Orbán szövetségesei nyertek Szlovéniában

Publikálás dátuma
2019.05.27. 10:20
Janez Jansa
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
A Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Néppárt (SLS) közös listája kapta a legtöbb szavazatot.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Néppárt (SLS) közös listája kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon. Az MTI összefoglalója szerint a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette migrációellenes párt és az SLS 26,48 százalékos eredményével 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A második helyen a Szociáldemokraták (SD) végeztek a voksok 18,57 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba. Marjan Sarec kormányfő listájának (LMS) 15,61 százalékos eredménnyel szintén két EP-képviselője lesz. Egy EP-képviselői helyet szerzett a kereszténydemokrata Új Szlovéniának (NSi) 11,10 százalékos eredménnyel. A részvételi arány 27,91 százalékos volt.
Szerző

Kurz pártja szerepelt a legjobban Ausztriában, alig ártott a szélsőjobbnak az Ibiza-botrány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 10:14

Fotó: ALEX HALADA / AFP
35 százalék felett szerepelt az ÖVP, utána a szociáldemokraták következnek, 24,6 százalékkal. A botrányba keveredett FPÖ a harmadik, 18 százalékkal.
Az élen szerepelt Sebastian Kurz kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában az európai parlamenti (EP-) választáson, amelyen a voksok 35,4 százalékát sikerült megszereznie a vasárnap este közzétett, csaknem végleges eredmények szerint. Ez az ÖVP eddigi legjobb EP-választási eredménye. A második az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett a szavazatok 23,6 százalékával, azaz egyáltalán nem tudott hasznot húzni az elmúlt napok belpolitikai válságából.
Az ÖVP botrányba keveredett volt koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ibizai videó ellenére is a voksok 18,1 százalékát kapta. Az előző EP-választáson ennél csak 1,62 százalékkal szerepelt jobban, bár a 2017-es tartományi választáson közel 26 százalékot ért el a párt. Múlt hét végén azért kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke lemondani, mert kikerült róla egy felvétel, amint orosz oligarchákkal próbál napilapot és tv-adót vetetni pártjának, közbeszerzéseket ígérve cserébe. Ennek nyomán a kormánykoalíció is felbomlott, Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.
A Zöldek pártja (Die Grünen) 13 százalékon áll, őket az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 8,1 százalékkal.

Bizalmi szavazás, ahol Kurz egész kormányát készülnek leszavazni

Az ibizai felvételek nyomán hétfőn az osztrák parlamentben bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurz ellen. A szociáldemokrata SPÖ elnöksége vasárnap este döntötte el, hogy nem csak Kurz kancellár ellen szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, hanem az egész kormány ellen. Vagyis, mint a Presse nyomán írja a 444.hu, azokat a szakértőket is leszavazzák, akiket Kurz az ibizai botrány után kilépő FPÖ-s miniszterek helyére ültetett be.
Jó eséllyel egyébként maga az FPÖ is Kurz ellen fog szavazni, mint azt a Reuters szerint nyilatkozták a párt részéről.

Frissítve: 2019.05.27. 10:21

EP-választás – Húsz éve nem volt ilyen magas az átlagos részvételi arány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:47

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
A legtöbben Belgiumban, Luxemburgban, Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban voksoltak.
Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor – jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány. Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant. A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb – 30 százaléknál alacsonyabb – arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták. 
Szerző