Előfizetés

Orbán: a választás eredménye „megvastagítja az én hangomat is a brüsszeli politikában”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:07

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A szavazóktól kapott újabb komoly felhatalmazásról beszélt Orbán Viktor a nagy arányú EP-beli mandátumszerzés kapcsán, amit a brüsszeli vezetők kiválasztásában "ügyeskedve" fog meghálálni.
Bayer Zsoltot érte a megtiszteltetés, hogy a HírTV mikrofonját tartva elbeszélgethetett az EP-választás eredményeiről Orbán Viktorral vasárnap éjjel. Bayer az interjút egyből egy Deutsch Tamás idézettel kezdte, mi szerint a nyertesek viccet mesélnek, és viccet kért a kormányfőtől. Orbán erre kijelentette, hogy szeretne hazamenni, majd mindketten gyöngyöző kacajban törtek ki - ám az interjú ezzel mégsem ért véget.
„A magas részvételt nem a szél fújta be az ajtónkon, azért megdolgoztunk. Magyarországon soha ennyien nem vettek még részt európai parlamenti választáson” - jelentette ki Orbán. Ez szerinte annak köszönhető, hogy a polgári, nemzeti és keresztény Magyarország „szerelmesei” meggyőzték egymást arról, hogy el kell menni szavazni. „Rekord részvétel, rekord győzelem – az összes szerénység mellett ennyit azért mondhatok” – foglalta össze a miniszterelnök. Belföldre nézve azt a következtetést vonta le mindebből, hogy a Fidesznek folytatnia kell, amit csinál, Brüsszelt illetően pedig azt, hogy a magyarok szerint változnia kell az uniós politikának.
„Mit szólunk mi ehhez?” – kérdezte aztán Bayer a kormányfőt arról, hogy szerinte a Dobrev Klára vezette DK-s lista eredményével Gyurcsány Ferenc lett az ellenzék vezető embere. Ám hiába, Orbán szerint az ellenzék ügyei másodlagosak. Ám a jelentős mandátumszerzés kapcsán még elégedetten tette hozzá: az megvastagítja az ő hangját, amikor majd a brüsszeli vezetők kiválasztásában „ügyeskedik”.

A legszegényebb településeken közel 100 százalékot ért el a Fidesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.27. 08:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a kormánypártra az ország tíz legszegényebb településén. A "migránsoktól" félnek akkor is, ha sokszor nem csak munka, de vezetékes víz sincs.
A legszegényebb magyar településeken lényegében totálissá vált a Fidesz-KDNP fölénye a vasárnapi szavazás alapján, derül ki a G7 számításaiból. Húsz emberből mindössze egy nem szavazott a kormánypártokra, és ez még a tavalyi parlamenti választáshoz képest is számottevő változás, írja a portál.
Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap alapján határozta meg a G7 a tíz legszegényebb, de legalább 200 lakos feletti települést - Közülük hat Borsodban, a szlovák határ közelében van, három Baranyában, egy pedig Somogyban -, és ezekben nézte meg, hogyan szerepelt vasárnap a kormánypárt.
Az tíz legszegényebb településen a részvétel egy százalékkal maradt el az országos átlagtól, és átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a Fideszre.

Pálmajorban - ami a legszegényebb - mind a 73 szavazó a Fideszre voksolt, mellette Piskón és Csenyétén is 100 százalékot szerzett a Fidesz. Csenyéte azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re.
A jelenségről írt a Népszava is: olyan településeken is meggyőződéssel állítják a lakosok, hogy a "migránsok" jelentik a legnagyobb problémát, ahol nincs szilárd burkolatú út, s a házak egy részébe a víz sincs bevezetve, és a közmunka az egyetlen munkalehetőség.
Kapcsolódó
Ha nem lesz brüsszeli pénz, letérdel az ország és becsicskulunk Putyinnak

Berlini magyar: a hazai kampány nevetséges és őszintétlen, csak a német jelöltek képviselik az érdekeimet

Ongjerth Hanna írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.05.27. 07:30
Magyar szavazók Berlinben
Fotó: MÁTÉ RÓBERT
Sietve kiugrik a hársfa-soron álló magyar nagykövetség előtt lefékező kocsiból, búcsúzóul a válla fölött még int egyet a sofőrnek. Harmincöt körül lehet, hosszú, középen elválasztott, barnásvörös haja sima. Szavazni jött. Hunyorog: a felhőfátyol vakítóan szórja a délelőtti nap fényét. Az épülethez érve megtorpan, mint aki nem biztos benne, hogy jó helyen jár: a háromosztatú bejárat fémredőnyét ma reggel csak az egyik ajtón húzták fel. Az üvegre ragasztva A4-es papír tájékoztatja, hogy a 2019-es EP-választásra a levélszavazatot tartalmazó válaszborítékot ekkor és ekkor lehet az urnába bedobni. – Fura – vonja meg a vállát zavartan mosolyogva. Közelebb lép, a fotocellás ajtó kinyílik: mégis jó helyre jött. Rajta kívül még körülbelül 3500 magyar választót vettek fel a németországi külképviseleti névjegyzékbe. Mivel van hazai lakcímük, külföldről is szavazhatnak magyarországi pártokra. Akik pedig nem csak átutazóban, hanem bejelentve vannak Németországban, május 5-ig eldönthették, hogy német vagy magyar jelöltekre adják-e le a voksukat. A berlini nagykövetségnél azok szavaztak, akik a magyar listákra akartak voksolni. Péter a hétvégén munkaügyben járt Berlinben, de a szavazást semmiképp nem akarta kihagyni, ezért – persze, előzetes regisztráció után – útba ejtette a nagykövetséget. – Azért szavaztam, hogy sikerüljön fenntartani azt, amiért annak idején az NDK-ban küzdöttek, és amit szépen meg is valósítottak itt, Berlinben – írja körbe német példával a szabadságról és jogállamiságról vallott nézeteit Péter. Mellette Andrea egyetértően bólogat, és hozzáteszi, ami otthon megy, az szöges ellentéte annak, ami az EU-ban elvárható lenne. Persze, belülről kellene megtörténnie a változásnak, de előbb az Uniónak el kéne zárnia a pénzcsapokat, hogy a magyarok észhez térjenek – javasolják. Kilépve az épületből Lajos cigarettára gyújt. Ötven felé járhat. Világoskék teniszpólót és rövidnadrágot visel. Valamivel több, mint egy órát vonatozott ötödmagával Nauenből. Nagy, kerek szemei barátságosan fénylenek, a beszéde nyugodt. – Én nem protest, hanem groteszk-szavazó vagyok: nem azt választom, aki tetszik, hanem a legkisebb szart. Németországban nem olyan erős a szélsőjobb, hogy megérte volna őket választani, ezért is döntöttem úgy, hogy magyar listákra szavazok – szögezi le derűsen hunyorogva a férfi, aki szerint egész Európában nincs senki, aki rendesen képviselné a nemzeti nacionalista értékeket. Azt mondja, ha lehetne, olyan államban élne, mint amilyen Putyiné.
– Félreértés ne essék, nekem aztán nem a bőrszínnel van a bajom! – lendül bele mondandójába Lajos ikertestvére, János, aki néhány perccel később csatlakozik a naueni delegációhoz. Az ő szemei is nagyok, kerekek és barátságosak. – Hanem a pozitív diszkriminációval. Nem tudsz úgy egy fényképet csinálni Berlinben, hogy ne legyen rajta legalább egy más színű. Semmi gond a kínaiakkal, meg a koreaiakkal, csak ne húzzák le itt a német államkasszát – tárja szét a kezét. Soha nem költöznének a fővárosba, mert ami itt megy, az őrület. Nauen rendezett, szép kisváros, az ottaniak hasonlóan gondolkodnak, mint ők, mesélik. Szeretnek ott élni. Oda a melegek sem jönnének felvonulni. Berlinben bezzeg odavizelnek az utcára, pont a rendőr mellé. – Jó, a heterókkal is megesik – bólint megengedően Lajos – csak ők nem olyan szemtelenül csinálják. – Nagy lesz este a meglepetés – jósolja a szavazás eredményét búcsúzóul János – de az biztos, hogy nem a jobboldal fog meglepődni. Délelőtt tizenegy körül megérkeznek a Freie Ungarische Botschaft (FUB) aktivistái. Azért dolgoznak, hogy Berlinből segítsék a magyar demokratikus jogállamiság helyreállítását. Most – a szórólapjaik mellé – öblös tálból aprószemű, vegán pogácsát osztogatnak. Tavaly, az áprilisi országgyűlési választások előtt nagyszabású kampánnyal igyekeztek szavazásra bírni a Németországban élő magyarokat, és telekocsi-hálózattal segítettek nekik eljutni a négy külképviselet egyikére. Idén első sorban a külképviseleti regisztrációnál támogatták választókat. – Rettentő nehéz az emberek figyelmét az EP-választásokra irányítani – foglalja össze az utóbbi hónapok tapasztalatait Szrapkó Zsolt, a FUB koordinátora. – Túl sok mindent kell egyszerre elmagyarázni és megérteni, sokakat nem érdekli annyira a dolog, hogy vegyék a fáradságot, és eljöjjenek szavazni – mondja, és megjegyzi, elég bonyolultan vannak megfogalmazva a választás feltételei, nem mindig egyszerű kibogozni, hogy pontosan ki, hogyan voksolhat. – Szabad, európai Magyarországot szeretnék – foglalja össze egy őszes, kopaszodó férfi, hogy miért jött. 48 éve él Németországban, mégsem volt kérdés, hogy magyar listára szavazzon. Nem úgy, mint Klára. Ő egyike annak a körülbelül 1400 magyarnak, aki inkább németországi jelöltet választ. 2002-ben, elsőválasztóként döntött utoljára meggyőződésből, azóta mindig valaki ellen húzta be az ikszet. – A klímaváltozás küszöbén csak német jelöltekre van értelme szavazni, mert ők képviselik az érdekeimet – szögezi le. A magyar politikát egyébként is bolhacirkusznak tartja. Eszter is hasonlóan vélekedik. – A magyarországi kampány nevetséges, komolyan vehetetlen, őszintétlen és nulla bizalmat ébresztő jelenség – mondja. A németektől sincs elragadtatva, de – a magyar ügymenettel ellentétben – Berlinben nem vonja kétségbe a választás tisztaságát. – Ott gyakorlom a demokratikus jogaimat, ahol egészséges a demokrácia.