Mégiscsak volt rendszerváltás

Publikálás dátuma
2019.05.23. 10:00

Fotó: OSA Archívum
A Blinken OSA Archívum virtuális kiállítása igyekszik ellensúlyozni a 1989 politikai indíttatású átírását.
Visszalapozva a harminc évvel ezelőtti eseményekhez, az ember újra átérezheti azt az eufóriát, amelyet a rendszerváltás évének majd' minden napját jellemezte. Ha rendszerváltásról még csak a bátrabbak is mertek álmodni, abban mindenki biztos lehetett, komoly történelmi pillanatok tanúja. Május 22-én Horn Gyula külügyminiszter Egerben, az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás pedig rádió- és tévényilatkozatban jelentette ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek. Közben már szerveződött a mártír miniszterelnök újratemetése. Ezen a napon kezdte meg adását Magyarország egyik első kereskedelmi rádióállomása, a Calypso is. A Magyar Televízió is hírt adott arról: a rendkívüli állapot ellenére a Tienanmen téren egész nap több százezres tömeg tüntetett, Li Peng miniszterelnök lemondását követelve.
Május 23-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette a népellenes és háborús bűnökkel vádolt, meghurcolt politikust, Demény Pált. „A magyar kormány már elpazarolt 18 milliárd dollárt, és még mindig nem tudta megoldani az ország gazdasági problémáit. Az Egyesült Államoknak a kis- és közép méretű üzleti vállalkozásokat úgy kellene segíteni, hogy azokba közvetlenül, a magyar kormányt kihagyva fektetne be” – javasolta Vidos Tibor, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának szóvivője a Szabad Európa Rádió beszámolója alapján. Egy szovjet-lengyel történészbizottság e napon nyilvánosságra hozta: valóban volt titkos záradéka a Molotov-Ribbentropp paktumnak Lengyelország felosztásáról. A Tienanmen téren eközben a tömeg már milliósra duzzadt. A Fidesz a Metró Klubban rendezett tanácsülést, a választmányi beszámoló a Soros Alapítványtól kért anyagi támogatás részletezésére szorítkozott – derül ki az állambiztonság operatív információs jelentéseinek egyikéből.
Megújult a Blinken OSA Archívum 1989: volt-e? című, 2010-ben Pulitzer Emlékdíjat nyert virtuális kiállítása: rendszerváltás harmincadik évfordulóján 1989: lesz-e? címmel került a nagyközönség elé. Az archívum igazgatója, Rév István történész szerint jelenleg a történelem átírása, a rendszerváltás emlékezetének kisajátítása zajlik. Magyarországon. Ezt ellensúlyozandó tették közzé forrásgyűjteményüket: a Fortepan és a Deutsche Kinemathek, Nagy Piroska és Urbán Tamás fényképeit, az Europeana 1989-es tárgyfotóit, dokumentumait, személyes történeteit, a Kossuth, a Szabad Európa Rádió és a BBC magyar adásainak hangfelvételeit, szöveges átiratait, a Fekete Doboz videótudósításait. A gyűjtemény folyamatosan bővül, és nemcsak a politikai, történelmi eseményeket, hanem egészen hétköznapi, emberi történeteket is bemutat. Tudja még valaki például, miért kellett ahhoz korcsolyázni, hogy valaki bekerülhessen a Mozaik című televíziós műsorba? Vagy emlékszik valaki az 1989-es érettségi botrányra: vajon az Országos Pedagógiai Intézet érintett volt-e az ügyben. Ilyen „apróságokat” is felfedezhetünk, felidézhetünk a Blinken OSA Archívum 1989-es honlapján.

Tarantino, az őszinte kultuszfilmes

Publikálás dátuma
2019.05.22. 21:09
Tarantino és Brad Pitt Cannes-ban
Fotó: MUSTAFA YALCIN / AFP
A 72. Cannes-i Filmfesztivál legnagyobb dobása Quentin Tarantino jelenléte. Kérdés, a huszonöt évvel ezelőtt forradalminak számító alkotó, aki akkor a Ponyvaregénnyel Arany Pálmát nyert, idén a régi iskola védelmezőjeként, hősként távozik-e a Croisette-ről.
Egy nagy újdonságot hordoz magában Quentin Tarantino legújabb műve, a Volt egyszer egy Hollywood: míg korábbi filmjeiben rendezői kézjegy volt, hogy kedvenc B-kategóriás műveit megidézte, most a hatvanas évek álomgyárának a kevésbé csillogó oldalát alkotói szempontból mutatja be: hősei a trash produkciókban főgonoszt alakító Rick Dalton (Leonardo di Caprio) és állandó dublőre, sofőrje és barátja, Cliff Booth (Brad Pitt). Nem rekonstruálni akarta a sorsukat – erre talán senki sem volna kíváncsi –, hanem a művészet erejével újraírni a film- és egyéb történeti tényeket. Jelesül: megmutatni, milyen is volt Hollywood, mielőtt a nagy strukturális váltás és Charlie Manson hadjárata megtörtént.
Felvetődhet a kérdés: miben új és más ez a produkció Tarantino korábbi nagy műveihez képes. Első triviális különbség, hogy immár nem újat akar alkotni a mester, hanem tisztelegni azok előtt, akiken felnőtt. Természetesen ezt a maga módján teszi: megalkotott két fiktív karaktert, akik létezhettek volna annak idején. Ez a két fickó, a már említett Rick és Cliff tarantinói archetípus: sokat isznak, brutálisak, amennyiben szükséges, de mindenekelőtt alkotók. Rick az fajta színész, aki a B-filmek rajongóinak az álmát testesítik meg, tehát, ha kell, lángszóróval végzi ki a náci vezérkart – természetesen egy film a filmben szituációban. Rick igazi lúzer, aki színészként limitált, a karrierje vége felé jár – egy western forgatása során egy nyolcéves színészpalánta leány mind mentálisan, mind szakmailag übereli. Persze, ilyenkor ott van az európai karrier lehetősége is, a spagetti western és gengszterfilm olyan rendezőkkel, mint Sergio Corbucci. Erre Ricket a menedzsere beszéli rá, bizonyos Marvin Schwarz – Al Pacino váratlan fellépésében. Hőseink aztán visszatérnek az álomgyárba – Rick olasz feleséggel – és élik tovább a B-kategória gyönyöreit. Amit látunk, sok pillanatában egyedi és lenyűgöző, miközben számos nosztalgikus jelenet túltolt.
Leonardo di Caprio a filmben
Mindazonáltal van a filmnek egy vitathatatlanul izgalmas és lehengerlő párhuzamos cselekményszála, mely Tarantino sajátos értelmezése a Charlie Manson-féle hippikultusznak. Fiktív hőseink többször találkoznak a Manson féle lányokkal, sőt Cliff még a farmra is eljut és a rendező kérésére tárgyalni tiltott, amúgy sokak számára minden bizonnyal botrányos fináléban minden szál összefut, ami történik, az tényleg egyedi és sokkoló. Talán annyit mégis elárulhatok, hogy brutálisan tombol az erőszak és folyik a vér. Szimbolikusan és valóságosan egyaránt.

„Polanski nem zseniális”

Quentin Tarantino igencsak befeszült a Volt egyszer egy Hollywood cannes-i sajtótájékoztatóján, ahol a kényes kérdések kapcsán rendre kikerülte a válaszadást. Arra a kérdésre például, hogy a filmben valós szereplőként feltűnő Roman Polanskival (Cliff a szomszédja) és a Charlie Manson által meggyilkolt feleség, Sharon Tate szerepeltetése kapcsán egyeztetett-e a művésszel, hűvös nem volt válasz. Sőt, Polanski kapcsán kijavította a filmet idéző AFP újságíróját: nem tartja Polanskit zseniális rendezőnek, csupán szuper népszerűnek, aki annak idején a Rosemary gyermekével meghökkentően nagyot kaszált, mondta Tarantino. Azt a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy Sharon Tate nem beszélt eleget a filmben, kifejezetten visszautasította. A Manson-lányok ábrázolását szintén magyarázat nélkül hagyta.

Kovalik-díj Vekerdy Tamásnak

Publikálás dátuma
2019.05.22. 19:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vekerdy Tamás író, pszichológus kapta az idén az egykori rádiós szerkesztőről, Kovalik Mártáról elnevezett díjat.
A szerda esti ünnepségen az egyik alapító, a Rádió Bézs főszerkesztője, Fodor János azt emelte ki, hogy ezt az elismerést jó és tisztességes embereknek adják. Olyanoknak tehát, mint a most 84. évét taposó, napjaink oktatásában és pedagógiájában is meghatározó szerepet vállaló Vekerdy. Fodor János lapunknak elmondta, hogy a New Yorkban élő, most 88 éves Szaday Zoltánnal együtt vándordíjat hoztak létre. Ezért is adta át az idei díjazottnak a műalkotást a tavalyi „győztes”, Bojár Gábor fizikus, vállalkozó. Ám számára is meglepetést jelentett, hogy egy támogató jóvoltából a díj mégsem „vándorol”, hiszen aki megkapja, meg is őrizheti Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész alkotását.

Ami pedig a névadót, Kovalik Mártát illeti: a díj alapítói úgy tartják, a két éve elhunyt aranytollas és Pulitzer-emlékdíjas újságíró példát állított az utókor elé. Szabad ember volt, s az igazságot kereste mindig. Legendás szókimondása és tisztessége miatt megérdemli, hogy sokáig emlékezzenek rá. Majdnem hatvan évig dolgozott a valaha szebb napokat látott és akkor még közszolgálatinak számító Magyar Rádióban. Alkotótársával, Hegyi Imrével készített tényfeltáró sorozatuk, a Húszas stúdió iskolát teremtett.
Témák
díj