Gyengén szerepelt a szélsőjobb Németországban

Publikálás dátuma
2019.05.26. 18:35
Az AfD szimpatizánsai tüntettek Berlinben
Fotó: Christoph Soeder / AFP
Az AfD csupán 10,5 százalékot ért el az európai parlamenti választásokon.
Újabb exitpoll adatokat tettek közzé az európai parlamenti választásokról. A szélsőjobb mind Németországban, mind Görögországban várakozások alatti eredményt ért el.
A várakozásoknak megfelelően a keresztény uniópártok, a CDU és a CSU szerepelt a legjobban Németországban, az Európai Parlamenti választáson

, de jelentősen, több mint hét százalékkal estek vissza a 2014-es voksoláshoz képest, derült ki az exitpoll adatokból. A párt 28 mandátumot szerez az Európai Néppártban. A legnagyobb visszaesést a szociáldemokraták könyvelhetik el: 15,5 százalékos eredményük 11,8 százalékos visszaesést jelent az öt évvel korábbi EP választáshoz képest. Ez 15 mandátumot jelent. A választás egyértelmű győztese a Zöldek, amely 22 százalékkal második ugyan, de ilyen jó eredményt még megközelítően sem ért el egyetlen németországi választás során sem. A Zöldek ezzel 22 képviselővel lehetnek jelen az EP-ben.
A jobboldali radikális Alternatíva 10,5 százaléka (10 mandátum) után fellélegezhet Európa: Németországban nem idéztek elő földindulást a jobboldali radikálisok.

Sőt, a párt rosszabbul szerepelt, mint ahogy azt a közvélemény-kutatások sugallták. A Balpárt, valamint a szabaddemokrata FDP 5,5-5,5 százalékot szerzett, ez 5-5 mandátumot jelenthet számukra. Mivel eltörölték a bejutási küszöböt, ezért több párt is mandátumot szerzett az EP-ben, köztük a bajorországi Szabad Választók nevű tömörülés, a Kalózpárt, az állatvédők, vagy a családok pártja. Az eredmény után könnyen elképzelhető, hogy leváltják az SDP éléről Andrea Nahlest, s nem kizárt Martin Schulz visszatérése. Németország összesen 96 képviselőt delegálhat az EP-be.  
Hiába ígért Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számos engedményt a választóknak, sokuk a jelek szerint nem tud megbocsátani a kabinetnek a megszorításokért.

Az exitpoll szerint ugyanis az ellenzéki, jobbközép Új Demokrácia nagy fölénnyel végzett az élen 36 százalékkal, a kormányzó Sziriza csak 27 százalékot szerzett. A szociáldemokrata Kinal 8 százalékot kapott. A neonáci Arany Hajnal csak negyedik lett hat százalékkal. Egyes felmérések ennél jobb eredményt jövendöltek a pártnak. A kommunisták szintén hat százalékot szereztek.
Szerző
Témák
EP-választás

Szárnyal Kurz pártja, visszaesett a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2019.05.26. 17:29

Fotó: HANS PUNZ / AFP
FPÖ számára nagyon visszaütött a Strache-botrány. Közzétették a mai első előzetes eredményeket az európai parlamenti választásokról.
Amint az várható volt, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára nagyon visszaütött a Strache-videó.
Az exitpoll szerint a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a legtöbbet a botrányos Strache-videót követő kormányválsággal.

Ugyanakkor az ellenzéki szociáldemokraták nem tudtak profitálni a botrányos felvételből, amelyből kiderült, hogy az Osztrák Szabadságpárt időközben lemondott elnöke teljes médiauralomra törekedett hazájában és 
pártja támogatása fejében busás állami megbízásokat ígért egy orosz oligarcha állítólagos unokahúgának.

Az előrejelzés szerint Sebastian Kurz pártja 34,5 százalékot szerzett, ami 7,5 százalékkal több, mint a 2014-es európai parlamenti választás alkalmával. Csalódást keltő a szociáldemokraták 23,5 százaléka, ez 0,6 százalékkal gyengébb az öt évvel ezelőtti eredménynél. Megállapítható, hogy az FPÖ száguld lefelé a lejtőn. Mindössze 17,5 százalék voksolt a pártra, ami 2,2 százalékkal kevesebb mint 2014-ben, de ennél is súlyosabb a csökkenés, ha a 2017 októberi parlamenti választást vesszük alapul. Akkor a párt 25,97 százalékot kapott. A Zöldekre az első előrejelzés szerint 13,5 százalék voksolt, ez egy százalékos csökkenés az öt évvel ezelőttihez képest. A liberális Neos mellé pedig 8,0 százalék tette az ikszet, ami megfelel a 2014-es eredménynek. Ami a mandátumok megoszlását illeti, az
ÖVP hét képviselőt küldhet az Európai parlamentbe, az SPÖ ötöt, az FPÖ hármat, a Zöldek kettőt, a Neos pedig egyet.

Közzétették az első eredményeket Ciprusról is, ahol Ausztriához hasonlóan 17 órakor zárták az urnákat. Nem meglepő módon a jobbközép DISY nyert, a szavazatok 28-32 százalékával. A baloldali AKEL 26-30 százalékot szerzett. A szociáldemokrata DIKO-ra 13-15,5 százalék szavazott, a szintén szociáldemokrata EDEK 9-11 százalékot kapott. Az ultranacionalista ELAM-ra esett a voksok 7,5-9,5 százaléka.
Bár Romániában még nem ért véget az európai parlamenti választás, az előzetes eredmények kiszivárogtak az interneten.

Eszerint az ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) végzett az élen 29 százalékkal, megelőzve a kormányzó, 26 százalékot kapott szociáldemokratákat. A liberálisok végeztek az élen 21 százalékkal, hírek szerint rájuk voksoltak a legtöbben a fővárosban, Bukarestben. Az RMDSZ szerepléséről egyelőre nincs hír.
Szerző

Jelentősen emelkedett a részvétel szerte Európában

Publikálás dátuma
2019.05.26. 16:46

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt.
Nemcsak Magyarországon, a részeredmények szerint az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt. Romániában is nagy lelkesedéssel szavaznak a választók. 15 óráig 31,42 százalék szavazott, ami 4,4 százalékkal magasabb a 2016-os elnökválasztáson ebben az időpontban mértnél. Ugyaneddig a 2014-es EP-voksoláson mindössze 18,41 százalék élt szavazati jogával.
A románok nagy számban szavaznak külföldön is, óriási sorok kígyóznak a londoni, párizsi, müncheni és milánói szavazóurnák előtt.

Spanyolországban szintén jelentősen, tíz százalékkal emelkedett a részvétel, ami 14 óráig 34,02 százalék volt. (2014-ben 23,87, 2009-ben 24,11 százalék.) Ne feledjük azonban, hogy az országban egyúttal regionális választást is rendeznek. Madridban 11 százalékkal voksoltak többen, mint öt éve, Barcelonában és Valenciában pedig 8-8 százalékos az emelkedés. Jelentős az emelkedés Lengyelországban is, ahol 12 óráig 14,39 százalék szavazott. 2014-ig eddig csak 7,31 százalékot mozgatott meg az európai parlamenti választás. Cipruson 14 óráig 29 százalékos részvételt mértek, ez 11 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest. Olaszországban ha hajszállal is, de többen szavaztak, mint 2014-ben. Ezúttal 12 óráig a szavazók 16,72 százaléka voksolt, öt éve ezen időpontig 16,66 százalék adta le szavazatát. Szlovéniában nagy lelkesedés nem övezi a voksolást, 11 óráig 8,83 százalék szavazott, de még ez is több a 2014-es 8,29 százaléknál. Horvátországban 11.30-ig két százalékos volt az emelkedés 2014-hez képest. Míg vasárnap ezen időpontig 9,93 százalék szavazott, 2014-ben 7,64 százalék járult az urnákhoz. Észtországban helyi idő szerint délig 29,1 százalék voksolt, 2014-ben ezen időpontig 25,33 százalék volt a részvételi arány. A másik balti államban, Litvánában helyi idő szerint délután 2 órakor 34,74 százalék voksolt, ez az arány öt éve 30,1 százalék volt. Lettországban valamivel kisebb az emelkedés mértéke, de a növekedés itt is egyértelmű: délig 20,24 százalék szavazott, 2014-ben ugyaneddig 17,46 százalék. Franciaországban délig 19,26 százalék szavazott, 2014-ben eddig csak 15,70 százalék vett részt a voksoláson. Többen szavaztak Dániában is, mint öt éve, az emelkedés több mint négy százalék volt déli 12 órakor (2019: 24,7, 2014: 20,3).
Németországban is sokan szavaznak: 14 óráig 29,4 százalék járult az urnákhoz szemben a 2014-es 26,4 százalékkal. Öt éve összességében 48,1 százalékos volt a részvételi arány.

Portugália azon kevés országok közé tartozik, ahol alacsonyabb a részvételi hajlandóság,déli 12 óráig 11,5 százalékos részvételt mértek, 2014-ig eddig az időpontig 12,14 százalék voksolt. Ez alacsonyabb a 2009-es, délben mért részvételnél, akkor 11,84 százalék adta le a voksát. Máltán már pénteken szavaztak, a részvétel alacsonyabb volt, mint öt éve, 72,6 százalékos, 2014-ben 74,8 százalékos. A csütörtökön szavazott Hollandiában viszont többen járultak urnákhoz, 41,2 százaléknyian, miközben öt éve 37,3 százalék voksolt.  Svédországból csak a levélben szavazókról van adat, 18,1 százalék szavazott idő előtt, öt éve 15 százalék. Az Európai Bizottság korábban arra kérte a tagállamokat, hogy ne hozzák nyilvánosságra az eredményeket este 11 óráig. Olaszországban ekkor zárulnak csak az urnák. 
Finnországot azonban hidegen hagyta a brüsszeli intelem. A helsinki igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy 19 órakor, az urnazárás után nyilvánosságra hozták, hogyan voksoltak a levélben szavazók.

Témák
EP-választás