Vaszi Levente magyar-földrajz szakos tanár a gyimesi Kosteleken, aki élethivatásának tekinti, hogy – a magyar nyelv, a népzene és néptánc révén – megőrizze és a következő nemzedékeknek átadja a több évszázados gyimesi csángó tradíciót. Kostelek a Kárpát-medence egyik legeldugottabb szegletében, gyönyörű havasi környezetben, fenyvesek ölelésében található falucska, a hétköznapok azonban nem ilyen idilliek. A nehéz életkörülmények mellett problémát jelent, hogy a faluban kevés a fiatal és hivatalosan csak román iskola működhet, mert „a rendszerváltás után nem volt, aki megigényelje a magyar iskolát, nem foglalkozott ezzel senki” – sorolja a problémákat Vaszi Levente. Saját hagyományőrző munkáját tekintve mégis optimista: „csak szeretni kell és csinálni, művelni folyamatosan.”
Vaszi Levente a 2014-es Fölszállott a páva népzenei vetélkedő közönségdíjas énekeseként vált az anyaországban ismertté. Ennek nyomán sok fellépésre hívták, most pedig – egy pályázati lehetőség segítségével – a Fonó vállalta első lemezének kiadását. Nem meglepő, hogy Vaszi Leventétől idegen a „celebvilág”, de úgy érzi, jól tudta kezelni a tévés nyilvánossággal járó népszerűséget. „Egy kis figyelem vetült a mi tájegységünkre is, beletekinthettek az emberek az életünkbe” – mondja. Mivel nemrégiben nősült és kisbabájuk született, ma már ritkábban utazik Magyarországra. „Megvan a feladatom, a hivatásom a szülőfalumban” – vallja. Tanítványa, Vrencsán Anita egy évvel később, 2015-ben jutott a Fölszállott a páva döntőjébe, s ekkor Sebestyén Márta nevezte el „Kostelek kicsi pacsirtájának”. Anita és a lemezen közreműködő Zúgató zenekar tagjai már nem Kosteleken, hanem Csíkszeredán tanulnak; harmadik énekesük, Tímár Erika viszont még otthon van.
Az új lemez – amelynek alcíme: Gyimes-völgyi népzene Kostelekről – úgy sikerült, mintha csak ellátogatnánk egy bálba, Leventéék szülőfalujába. A vokális repertoár dominál, a vonósok inkább kísérő szerepet töltenek be. Az elhangzó tételek többsége táncházi muzsika, ezt egészítik ki a tájegységre jellemző keservesek. A dallamok egy része kifejezetten Kostelek hagyományaihoz kötődik, de fontosnak tartották, hogy a környező települések (általuk ugyancsak jól ismert) folklórkincsét is bemutassák.