Alighanem eljött az idő A tanú harmadik részének leforgatására, ám félő, hogy ezt ma már nem lehetne megcsinálni. Bacsó Péter, ha élne, ugyancsak bajban lenne; ma erősebb az önkontroll, mint 1969-ben volt, és erősebb a félelem is attól, hogy jelentések készülnek a kormányzat/Fidesz számára, ha valami olyasmi történik, amiről a hatalom tudni akar.
„Magyarországon komoly problémák lehetnek”, fogalmazott a minap Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták csúcsjelötje, mert Budapesten jártakor meglehetősen furcsa helyzettel találta magát szemben. Elmondása szerint szakszervezeti vezetőkkel ült tárgyalóasztalhoz, akik azt kérték, hogy előzetesen semmilyen hír ne jelenjen meg a találkozóról, ráadásul ahhoz is ragaszkodtak, hogy ablaktalan helyiségben legyen az összejövetel. És ilyen „biztonsági” intézkedések mellett sem jelent meg az eseményen több tisztségviselő, mégpedig azért nem, mert erre szólították fel őket a kormányzat részéről. „Azt kérték tőlük, hogy ne találkozzanak velem” – nyilatkozta Timmermans.
Azóta lassan három hónap telt el, és a történtekből nem lett ügy - most is csak a szociáldemokrata politikus törte meg a csendet. Pedig egy magát demokratikusnak nevező országban nem nevezhető mindennapi esetnek az ilyesmi, bár nálunk már ez az általános és megszokott. De akkor is: szakszervezeti vezetőkről beszélünk, akiktől talán joggal várja el az ember, hogy harcosan és hangosan védjék a munkavállalói jogokat, szálljanak szembe a kormányzati túlkapásokkal. Itt azonban a félelem dominál: csend, hallgatás, lapítás, ablaktalan szobák.
Azért ennél az ablaktalan szobánál elakadtam. Vajon milyen tapasztalataik vannak ezeknek a szakszervezeti embereknek? Miért ez a rettegés? Netán az ablakon keresztül is lehallgatják a beszélgetéseket? És ha lehallgatják, mi az, amit titkolni kell? Netán Timmermans jelenléte azt bizonyítja, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik? Hogy általuk derül ki a holland számára, hogy Magyarországon az élet nem egy habostorta? És kik azok, akik nem mernek leülni egy asztalhoz a külföldi vendéggel? Egyáltalán: mi történik ebben az országban?
Bacsó milyen filmet készítene 2019 Magyarországáról? Ha egyáltalán el merné készíteni. Mert, ha megtenné – tehetné – is, biztosan nem vállalná senki a bemutatását. Félne attól, hogy feljelentik, félne attól, hogy elveszíti az állását, félne attól, hogy a családja megélhetése veszélybe kerül.
Jó, igazuk van: ne dramatizáljuk túl a helyzetet. Szabadság van, lehet beszélni, lehet bírálni, legfeljebb a szakszervezeti emberek ilyen gyávák. Csak ők ragaszkodnak az ablaktalan helyiséghez, nehogy kiderüljön: van véleményük a kialakult állapotokról. Rajtuk kívül mindenki más bátor. De még csak bátornak sem kell lenni, hisz a Fidesz biztosítja a szabad életet.
Itt már nem kell Dezsőt, a disznót titokban feldarabolni, nyugodtan le lehet vágni, s nem kell hozzá ablaktalan pince sem. Csak arra kell vigyázni, hogy csendben, szó nélkül történjen az aktus.