Áttörést hozhat magyar agykutatók felfedezése a memóriáról

Publikálás dátuma
2019.05.24. 10:10

Fotó: Patrick Lefevre / AFP
Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredménye, amelyet a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölt, áttörést hozhat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is.
Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredményét a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.
Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk - olvasható az MTA közleményében.
Nyiri Gábornak és kutatócsoportjának új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. 
Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, a memóriával és a stresszel kapcsolatos különféle megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

Iskolapadtól a Sciencig

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatásról szóló cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába. Közben elvégezte az orvosi egyetemet, és megszerezte a PhD-fokozatot, számos közös publikációjuk született. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül további két kutató szintén középiskolás diákként kezdett dolgozni nála.
"A legtehetségesebb diákok számára nagyszerű lehetőség, hogy egy olyan, Freund Tamás akadémikus által létrehozott hazai tudományos műhelyben is van mód a tudományos világ legnagyobb felfedezéseiben részt venni, ami a megfelelően támogatott életpályamodellel párosulva inspiráló lehet a jövő magyar tudósai számára is" - idézi a közlemény Nyiri Gábort.
Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye, amelynek létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség, amelyekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat majdan előkészítő kutatók képzéséhez is - hangsúlyozta a kutató.

Tanítványokból mesterek

Freund Tamást, az MTA KOKI főigazgatója úgy fogalmazott: kutatói életpályájának ebben a szakaszában az a legnagyobb öröm, hogy látja tanítványai sikerét, ahogy tanítványból kiváló mesterré válnak, és végignézheti, amint a kezük alatt egy 18 éves, ambiciózus diákból az évek során kiváló kutató lesz. 
"Fenntartani a motivációt, a megismerni vágyást a fiatalokban csak olyan mesterek tudják, akik maguk sem veszítettek a lelkesedésükből, lépést tartanak a technológiák szédítő sebességű fejlődésével, és megtanultak olyan kérdéseket feltenni, amelyek funkcionális jelentősége nagy, de mégsem jutott még eszébe senkinek. Ez nem egyszerű. Nyiri Gáboréknak ez sikerült, amit jelez a tény, hogy a Science-ben jelenik meg ez a felfedezésük.
Úgy tudom, magyarországi levelező szerzővel - valamennyi tudományágat figyelembe véve - csak két cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt 10 évben, és az a kettő is az MTA KOKI-ból."

Szerző

Kicsi, de határozott változásokat észlelt a Jupiter mágneses mezejében a Juno űrszonda

Publikálás dátuma
2019.05.23. 17:15

Fotó: Harvard/Moore et al. / NASA/JPL-Caltech
Idővel változik a Jupiter belső mágneses mezeje. Először figyeltek meg a Földön kívül ilyen jelenséget az amerikai űrügynökség, a NASA közlése szerint.
A Juno megállapította, hogy a Jupiter szekuláris változásait nagy valószínűséggel a bolygó mélyének légköri szelei okozzák. A szelek, amelyekről úgy vélik, hogy megnyirbálják a mágneses mezőt, a bolygó felszínétől egészen 3000 kilométer mélyre nyúlnak le, ahol a bolygó belseje gáz állapotból jól vezető folyékony fémmé kezd változni. A felfedezés abban segítheti a kutatókat, hogy jobban megértsék a Jupiter belső szerkezetét és a Föld mágneses mezejében bekövetkező változásokat.
"A szekuláris variációk már évtizedek óta szerepelnek a bolygókutatók kívánságlistáján. Ez a felfedezés a Juno különösen pontos tudományos műszereinek és pályája egyedülállóságának köszönhető" - mondta Scott Bolton, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóközpont munkatársa, a Juno projekt fő kutatója. A Juno alacsonyan száll a bolygó felett, miközben sarkponttól sarkpontig halad.
A tudósok összehasonlították a NASA Jupitert vizsgáló korábbi misszióinak adatait a Juno által gyűjtött új adatokkal és 
„kis, de határozott változásokat észleltek a mágneses mezőben”

– olvasható a Nature Astronomy című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Kimee Moore, a Harvard Egyetem Juno-kutatója szerint az elmúlt négy évtizedben gyűjtött adatok elegendő információt szolgáltatnak annak kijelentésére, hogy a Jupiter mágneses mezeje változik az idők során. 
„A mágneses mezőkről szerzett új ismeretekkel elkezdünk dolgozni a Jupiter szekuláris változásait bemutató térképen”

– mondta Moore.

Szerző

5000 éves élesztővel kutatták, milyen ízű volt az ókori sör

Publikálás dátuma
2019.05.23. 14:05

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Ötezer éves, cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével sört állítottak elő izraeli tudósok – jelentette a The Jerusalem Post című izraeli újság honlapja.
A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerű ital volt, amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a baráti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta, hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismert nedűtől. 
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatást indítottak. Először a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mikrobiológusai az ókori sör előállításához használt kerámiamaradványokat vizsgálták meg és a cserepek nanopórusaiban élesztőtelepeket találtak. Ezeket a cserepeket egykor egyiptomiak, filiszteusok vagy zsidók lakta több tucat településen, különböző régészeti lelőhelyeken találták Izraelben, a i.e. 3000 -től a i.e. negyedik századig datálták őket. Ezekből sikerült életre kelteniük a nagyjából ötezer évvel ezelőttihez hasonlatos sört egy olyan izraeli pincészet segítségével, amely manapság is kerámiaedényeket használ a bor előállításához. 
Az ötezer éves élesztőből főzött sört teszteltek izraeli kutatók
Fotó: Robert Messer/dpa Picture-Alliance / AFP
A tudósok elkülönítették és feltérképezték a régi cserepekben talált élesztőfajták teljes génállományát és megállapították, hogy ezek az 5000 éves élesztőkultúrák hasonlítanak a hagyományos afrikai sörfőzdék állományához, például az etióp mézboréhoz és a modern sörélesztőkhöz is. Ezután egy kézműves sört gyártó helyi szakember segítette a kutatókat a sör elkészítésében. A kóstoló szakembereknek egyetértettek abban, hogy 
kiváló minőségű főzethez jutottak, amely finom és biztonságosan fogyasztható.

A sör elkészítője szerint fűszeres, kissé gyümölcsös és nagyon összetett ízvilágú nedű született.
A tudósok úgy vélik, munkájuk jelentős áttörést jelent, mert először sikerült ősi élesztőből friss sört teremteni. Ráadásul Aren M. Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint a kutatás eredményei alátámasztják a részeges filiszteusok bibliai képét is.
Szerző