„Az Európai Unió és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, amit az uniós intézmények már jóval a választások előtt felismertek. Feltételezhető, hogy Oroszországnak mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban” – derül ki a Poltical Capital és a Friedrich-Naumann-Stiftung közös kutatásából, amelyben az EP-választásba történő orosz beavatkozási kísérleteket vizsgálták a V4 országaiban.
A tanulmányból - amely során a manipulatív narratívákat és dezinformációt vizsgálták - az is kiderül, hogy az álhírek terjesztésében az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők (akiknek többsége inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek) sokkal fontosabb szerepet játszanak az EU-n belül az oroszbarát narratívák terjesztésében, mint maga a Kreml. A Sputnik egyébként több alkalommal idézte Orbán Viktort is, miszerint „a mostani választás tétje a bevándorláspárti-illetve bevándorlásellenes erők küzdelmének eredménye, amely hosszú távon meg fogja határozni a keresztény európai kultúrát”.A magyar miniszterelnök azon szavait is visszhangozták, miszerint „a brüsszeli bürokraták diktálnak Magyarországnak a fontos kérdésekben”.
Ezeknek a portáloknak az angol nyelvű változatán a kutatás résztvevői egységes narratívát fedeztek fel egy-egy témakörben, amely meglátásuk szerint arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában szeretnék meggyőzni az olvasókat. „Ezeken a portálokon gyakran előfordul, hogy cikkekben kizárólag Kreml-barát szereplőket szólaltatnak meg, így teljesen egyoldalúan van megközelítve az adott témakör”– nyilatkozta a Népszavának Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője.
Az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Unió ellen. Amikor azonban az RT és a Sputnik mégis uniós témákkal foglalkozik, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik.
A helyi portálok gyakran ismételt témakörei változóak:
Ezeken a portálokon az EU sokkal inkább egy dikatórikus, centralizált birodalomnak van beállítva, mint egy nemzetek feletti, nemzetközi intézménynek, amelyben az európai parlamenti képviselők a fő döntéshozók. Az egyik leggyakrabban fellelhető téma a migráció, amelyről az álhíreket terjesztő portálok azt a narratívát erősítik, miszerint az EU nem tudta megfelelően kezelni ezt a helyzetet és, hogy a „Moszkva által támogatott pártok” egy sokkal erősebb és jobb Európát építenének, amennyiben hatalomra kerülnek vagy hatalmon maradnak.
Erre példaként a 888.hu egyik írását említik, amely teljesen félremagyarázta az EU intézményrendszerét, azt fejtegetve, hogy „hogyan döntenek a nemzetállamok feje felett Brüsszelben”. A cikk szerzője állítja, hogy az „EU-s jogszabályok így közvetlenül és közvetetten is hatással vannak a tagállamokra, ekképpen a hazai jogszabályokra”. Szerintük a különleges jogalkotási eljárást, amit a migráció esetében alkalmaznak, „eseti alapon” határozzák meg. Ezzel szemben viszont a migráció területén alkalmaznak rendes és különleges jogalkotási eljárást is az adott ügytől függően, és a különleges jogalkotási eljárás részletei ki vannak fejtve az uniós alapszerződésekben.
„A tanulmány készítése során a hazai portálok közül négy kormánypárti (888.hu, Origo, Magyar Nemzet és hirado.hu) és négy alternatív ún. fringe portált vizsgáltunk. Az előbbieknél az figyelhető meg, hogy gyakran megjelennek az európai unióval kapcsolatos narratívák, amelyek szinte teljesen megegyeznek az RT és a Sputnik által terjesztettekkel, a NATO és USA ellenes dezinformációk szinte csak elvétve olvashatók rajtuk, a fringe portálokkal ellentétben”– magyarázta Szicherle, aki hozzátette, hogy ami viszont egységesen megfigyelhető volt ezeken a médiumokon, az az, hogy hasonló dezinformációs panelekket használtak.
„Az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni ideológiai okokból”– olvasható a kutatásban.
