néhány európai járatot kellett törölni. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér honlapján nem szerepel változtatás az Alitalia kedd délelőtt induló és érkező járataival kapcsolatban. Az olasz légi dolgozók szakszervezetei a munkavállalók munkakörülményeinek javítását követelik a sztrájkkal, és egyben aggodalmukat fogalmazzák meg az Alitalia jövőjével kapcsolatban. A 70 éves történetében alig néhány évben nyereséges Alitalia 2017-ben csődgondnokság alá került, miután alkalmazottai elutasították a fizetések és a létszám csökkentésével járó átszervezési programot. Az olasz légitársaság iránt az elmúlt két évben többen érdeklődtek, légitársaságok és kockázati befektető társaságok, de megállapodás egyelőre nem született.
Szerző
Témák
sztrájk Alitalia

Máig tartanak a megtorló tisztogatások Törökországban

Publikálás dátuma
2019.05.21. 11:00

Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Hamarosan három éve már, hogy csúfos kudarcba fulladt a törökországi puccskísérlet, ám a megtorló tisztogatás még a mai napig sem zárult le.
Legutóbb hétfőn adták hírül a török ügynökségek, hogy a külügyminisztérium 249 dolgozójára adtak ki letartóztatási parancsot, - közülük 91-et már el is fogtak - mert a gyanú szerint a puccskísérlet végrehajtásával vádolt Fethullah Gülen Terrorszervezethez (FETÖ) köthetők és 2010 és 2013 között csaltak a belépési vizsgánál. Az effajta jelentések menetrendszerűen érkeznek, a teljes állami szférát, a katonaságot, a rendőrséget, az oktatást, a médiát is kisöprik. Pontosan nem is lehet tudni, hányan érintettek valamilyen formában, a hivatalos márciusi statisztikák szerint már több mint félmillió ember ellen folytattak le vizsgálatot, és majd 31 ezren ülnek börtönben. 
A felelősségre-vonás részben azért halad lassan, mert a török hatalom szemében nem csupán azok számítanak terroristának, akik közvetlenül részt vettek a puccskísérletben. Azzal vádolják a FETÖ-t, hogy az állam legmélyebb rétegeibe szivárogtak be észrevétlenül, de persze senkinek nincs a homlokára írva, hogy gülenista. Az önkéntes amerikai száműzetésbe vonult hitszónok, Fethullah Gülen az évtizedek során nemzetközileg is népszerű vallási mozgalmat rendszert épített ki, hívei valóban jelen voltak a társadalom minden területén, és olykor már ez bűnössé teszi őket. Mivel például a puccsisták a ByLock nevű telefonos alkalmazást használták kommunikációra, elég volt a gyanúba keveredéshez, ha valakinek telepítve volt a készülékére az ingyenesen letölthető program, bár később egyértelműen kiderült, hogy nem minden felhasználó hozható összefüggésbe a FETÖ-vel. Az isztambuli polgármesterválasztás után pedig amiatt „vették elő” a választási bizottság néhány tagját, mert egy a FETÖ-höz köthető banknál vezetett számlát. A török ellenzék és nemzetközi emberi jogi szervezetek ezért arról panaszkodnak, a török kormány a megtorlás ürügyét használja arra, hogy eltávolítsa politikai ellenfeleit, köztük a kellemetlenkedő újságírókat. Ráadásul a FETÖ-re bármeddig lehet mutogatni, hiszen Gülen az Egyesült Államokban él, és minden bemutatott bizonyíték és kérelem ellenére Washington eddig nem mutatott semmilyen szándékot kiadatására. Törökországban viszont máig olyan komolyan veszik az ügyet, hogy például a Portland Trail Blazers kosárlabdacsapat meccseit nem közvetítik a török televíziókban, mert Enes Kanter, a csapat török játékosa Gülen híve és Recep Tayyip Erdogan kritikusa.
A híres török kosaras, Enes Kanter ellenség, mert Gülen híve
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 12:33