Kormánypárti politikusok 2017 óta előszeretettel mondogatják, hogy több magyar jön haza, mint ahányan a jobb megélhetés reményében külföldre mennek dolgozni, meg azt is, hogy túlzók a 600 ezer fölötti kivándorlóról szóló becslések. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette ki először, hogy már évente 20 ezren jönnek haza külföldről és többségük nem is megy vissza.
Első ránézésre nem meglepő tehát, hogy a hét elején a KSH a 2018-as népmozgalmi adatok között is pont ezt a számot találta a visszatérők adatainak összesítésekor. Az már érdekesebb, hogy a pénzügyesek a munkaerőfelmérés adataira hivatkoztak a szám bemondásakor, míg a KSH lapunk kérdésére azt felelte: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai, a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő TAJ-nyilvántartása alapján is ugyanez a szám jött ki, tavaly 20 ezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza.
Katona Tamás, a KSH volt elnöke szerint azonban súlyos módszertani bajok vannak a ki- és bevándorlók adatainak összesítésekor. A hivatal ugyanis
A külföldön munkát vállalók egy része fizeti a minimális egészségügyi hozzájárulást és hazajár, ha orvoshoz, főleg ha fogorvoshoz kell mennie. Mások nem is fizetnek, csak maguknál tartják a kártyát és a magyarországi magánellátásban keresik a gyógyulást, mert az még mindig olcsóbb, mint a kinti gyógykezelések.
A szakember véleményét támasztotta alá a Népszavának a Londoni Magyarok Közösségének ügyvezetője is. Szabó László elmondta, hogy sem ő, sem az egy évvel ezelőtt utána indult családja nem szüntette meg a magyar TAJ kártyáját, fizetik az alapjárulékot és a lakcímkártyát is megtartották, hiszen saját ingatlannal rendelkeznek Magyarországon. Tapasztalati alapon ezt tartja jellemzőnek az angol fővárosban élők 40 százalékára – vagyis ennyi magyar munkavállalóról azt sem tudja a hazai statisztika, hogy eltávozott az országból. Aki először csak ki akarja próbálni a külföldi munkát, néhány hónapra tervez, az biztosan nem éget fel mindent maga mögött – állítja a londoni magyarokat tömörítő és segítő szervezet vezetője.
Katona Tamás a pontatlan kivándorlási statisztika mellett súlyos bajokat lát a néhány éves kinti munkavállalás után visszaköltözők létszámának meghatározásakor is. Ugyanis
– hangsúlyozta a Szegedi Egyetem oktatója.
A munkavállalás miatt kialakuló vándorlásról szerinte a viszonylag pontos és nemzetközileg elfogadott adatsor a tükörstatisztikákból áll össze, amelyekben figyelembe veszik, hogy hány magyar jelentette be magát a fogadó ország lakcímnyilvántartásába és mennyien kértek ottani egészségbiztosítási számot, hogy munkát vállalhassanak. Ezeket a jelentéseket az Eurostat épp május végéig várja a tagállamoktól, tehát néhány héten belül megjelenik a 2018-as európai összesítés, amiből kiderül, mennyire helytálló a KSH távozókra és hazatérőkre vonatkozó bejelentése. A szakember azt gondolja, a KSH-nak is csak a nemzetközileg elfogadott adatokat kellene nyilvánosságra hozni.
Németországban egyre több magyar él
A hazaköltözők magas számáról közölt adatnak ellentmond például, hogy a német statisztikai hivatal (Destatis) tavaly decemberi közlése szerint tovább nőtt a náluk élő magyar munkavállalók száma, már több mint 210 ezren vannak és soha annyi magyar kisgyerek nem született német kórházakban, mint épp 2018-ban. Tavaly majdnem 42 ezer magyar érkezett Németországba, bár Közép-Európa más államaiból még nagyobb tömegek keresnek ott boldogulást, a románok, lengyelek, horvátok és bolgárok megelőznek bennünket az új bevándorlók számában. Tagadhatatlan az is, hogy sok magyar hagyta ott a német cégeknél végzett munkáját, de az egyenleg még mindig nem a hazatérők oldalára billen.
Berlinbe vagy Bécsbe költöznek a londoni magyarok
A Londoni Magyarok vezetője azt tapasztalja az utóbbi hónapokban, hogy náluk valóban megindult egy mozgás. Szabó László szerint többen jöhettek haza azok közül, akik egyébként sem nagyon hosszú távra terveztek berendezkedni külföldön, őket csábítja például a csok. Ennél sokkal többen vannak azonban a Londont elhagyók között, akik német nyelvterületre költöztek el, vagy az olcsóbb lakbérek miatt vonzó vidéki Angliára cserélték a brit fővárost. A legnagyobb része az ottani magyaroknak azonban kivár és csak akkor mozdul, ha a Brexit hátrányosan érinti az uniós munkavállalókat és akkor is inkább keresnek egy EU tagállamot, ahol majd berendezkedhetnek – ez derül ki a beszélgetésekből Szabó László szerint.
