Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége

Publikálás dátuma
2019.05.21. 15:36

Fotó: Google Street View
A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden.
Hatmilliárd lett, maradhat? tette meg ajánlatát a Fejér Bál Zrt. az eredetileg 3,4 milliárd forintra becsült érdi iskolafelújítási tenderen, a megrendelő érdi önkormányzat pedig simán elfogadta a beruházó által kért árat. Legalábbis ez derül az uniós közbeszerzési értesítőben, a TED-ben megjelent szerződésből, ami alapján a Mészáros-gyerekek - Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc - vállalkozása bővíti és újítja fel az érdi Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola épületét.
A megállapodás szerint a Fejér-Bál két éven belül átalakítja, és többek között tornacsarnokkal, új műhelytermekkel, valamint 500 adagos főzőkonyhával egészíti ki a hetvenes években épített, több mint 9000 négyzetméteres komplexumot; egyúttal vállalják a korszerűtlen épületrészek bontását is.
Hogy az önkormányzat miért tartotta elfogadhatónak a hatmilliárdos árszabást, az a tenderből nem derül ki – ahogy az sem, hogy a pályázaton induló két másik cég, az Eb Hungary Invest és a Laterex Zrt. egyáltalán mennyit ajánlott volna a munka elvégzéséért, és hogy miért estek ki a versenyből.

A Mészáros-család érdekeltségének nem ez az első érdi iskolaépítési programja: az Átlátszó írta meg, hogy a Fejér-Bál a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is elnyerte. Úgy, hogy a két projekt az eredetileg becsült nettó 8,1 milliárd forint helyett nettó 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.  Az pedig tavaly novemberben derült ki, hogy a Mészáros-família két vasúti érdekeltsége, az R-Kord és a V-Híd Zrt. tandemben, 8,6 milliárd forintért építhet vágányt Érd-alsó és Érd vasúti megállóhelyek között.   Míg a gyerekek iskolát építenek, a papa sem marad tétlen, hiszen vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. szintén szép összegű megbízást szakított egy közbeszerzéssel. A Napi.hu cikke szerint a vállalkozás 3,85 milliárd forintos ajánlatával elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. által kiírt – uniós támogatással zajló - fejlesztési tendert, így a Mészáros Lőrinc-féle cég építheti Hejőbába, Hejőkürt, Nemesbikk, Oszlár és Tiszapalkonya csatornahálózatát és szennyvíztisztító telepét. Tény ugyanakkor, hogy a Mészáros és Mészáros az az EuroAszfalt Kft.-vel együtt vállalta a munkát, és csak 17 millióval kértek többet az eredetileg becsült árnál.
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 15:45

Csaknem 18 millióból tartanak csapatépítő tréninget az új paksi blokkokat építőknek

Publikálás dátuma
2019.05.21. 13:10

Fotó: Nápszava
Összesen 17 850 000 forintot fordít a feladatra az atomcég.
A Paks II Zrt. az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a munkaerő állomány részére csapatépítő tréning lebonyolítására „a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével” 2019-re – vette észre az mfor.hu. Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30. Az ESC egy 2012-ben bejegyzett, 2018 óta gárdonyi szélhelyű cég, melynek főtevékenysége „egyéb sporttevékenység”. A legfrissebb létszámadat szerint 372 fő állt alkalmazásban a Paks II Zrt.-nél, a vezetők száma 47 fő volt.
Szerző

Orbán vircsaftot kiáltott – A külföldi gazdák javára döntött az Európai Bíróság

Publikálás dátuma
2019.05.21. 12:12

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nem tudta megmagyarázni a magyar kormány, miért szüntette meg kártalanítás nélkül a nem rokonok haszonélvezeti jogát a földtörvényre hivatkozva.
Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken közvetlenül vagy közvetetten más tagállambeli állampolgárok javára fennálló haszonélvezeti jogok megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit – közölte az Európai Bíróság. Hozzátették, hogy az EUM-Szerződésben előírt alapvető szabadság korlátozásának igazolására törekvő tagállamnak ügyelnie kell a Chartában biztosított alapvető jogok tiszteletben tartására is. A közleményben felidézik, hogy 2013-ban Magyarország elfogadott egy szabályozást, melynek értelmében a Magyarországon fekvő mezőgazdasági területeken fennálló haszonélvezeti jogok kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn. E szabályozás, amely különösen a más tagállambeli állampolgárok helyzetét érintette, előírta, hogy a jogi személyek vagy a tulajdonossal ilyen rokoni kapcsolatban nem álló természetes személyek javára alapított haszonélvezeti jogok 2014. május 1-jén megszűnnek.
2018. március 6-ai, két egyesített előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletében a bíróság kimondta, hogy a szóban forgó szabályozás a tőke szabad mozgásának nem igazolt korlátozásának minősült.

A kötelezettség megállapítása iránti jelen eljárásban az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy Magyarország azáltal, hogy előírta a tulajdonossal közeli hozzátartozói viszonyban nem álló személyek javára alapított haszonélvezeti jogok megszüntetését, nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkéből eredő kötelezettségeit. Keddi ítéletében a bíróság megállapítja, hogy mivel a vitatott megszüntetés a más tagállambeli állampolgárok javára közvetlenül vagy közvetetten (valamely jogi személy révén) fennálló haszonélvezeti jogokat érinti, az a tőke szabad mozgása elvének korlátozásának minősül, melyet a jelen ügyben az arányosság elvének megfelelően nem igazolhat az a tény, hogy Magyarország a mezőgazdasági területeket az azokat megművelő személyek számára kívánja fenntartani és meg kívánja akadályozni e területek spekulatív célú megszerzését, sem a magyar jogalkotó azon feltételezett szándéka, hogy szankcionálja a devizagazdálkodásra és a mezőgazdasági területek megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályozás megsértését, melyet állítólagosan a haszonélvezeti jogok külföldi megszerzői követtek el. A bíróság azt is hangsúlyozza, hogy
amikor valamely tagállam egy vagy több alapszabadság nemzeti szabályozás általi korlátozásának igazolására törekszik, e szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetőségét mind a Szerződésben és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában az említett alapszabadság korlátozásának igazolására előírt kivételekre, mind a Charta által biztosított alapvető jogokra tekintettel kell megvizsgálni.

Ugyanis ezen alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi tényállásra alkalmazni kell, így akkor is, amikor valamely tagállam a fent hivatkozott alapvető szabadságok korlátozásának általános tilalma alóli kivételt kíván érvényesíteni. Emellett megállapítják, hogy
a haszonélvezeti jogok vitatott szabályozás általi megszüntetése a Charta értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül.

Ezzel kapcsolatban a bíróság szerint – noha a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett – a haszonélvezeti jogok szóban forgó megszüntetése nem felel meg e feltételeknek. Ugyanis, noha a Magyarország által felhozott igazolások főszabály szerint ilyen közérdeknek minősülhetnek, úgy tűnik, hogy az érintett korlátozás valójában nem az e tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi és nem felel meg az arányosság követelményének sem.
Ráadásul a vitatott szabályozás semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól így megfosztott jogosultak kártalanítását illetően.

Következésképpen a vitatott szabályozásban előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a Chartában előírt tulajdonhoz való jogot. Ilyen körülmények között a bíróság kimondja, hogy
a vitatott szabályozás elfogadásával Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségeit

– áll a közleményben.

Szerző