Szárnyal Kurz pártja, visszaesett a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2019.05.26. 17:29

Fotó: HANS PUNZ / AFP
FPÖ számára nagyon visszaütött a Strache-botrány. Közzétették a mai első előzetes eredményeket az európai parlamenti választásokról.
Amint az várható volt, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára nagyon visszaütött a Strache-videó.
Az exitpoll szerint a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a legtöbbet a botrányos Strache-videót követő kormányválsággal.

Ugyanakkor az ellenzéki szociáldemokraták nem tudtak profitálni a botrányos felvételből, amelyből kiderült, hogy az Osztrák Szabadságpárt időközben lemondott elnöke teljes médiauralomra törekedett hazájában és 
pártja támogatása fejében busás állami megbízásokat ígért egy orosz oligarcha állítólagos unokahúgának.

Az előrejelzés szerint Sebastian Kurz pártja 34,5 százalékot szerzett, ami 7,5 százalékkal több, mint a 2014-es európai parlamenti választás alkalmával. Csalódást keltő a szociáldemokraták 23,5 százaléka, ez 0,6 százalékkal gyengébb az öt évvel ezelőtti eredménynél. Megállapítható, hogy az FPÖ száguld lefelé a lejtőn. Mindössze 17,5 százalék voksolt a pártra, ami 2,2 százalékkal kevesebb mint 2014-ben, de ennél is súlyosabb a csökkenés, ha a 2017 októberi parlamenti választást vesszük alapul. Akkor a párt 25,97 százalékot kapott. A Zöldekre az első előrejelzés szerint 13,5 százalék voksolt, ez egy százalékos csökkenés az öt évvel ezelőttihez képest. A liberális Neos mellé pedig 8,0 százalék tette az ikszet, ami megfelel a 2014-es eredménynek. Ami a mandátumok megoszlását illeti, az
ÖVP hét képviselőt küldhet az Európai parlamentbe, az SPÖ ötöt, az FPÖ hármat, a Zöldek kettőt, a Neos pedig egyet.

Közzétették az első eredményeket Ciprusról is, ahol Ausztriához hasonlóan 17 órakor zárták az urnákat. Nem meglepő módon a jobbközép DISY nyert, a szavazatok 28-32 százalékával. A baloldali AKEL 26-30 százalékot szerzett. A szociáldemokrata DIKO-ra 13-15,5 százalék szavazott, a szintén szociáldemokrata EDEK 9-11 százalékot kapott. Az ultranacionalista ELAM-ra esett a voksok 7,5-9,5 százaléka.
Bár Romániában még nem ért véget az európai parlamenti választás, az előzetes eredmények kiszivárogtak az interneten.

Eszerint az ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) végzett az élen 29 százalékkal, megelőzve a kormányzó, 26 százalékot kapott szociáldemokratákat. A liberálisok végeztek az élen 21 százalékkal, hírek szerint rájuk voksoltak a legtöbben a fővárosban, Bukarestben. Az RMDSZ szerepléséről egyelőre nincs hír.
Szerző

Jelentősen emelkedett a részvétel szerte Európában

Publikálás dátuma
2019.05.26. 16:46

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt.
Nemcsak Magyarországon, a részeredmények szerint az Európai Unió majdnem minden országában magasabb a részvétel az európai parlamenti választáson, mint öt évvel ezelőtt. Romániában is nagy lelkesedéssel szavaznak a választók. 15 óráig 31,42 százalék szavazott, ami 4,4 százalékkal magasabb a 2016-os elnökválasztáson ebben az időpontban mértnél. Ugyaneddig a 2014-es EP-voksoláson mindössze 18,41 százalék élt szavazati jogával.
A románok nagy számban szavaznak külföldön is, óriási sorok kígyóznak a londoni, párizsi, müncheni és milánói szavazóurnák előtt.

Spanyolországban szintén jelentősen, tíz százalékkal emelkedett a részvétel, ami 14 óráig 34,02 százalék volt. (2014-ben 23,87, 2009-ben 24,11 százalék.) Ne feledjük azonban, hogy az országban egyúttal regionális választást is rendeznek. Madridban 11 százalékkal voksoltak többen, mint öt éve, Barcelonában és Valenciában pedig 8-8 százalékos az emelkedés. Jelentős az emelkedés Lengyelországban is, ahol 12 óráig 14,39 százalék szavazott. 2014-ig eddig csak 7,31 százalékot mozgatott meg az európai parlamenti választás. Cipruson 14 óráig 29 százalékos részvételt mértek, ez 11 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest. Olaszországban ha hajszállal is, de többen szavaztak, mint 2014-ben. Ezúttal 12 óráig a szavazók 16,72 százaléka voksolt, öt éve ezen időpontig 16,66 százalék adta le szavazatát. Szlovéniában nagy lelkesedés nem övezi a voksolást, 11 óráig 8,83 százalék szavazott, de még ez is több a 2014-es 8,29 százaléknál. Horvátországban 11.30-ig két százalékos volt az emelkedés 2014-hez képest. Míg vasárnap ezen időpontig 9,93 százalék szavazott, 2014-ben 7,64 százalék járult az urnákhoz. Észtországban helyi idő szerint délig 29,1 százalék voksolt, 2014-ben ezen időpontig 25,33 százalék volt a részvételi arány. A másik balti államban, Litvánában helyi idő szerint délután 2 órakor 34,74 százalék voksolt, ez az arány öt éve 30,1 százalék volt. Lettországban valamivel kisebb az emelkedés mértéke, de a növekedés itt is egyértelmű: délig 20,24 százalék szavazott, 2014-ben ugyaneddig 17,46 százalék. Franciaországban délig 19,26 százalék szavazott, 2014-ben eddig csak 15,70 százalék vett részt a voksoláson. Többen szavaztak Dániában is, mint öt éve, az emelkedés több mint négy százalék volt déli 12 órakor (2019: 24,7, 2014: 20,3).
Németországban is sokan szavaznak: 14 óráig 29,4 százalék járult az urnákhoz szemben a 2014-es 26,4 százalékkal. Öt éve összességében 48,1 százalékos volt a részvételi arány.

Portugália azon kevés országok közé tartozik, ahol alacsonyabb a részvételi hajlandóság,déli 12 óráig 11,5 százalékos részvételt mértek, 2014-ig eddig az időpontig 12,14 százalék voksolt. Ez alacsonyabb a 2009-es, délben mért részvételnél, akkor 11,84 százalék adta le a voksát. Máltán már pénteken szavaztak, a részvétel alacsonyabb volt, mint öt éve, 72,6 százalékos, 2014-ben 74,8 százalékos. A csütörtökön szavazott Hollandiában viszont többen járultak urnákhoz, 41,2 százaléknyian, miközben öt éve 37,3 százalék voksolt.  Svédországból csak a levélben szavazókról van adat, 18,1 százalék szavazott idő előtt, öt éve 15 százalék. Az Európai Bizottság korábban arra kérte a tagállamokat, hogy ne hozzák nyilvánosságra az eredményeket este 11 óráig. Olaszországban ekkor zárulnak csak az urnák. 
Finnországot azonban hidegen hagyta a brüsszeli intelem. A helsinki igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy 19 órakor, az urnazárás után nyilvánosságra hozták, hogyan voksoltak a levélben szavazók.

Témák
EP-választás

Trump: Észak-Korea kilőtt néhány kisebb fegyvert, s ez zavarta néhány emberemet és másokat, de nem engem

Publikálás dátuma
2019.05.26. 16:04

Fotó: KIMIMASA MAYAMA / AFP
Kereskedelmi viták ugyan beárnyékolják az amerikai-japán viszonyt, de az egymásra utaltságot erősítő, közös gondot jelent a két ország számára az észak-koreai rezsim.
Donald Trump négynapos látogatást tesz Japánban, ahol vasárnap Abe Sindzo miniszterelnökkel közös golfszenvedélyüknek hódoltak a Tokiótól délre található Mobara Country Clubban. Ez volt immár az ötödik olyan alkalom Trump hivatalba lépése óta, hogy a két vezető együtt golfozott, ami sajátos módon jelzi az Egyesült Államok és Japán kapcsolatainak stratégiai fontosságát, valamint azon belül Abe azon igyekezetét. hogy elkerülje az élesebb konfliktusokat a Kínával egyre durvább kereskedelmi háborút vívó amerikai vezetővel. Később, hogy tovább fokozzák az élvezeteket, Trump megtekinthetett egy szumó birkózó versenyt a fővárosban.  A hivatalos plenáris tárgyalásokat ugyan csak hétfőn tartják – várhatóan főként arról, hogy miként kerülheti el Japán súlyos amerikai vámok kivetését az általa gyártott autókra -, az amerikai elnök sűrű twitterezési gyakorlata azonban már így is ellátta némi politikai munícióval a golfpályánál távolabbra látni akaró riportereket. Trump egyik Twitter-bejegyzése azt célozta, hogy eloszlassa a phenjani rezsim legutóbbi rakétakísérletével kapcsolatos aggályokat. Az elnök bizakodóan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető be fogja tartani ígéreteit. "Észak-Korea kilőtt néhány kisebb fegyvert, s ez zavarta néhány emberemet és másokat, de nem engem. Bízom abban, hogy Kim főtitkár be fogja tartani a nekem tett ígéretét" - írta az amerikai elnök. Előzőleg John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója Tokióban egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy Észak-Korea - legutóbbi rakétatesztjével - megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatait. A phenjani rezsim május 9-én feltehetően rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt, amelyeket a Japán-tenger felé indítottak, komoly aggodalmakat keltve a szigetországban. Washington és Tokió, illetve Washington és Szöul érthető módon nem egyformán látja az észak-koreai rezsim fegyverkezésében rejlő veszélyeket. Az amerikaiakat az aggasztja leginkább, ha észak-koreai nukleáris eszközökről, illetve nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákról szereznek tudomást, míg a Korea-félsziget déli részén és Japánban a kisebb hatótávolságú fegyverek észak-koreai tökéletesítése is idegességet vált ki. Trump ugyan próbálja nyugtatni a távol-keleti partnereket, de nehéz megállapítani, hogy az általa mondottak mennyire tükrözik a fehér házi apparátus kiérlelt véleményét, illetve mennyiben a kifejezetten Trump személyiségéből fakadó, „nyugodtan bízzák csak rám” retorikát. 
Témák
USA japán