Az Európai Parlament (EP) csak az EP-választási csúcsjelöltek közül választ elnököt az Európai Bizottság élére - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Münchenben. Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) székházában a pártelnök-bajor miniszterelnök Markus Söderrel tartott tájékoztatóján aláhúzta: a brüsszeli bizottság vezetőjének megválasztásán
A Spitzenkandidat, vagyis csúcsjelöltség rendszerét egyébként nem demokratikus volta miatt támadják ellenzői - köztük az Európai Tanács több tagja, például Emmanuel Macron és Orbán Viktor. E szerint ugyanis automatikusan annak a pártnak a jelöltje szerzi meg az Európai Bizottság elnöki pozícióját, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi az EP-választáson. Ám ezzel a Tanács tagjainak - vagyis a tagállamok vezetőinek - valójában elveszik a beleszólása az EB-elnök megválasztásába.
Weber hozzátette, reméli, hogy a bizottsági elnököt jelölő Európai Tanács - a tagállamok állam-, illetve kormányfőit összefogó EU-s testület - egyetért ezzel az alapelvvel. Elmondta, hogy már hétfőn megbeszélést kezd az EP szociáldemokrata, liberális és zöldpárti frakciójának vezetőjével.
Markus Söder hangsúlyozta: a CSU teljes mértékben támogatja, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A CSU egyértelműen kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, és azt vallja, hogy "a legerősebbnek kell megkapnia megbízást" a brüsszeli bizottság vezetésére.
Legyen "cool" a CSU
Manfred Weber és Markus Söder egyaránt kiemelte, hogy a csak Bajorországban működő CSU jól szerepelt az EP-választáson, százalékos támogatottságát, szavazóinak számát és EP-képviselői helyeinek számát is növelte. A CSU az Európai Unió egészét tekintve bekerült a négy legerősebb párt közé. Ki kell használni a lendületet, meg kell indítani az "átstartolást" - fogalmazott Markus Söder. Kifejtette, hogy a CSU-nak legfőképpen az első szavazók nemzedékét kell jobban megszólítania, a "korszellemet megtestesítő", erősebb, fiatalosabb, "cool" párttá kell válnia.
Manfred Weber hangsúlyozta, hogy a CSU az EP-választáson "trendfordulót" hajtott végre, a 2017-es német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással és a 2018-as bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választással ellentétben nem zsugorodott, hanem bővült a szavazótábora. Weber szerint ez annak is tulajdonítható, hogy egyértelműen elhatárolódott a bal-, és jobboldali szélsőségektől.
A csak Bajorországban működő párt a szövetségi választási iroda adatai szerint a tartományban leadott szavazatok 40,7 százalékát szerezte meg, szemben az öt évvel ezelőtti EP-választáson elért 40,5 százalékkal. Ez ugyan csak 0,2 százalékpontos előrelépés, de a szavazatok számát tekintve csaknem 800 ezres növekedés. A pártra a vasárnapi választáson 2,354 millió szavazatot adtak le, 2014-ben pedig 1,567 milliót. Százalékos támogatottsága azért emelkedett a szavazatok számának növekedéséhez képest csekély mértékben, mert a választási részvételi arány jelentősen nőtt, 40,9 százalékról 60,9 százalékra ugrott. A Németország egészében leadott szavazatokat tekintve a CSU 6,3 százalékot szerzett, ami 1 százalékpontos növekedés az öt évvel korábbi 5,3 százalékhoz képest. A párt így az eddigi 5 helyett 6 képviselőt küld az EP-be.
