Az erőviszonyokat megkavaró választás után újratervezés jöhet az ellenzéki megállapodásokban is

Publikálás dátuma
2019.05.28. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Momentum a kiemelkedő EP-választási szereplés után akár saját főpolgármester-jelöltet is indíthat. Az MSZP és a Jobbik még nem tudja, kit küldenek Brüsszelbe.
A héten dönt arról a Momentum, hogy indít-e saját jelöltet az ellenzéki előválasztás második fordulójában – tudtuk meg Fekete-Győr Andrástól, a párt elnökétől. A Momentum a várakozásokhoz képest kiemelkedően szerepelt az EP-választáson – két mandátumot szereztek, csaknem tíz százalékos eredménnyel. Ezért arról is érdeklődtünk, átgondolják-e az eddigi ellenzéki megállapodásokat. Áprilisban ugyanis összefogtak Budapesten az MSZP-Párbeszéddel valamint a DK-val és leszögezték, az előválasztás győztesét fogják támogatni a kormánypárti Tarlós Istvánnal szemben. Az áprilisi megállapodást Fekete-Győr tájékoztatása szerint abban a szellemben kötötték, hogy május 26-a után esetleg új pártokkal kiegészülve átgondolják az egészet. – Szerintem ez így normális – mondta. A Momentum listavezetője, Cseh Katalin már a kampány alatt is biztos volt benne, hogy egy mandátumot elhoznak, azonban a második Donáth Anna látszólag maga is meglepődött a szereplésükön. Ennek ellenére Fekete-Győr András leszögezte, teljesen biztos, hogy Donáth is utazik Brüsszelbe. 
A Dobrev Klára vezette DK-lista 16 százalékot ért el, így a legerősebb ellenzéki erőként négy képviselőt delegálhatnak az Európai Parlamentbe. Szentpéteri-Nagy Richard politológus szerint Dobrev tökéletes választás volt a lista vezetésére. – Még azok a DK-sok, akik „odavannak” Gyurcsány Ferencért, régóta sürgették, hogy Dobrev kapjon valamilyen komolyabb szerepet. Alapvetően az ő listavezetősége húzta fel a párt választási eredményét – fogalmazott a szakértő. Szentpéteri-Nagy szerint emellett az Európai Egyesült Államok vízióval is sok szavazót szereztek. – Egy évtizede csak azt halljuk mindennap, hogy a Fidesznek van elképzelése, az ellenzék pedig nem igazán mond semmit. Most a DK hozott egy konkrét, a kormánypárttal szembeállítható víziót – fejtegette a szakértő. Szentpéteri-Nagy szerint a DK-nak működő modell lehet a jövőben is az, hogy Gyurcsány továbbra is pártelnök marad, de nem indul más tisztségért. – Most ugyanis a „gyurcsányisták” is simán voksoltak a DK-ra, valamint azok is, akik nem feltétlenül kedvelik a volt miniszterelnököt – indokolt. Gyurcsány egyébként hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, továbbra is támogatják Karácsony Gergely főpolgármesterségét. Emellett pedig – folytatta a pártelnök – nem mondják fel az eddig kötött önkormányzati megállapodásokat. Az LMP-nél és az MSZP-nél már korántsem volt ennyire jó a hangulat. Előbbinél lemondott a teljes elnökség a 2 százalékosnál alig jobb eredmény után. Most hiába kerestük Keresztes László Lórántot, aki társelnökként vezette a pártot, türelmet kért, és ígérete szerint kedden nyilatkozik.
A szocialista vezetők egyelőre nem mondanak le és az sem biztos, hogy ki kapja az elnyert mandátumukat, amelyre Tóth Bertalan visszalépése miatt a második Ujhelyi István, a harmadik Szanyi Tibort, valamint a negyedik Jávor Benedek is pályázik. A párbeszédes politikus delegálása miatt egyébként petíció is indult az interneten. Egyszámjegyű, 10 százalék alatti szereplés esetén a Jobbik, amely tavaly még a Fidesz jobboldali váltópártjaként igyekezett fellépni, átcsúszhat a „kispárt” kategóriájába – mondta lapunknak Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet elemzője vasárnap délután, még az urnazárás előtt. Aztán pontosan ez történt. A Jobbik – 2009 óta messze a legrosszabb eredményét produkálva – nem egészen 6,5 százalékot kapott, az eddigi három EP-mandátum helyett csupán egyet szerzett. Nem jött be az a fajta „harmadik utas” stratégia, amelyet követve a Fidesz és a baloldal között próbált lavírozni a Jobbik – értékelte a párt teljesítményét Mikecz Dániel. Máskülönben ugyanez érvényes az LMP-re is – tette hozzá. A Jobbik a néppártosodás után nem válthat vissza a „nemzeti radikális” (szélsőjobboldali) irányba. Ezzel végképp hiteltelenné válna, ráadásul a Mi Hazánk miatt nincs is rá lehetősége. A politológus szerint az lehet a kivezető út, ha a Jobbik a „vidék pártjaként” vagy a „vidék ellenzékeként” pozicionálja magát. A kudarc ellenére stabilitást ad a Jobbiknak, hogy rendelkezik parlamenti frakcióval. A pártról korábban az a kép élt, hogy a legkisebb faluban is jelen van: ezt a megkopott imázst kell megfelelő szervezeti építkezéssel ismét megteremteni – jelentette ki Mikecz Dániel. Kérdés, a Jobbik képes lesz-e arra a megújulásra, amit Gyöngyösi Márton elnökhelyettes társaságában Jakab Péter szóvivő ígért a választás éjszakáján. A jobbikos politikusok kizárólag a külső körülményeket – a fideszes hatalom támadásait, a kormánysajtó hazugságait, a számvevőszéki büntetéseket – okolták a választási szereplésért. Nem beszéltek arról, hogy csalódást keltett számukra az eredmény: pedig a párt vezetői párt hónapja még négy mandátum megszerzésével kalkuláltak. Jellemző, hogy a vasárnapi sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdéseket. Egyelőre az sem biztos, hogy a listavezető Gyöngyösi Márton megy ki az EP-be. A Jobbik elnöksége szerdán dönt arról, hogy ki töltse be a mandátumot.

Hogy tudtak ekkorát tévedni a közvélemény-kutatók?

Publikálás dátuma
2019.05.28. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alaposan mellétrafáltak a közvélemény-kutatók az ellenzék EP választási eredményének előrejelzésekor, ugyanakkor egységes magyarázatokat adnak ennek okaira.
A Népszava által elért kutatásvezetők azt hangsúlyozták, hogy többnyire hetekkel, de legalábbis napokkal a voksolás előtt készültek az utolsó felméréseik, amelyek ugyan már jelezték a DK és a Momentum előretörését, de a vasárnapi sikerre a két párt esetében senki nem számított, hiszen még a Nézőpont Intézet utolsó pillanatban készített kutatása is a több mint 16 százalékos eredménnyel szemben csak 10 százaléknyi szavazatot látott a DK-nak és a majdnem 10 százalékos sikerrel szemben csak 7 százalékot a Momentumnak. Igaz, utóbbi párt esetében ez már jelezte a nagy lépést, hiszen a voksolás hetében egy szakmai fórumon még azon vitáztak az intézetek munkatársai, vajon képes lesz-e megugrani az ötszázalékos küszöböt a párt. A Fidesz 52 százalék fölötti eredményét a Publicus és a Závecz Research (ZRI) találta el legjobban, a 16,19 százalékos Demokratikus Koalíció (DK) sikert a Századvég közelítette meg leginkább, de ők is csak 12 százalékot mértek a pártnak, míg az Idea Intézet mindössze 9 százalékot látott befuthatónak. A vasárnapi EP választás harmadik helyezettje, a Momentum majdnem 10 százalékos eredményét még ennyire sem sikerült előre jelezni, bár a Nézőpont, a Publicus és a Századvég is biztos bejutást látott és 6 százalékot mért, az Idea és a ZRI bejutási küszöb alatti eredményre számított. Az MSZP-Párbeszéd kudarcát senki nem jósolta előre, de a Századvég utolsó felmérése már csak 8 százalékot jelzett a szövetségnek, a Publicus nekik és a Jobbiknak is 13 százalékot mért, utóbbit az Idea Intézettel együtt. Az LMP-t egyik intézet sem számolta 3 százalék alá, holott alig kaptak 2 százalék fölött valamivel. Összességében kimondható, hogy az ellenzéki pártok közötti szavazatmegosztásba egész egyszerűen beletört a kutatók bicskája, bár ezt lényegében ők maguk is természetesnek tartják. Az Idea Intézet vezetője arra emlékeztetett, hogy
ami vasárnap történt, azt hosszú ideje ismerik és „utolsó pillanatban való átfordulásnak nevezik” a közvélemény-kutatók.

Angliában találkoztak először a jelenséggel, hogy a kampány hajrájában megváltozhatnak a szavazói vélemények, amit már nem tudnak mérni és ez láncszerű folyamatokat indít el a támogatások átalakulásában – fejtette ki a Népszavának Böcskei Balázs. Márpedig utolsó héten dönt a szavazók 25-30 százaléka, ezen belül sokan csak a voksolás napján, a megváltozott vélemények már nem jelentek meg az előzetes adatokban. Ugyanezt mondta a Publicus Intézet ügyvezetője is, majd azt emelte ki, hogy mind a részvételt, mind pedig a Fidesz-KDNP pártszövetség eredményét pontosan eltalálták, és a kormánypártok-ellenzék szavazati arányokat is, de utóbbi csoport belső mozgásai valóban rejtve maradtak. Pulai András lapunknak úgy fogalmazott, a DK aktivitásának erősödése hónapról-hónapra látszott, s mivel szavazatokat az ellenzék csak egymástól tud rabolni, törvényszerű volt a szocialisták visszaesése. Závecz Tibor szerint a kormánypártok tábora hosszabb ideje stabil, ezt nem nehéz jól mérni, ahogy az ellenzékkel összehasonlítva 52:48 százalékos szavazatmegosztási arány is kiszámítható. Ők a DK és MSZP-Párbeszéd kettőst együtt 23 százalékra mérték és ez lett a végeredmény is, csak épp hatalmas belső átrendeződéssel a DK javára. A kampány vége felé volt ugyan olyan nem hivatalos adatuk, ami már a Jobbik 6 százalékát jelezte, de a hivatalos kutatásuk még 12 százalékot mutatott. Hann Endre azt hangsúlyozta, hogy 
az EP-választásnak a szavazók szemében nincs olyan tétje, mint a parlamentinek, így a választók szabadabban kísérleteznek és rögtönöznek,

amit a kutató cégeknek szinte lehetetlen követni. A Medián Intézet ügyvezetőjével kollégái is egyetértettek, ahogy azt is valamennyien elismerték, hogy a végeredmény azért meglepte őket. A sikert és kudarcot a pártok kampányai alapján persze ki lehetett tapintani, csak pontos adatokkal nem tudták alátámasztani. Valamennyien hangsúlyozták, hogy Dobrev Klára személye vonzó volt, pártja képes volt egy nyitott, liberális üzenetet megfogalmazni a Fidesz bezáró és kirekesztő kampányával szemben és a DK, csakúgy mint a Momentum sikeres volt a közösségi oldalak felhasználásában. Ezzel szemben az MSZP kampányának az elemzők szerint sem a témaválasztása, sem a listavezetője, sem pedig dinamikája nem volt jó, a Momentumról pedig valamennyien azt gondolják, hogy a siker ellenére nem fog tudni kilépni a nagyvárosi, fővárosi párt szerepéből, sőt, már az önkormányzati választáson bajban lehet, ha nem talál megfelelő embert minden helyre, amire igényt tartana. Nagyjából abban is egyetértés van az idézett kutatók közt, hogy az önkormányzati választás a szocialista-zöld pártszövetség megerősödését hozhatja, ha a többi párt nem rúgja fel a már létrejött megállapodásokat. A kormány- és Fidesz-közeli Századvég az orbáni értékelés szavait idézte vissza hétfői közleményében, vagyis a Fidesz történelmi sikeréről és a szocialista összeomlásról, az ellenzéki szavazatszerzésekről és bukásokról beszélt, de arra nem adott magyarázatot, miért nem sikerült pontosabb előrejelzést adni.
Frissítve: 2019.05.28. 13:10

Kénytelen volt, így elismerte a Miniszterelnökség, hogy hatalmasat hazudott

Publikálás dátuma
2019.05.27. 19:36

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egy két évvel ezelőtti jogerős ítélet kötelezte erre.
Rövid kis közlemény jelent meg az MTI OS-ben, azaz az állami hírügynökség pártok és társadalmi szervezetek közleményei számára fenntartott részén. A közlemény szó szerint:
Budapest, 2019. május 27., hétfő (OS) - A Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 17-én hozott jogerős ítélete megállapította, hogy a Miniszterelnökség - Lázár János 2015. március 23-án az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez eljuttatott levelében - sajtóértesülésekre utalással valótlanul híresztelte, hogy az ALTUS Zrt. több szálon is összekapcsolódott a magyar olajmaffia legsikeresebb és legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportjával, megsértve üzleti jóhírét. A Miniszterelnökség elnézést kér a jogsértés miatt. Az nem derül ki, hogy miért kellett (és hogy lehetett) két évet várni a jogerős ítélet meghozatalától annak végrehajtásáig. Ha esetleg valaki nem tudná: az Altus Zrt. a kérdéses időben Gyurcsány Ferencé volt, ma Dobrev Klára a tulajdonosa.
Szerző
Frissítve: 2019.05.27. 19:40