EP-választás;

- Jelentősen emelkedett a részvétel szerte Európában

Az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt.

Nemcsak Magyarországon, a részeredmények szerint az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt.

Romániában is nagy lelkesedéssel szavaznak a választók. 15 óráig 31,42 százalék szavazott, ami 4,4 százalékkal magasabb a 2016-os elnökválasztáson ebben az időpontban mértnél. Ugyaneddig a 2014-es EP-voksoláson mindössze 18,41 százalék élt szavazati jogával.

A románok nagy számban szavaznak külföldön is, óriási sorok kígyóznak a londoni, párizsi, müncheni és milánói szavazóurnák előtt.

Spanyolországban szintén jelentősen, tíz százalékkal emelkedett a részvétel, ami 14 óráig 34,02 százalék volt. (2014-ben 23,87, 2009-ben 24,11 százalék.) Ne feledjük azonban, hogy az országban egyúttal regionális választást is rendeznek. Madridban 11 százalékkal voksoltak többen, mint öt éve, Barcelonában és Valenciában pedig 8-8 százalékos az emelkedés. Jelentős az emelkedés Lengyelországban is, ahol 12 óráig 14,39 százalék szavazott. 2014-ig eddig csak 7,31 százalékot mozgatott meg az európai parlamenti választás. Cipruson 14 óráig 29 százalékos részvételt mértek, ez 11 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest.

Olaszországban ha hajszállal is, de többen szavaztak, mint 2014-ben. Ezúttal 12 óráig a szavazók 16,72 százaléka voksolt, öt éve ezen időpontig 16,66 százalék adta le szavazatát. Szlovéniában nagy lelkesedés nem övezi a voksolást, 11 óráig 8,83 százalék szavazott, de még ez is több a 2014-es 8,29 százaléknál. Horvátországban 11.30-ig két százalékos volt az emelkedés 2014-hez képest. Míg vasárnap ezen időpontig 9,93 százalék szavazott, 2014-ben 7,64 százalék járult az urnákhoz.

Észtországban helyi idő szerint délig 29,1 százalék voksolt, 2014-ben ezen időpontig 25,33 százalék volt a részvételi arány. A másik balti államban, Litvánában helyi idő szerint délután 2 órakor 34,74 százalék voksolt, ez az arány öt éve 30,1 százalék volt. Lettországban valamivel kisebb az emelkedés mértéke, de a növekedés itt is egyértelmű: délig 20,24 százalék szavazott, 2014-ben ugyaneddig 17,46 százalék.

Franciaországban délig 19,26 százalék szavazott, 2014-ben eddig csak 15,70 százalék vett részt a voksoláson. Többen szavaztak Dániában is, mint öt éve, az emelkedés több mint négy százalék volt déli 12 órakor (2019: 24,7, 2014: 20,3).

Németországban is sokan szavaznak: 14 óráig 29,4 százalék járult az urnákhoz szemben a 2014-es 26,4 százalékkal. Öt éve összességében 48,1 százalékos volt a részvételi arány.

Portugália azon kevés országok közé tartozik, ahol alacsonyabb a részvételi hajlandóság,déli 12 óráig 11,5 százalékos részvételt mértek, 2014-ig eddig az időpontig 12,14 százalék voksolt. Ez alacsonyabb a 2009-es, délben mért részvételnél, akkor 11,84 százalék adta le a voksát. Máltán már pénteken szavaztak, a részvétel alacsonyabb volt, mint öt éve, 72,6 százalékos, 2014-ben 74,8 százalékos. A csütörtökön szavazott Hollandiában viszont többen járultak urnákhoz, 41,2 százaléknyian, miközben öt éve 37,3 százalék voksolt.  Svédországból csak a levélben szavazókról van adat, 18,1 százalék szavazott idő előtt, öt éve 15 százalék.

Az Európai Bizottság korábban arra kérte a tagállamokat, hogy ne hozzák nyilvánosságra az eredményeket este 11 óráig. Olaszországban ekkor zárulnak csak az urnák. 

Finnországot azonban hidegen hagyta a brüsszeli intelem. A helsinki igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy 19 órakor, az urnazárás után nyilvánosságra hozták, hogyan voksoltak a levélben szavazók.

Kereskedelmi viták ugyan beárnyékolják az amerikai-japán viszonyt, de az egymásra utaltságot erősítő, közös gondot jelent a két ország számára az észak-koreai rezsim.