Királycsináló szerepben a Zöldek

Publikálás dátuma
2019.05.27. 14:08

Fotó: CARSTEN KOALL / AFP
Németországban a vasárnapi választással együtt rendezték a brémai tartományi voksolást.
Látszólag jelentéktelen szavazásról van szó, hiszen Bréma az egyik legkisebb brémai tartomány, a felsőházba, a Bundesratba például mindössze három képviselőt delegálhat, mégis a szociáldemokraták számára valósággal élet-halál kérdés volt, sikerül-e megtartaniuk többségüket. Csakhogy már az exit pollból kiderült, hogy 73 év után le kell mondaniuk az elsőségről: a kereszténydemokrata CDU éppen egy százalékkal előzte meg az SPD-t, 26,3 százalékot szerezve. Különösen drámai azonban, hogy 2015-höz képest 7,5 százalékkal kevesebben voksoltak a szociáldemokratákra. A CDU-nál ezzel szemben 3,9 százalék volt az emelkedés. Szintén növelték szavazataik számát a Zöldek, de 17,4 százalékos eredményük (ez 2,4 százalékos emelkedésnek felelt meg) azonban nem ellensúlyozta az SPD visszaesését. A Balpárt 1,3 százalékot javított és 10,8 százalékot szerzett, a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) 6,3, a szabaddemokrata FDP 6,0 százalékot gyűjtött be. Az SPD azonban azt reméli, hogy a következő kormányban is szóhoz jut majd. A párt tartományi vezetője, Karolin Aulepp szerint a környezetvédőkkel és a Balpárttal alakíthatnák meg az új kabinetet. Mint a dpa hírügynökségnek fogalmazott, az eltelt négyéves kormányzati ciklusban a Balpárt nagyon pragmatikus munkát végzett. Hozzátette, hogy már a választás előtt világossá tették: balközép szövetség létrehozására törekednek, mivel nincsenek különösebb programbeli különbségeik sem a Zöldekkel, sem pedig a Balpárttal.
A „vörös-vörös-zöld” összefogásra eddig nem volt példa a volt NSZK tartományaiban. Minden attól függ ugyanakkor, hogy a Zöldek mit akarnak. A környezetvédők nagyon acélos eredményt értek el a választáson és egyáltalán nem biztos az, hogy a szociáldemokraták társaságát keresik majd függetlenül attól: eddig az SPD-vel alkottak koalíciót Brémában. A párt már a 2017 őszi német szövetségi parlamenti választás után rendkívül kompromisszumkésznek mutatkozott, amikor Angela Merkel kancellár a Jamaica-koalíció megalakításán ügyködött. Nem a Zöldek, hanem az FDP miatt bukott meg az új kormány megalakítása. (A választók nagy része ezt azóta sem bocsátotta meg a szabaddemokratáknak.) A kereszténydemokraták természetesen teljesen másként képzelik el a tartomány jövőjét. Carsten Meyer-Heder, a CDU brémai listavezetője nem számít a szociáldemokratákra esetleges kormányában. A választás után kifejtette, hogy Jamaica-koalíció létrehozására törekszik a Zöldekkel és az FDP-vel. Mint mondta, a CDU és a környezetvédők elképzelései nagyon hasonlóak a közlekedést és a környezetvédelmet illetően, s a kereszténydemokraták a szabaddemokratákhoz is hagyományosan közel állnak. Távolról sem egyértelmű azonban, hogy sikerül-e létrehozni a Jamaica-koalíciót. A Zöldek és az FDP közötti viszony ugyanis enyhén szólva nem a legjobb. Meyer-Heder elismerte, nem lesz könnyű kommunikálni a környezetvédők szavazóinak, hogy a kormányban az FDP is szóhoz jut. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy az új brémai kabinet megalakításánál a Zöldek igen jó tárgyalási pozícióba kerültek.
Frissítve: 2019.05.27. 15:39

Lövöldözés volt egy észak-lengyelországi iskolában

Publikálás dátuma
2019.05.27. 12:38
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
A támadásban két ember megsérült, egy 20 éves férfit őrizetbe vettek a rendőrök.
Lövöldözés volt az észak-lengyelországi Brzesc Kujawski város egyik iskolájában hétfőn, két ember megsebesült, egyikük állapota súlyos – értesült a PAP hírügynökség. A PAP úgy tudja: a támadást a gimnázium volt diákja követte el, egy 18 éves férfi, akit a rendőrség őrizetbe vett. Rendőrségi beszámoló szerint az álarcos férfi fegyvert fogott az iskolai takarítónőre, és gázpalackot is bedobott az iskola épületébe. A gázpalack egy diáklányt sebesített meg. A sebesülteket kórházba szállították. Az RMF FM kereskedelmi rádió szerint a takarítónő hasi sérüléseket szenvedett, a lány esetében láb- és mellkassérülésről van szó. A rendőrség nyomozást indított, többek között a támadáskor használt fegyvert és az elkövető indítékait vizsgálják. A Polsat News kereskedelmi hírtévének adott rendőrségi nyilatkozat szerint az elkövető nem volt részeg, kábítószer esetleges jelenlétéről a szervezetében egyelőre nincs információ. A lengyel iskolai rendszerben a hároméves gimnázium a kilencéves iskolai alapképzés része, 13-16 évesek látogatják. A gimnáziumok a 2019/20-as tanévtől megszűnnek, a nyolc évfolyamos általános iskolákba olvasztják be őket.
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 13:01

Weber: az EP-ben csak csúcsjelölt szerezhet többséget

Publikálás dátuma
2019.05.27. 12:16

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Weber keményen kiállt a csúcsjelöltség mellett, párttársa, a bajor miniszterelnök pedig arról beszélt Münchenben, hogy fiatalossá kéne tenni a Keresztényszociális Uniót.
Az Európai Parlament (EP) csak az EP-választási csúcsjelöltek közül választ elnököt az Európai Bizottság élére - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Münchenben. Pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) székházában a pártelnök-bajor miniszterelnök Markus Söderrel tartott tájékoztatóján aláhúzta: a brüsszeli bizottság vezetőjének megválasztásán
"az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek".

A Spitzenkandidat, vagyis csúcsjelöltség rendszerét egyébként nem demokratikus volta miatt támadják ellenzői - köztük az Európai Tanács több tagja, például Emmanuel Macron és Orbán Viktor. E szerint ugyanis automatikusan annak a pártnak a jelöltje szerzi meg az Európai Bizottság elnöki pozícióját, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi az EP-választáson. Ám ezzel a Tanács tagjainak - vagyis a tagállamok vezetőinek - valójában elveszik a beleszólása az EB-elnök megválasztásába.
Weber hozzátette, reméli, hogy a bizottsági elnököt jelölő Európai Tanács - a tagállamok állam-, illetve kormányfőit összefogó EU-s testület - egyetért ezzel az alapelvvel. Elmondta, hogy már hétfőn megbeszélést kezd az EP szociáldemokrata, liberális és zöldpárti frakciójának vezetőjével.
Markus Söder hangsúlyozta: a CSU teljes mértékben támogatja, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A CSU egyértelműen kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, és azt vallja, hogy "a legerősebbnek kell megkapnia megbízást" a brüsszeli bizottság vezetésére.

Legyen "cool" a CSU

Manfred Weber és Markus Söder egyaránt kiemelte, hogy a csak Bajorországban működő CSU jól szerepelt az EP-választáson, százalékos támogatottságát, szavazóinak számát és EP-képviselői helyeinek számát is növelte. A CSU az Európai Unió egészét tekintve bekerült a négy legerősebb párt közé. Ki kell használni a lendületet, meg kell indítani az "átstartolást" - fogalmazott Markus Söder. Kifejtette, hogy a CSU-nak legfőképpen az első szavazók nemzedékét kell jobban megszólítania, a "korszellemet megtestesítő", erősebb, fiatalosabb, "cool" párttá kell válnia.
Manfred Weber hangsúlyozta, hogy a CSU az EP-választáson "trendfordulót" hajtott végre, a 2017-es német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással és a 2018-as bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választással ellentétben nem zsugorodott, hanem bővült a szavazótábora. Weber szerint ez annak is tulajdonítható, hogy egyértelműen elhatárolódott a bal-, és jobboldali szélsőségektől.
A csak Bajorországban működő párt a szövetségi választási iroda adatai szerint a tartományban leadott szavazatok 40,7 százalékát szerezte meg, szemben az öt évvel ezelőtti EP-választáson elért 40,5 százalékkal. Ez ugyan csak 0,2 százalékpontos előrelépés, de a szavazatok számát tekintve csaknem 800 ezres növekedés. A pártra a vasárnapi választáson 2,354 millió szavazatot adtak le, 2014-ben pedig 1,567 milliót. Százalékos támogatottsága azért emelkedett a szavazatok számának növekedéséhez képest csekély mértékben, mert a választási részvételi arány jelentősen nőtt, 40,9 százalékról 60,9 százalékra ugrott. A Németország egészében leadott szavazatokat tekintve a CSU 6,3 százalékot szerzett, ami 1 százalékpontos növekedés az öt évvel korábbi 5,3 százalékhoz képest. A párt így az eddigi 5 helyett 6 képviselőt küld az EP-be.