Több demográfiai csomag is kitelne a készpénzhasználat árából

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:59
Hét évtizede fizethetünk forinttal FOTÓ: NÉPSZAVA
Többet költünk a készpénzre, mint a demográfiai csomagra. Amíg azonban a banki szolgáltatások ilyen drágák, nem kell csodálkozni azon, hogy a nyugdíjasok fele készpénzben veszi fel juttatását.
Jó néhány demográfiai csomag beleférne abba az összegbe, amibe hazai készpénzhasználat kerül. Csupán a logisztikára – a bankjegyek tervezésére és előállítására, a hamisítás elleni védelemre, a szállításra és őrzésre – évente több mint 400 milliárd forintot költünk. Az elmaradt hozamokról és a szürkegazdaságban mozgó pénzekről akkor még nem is beszéltünk – fogalmazott Gion Gábor a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio konferenciáján. Mint mondta: a hazai készpénzállomány folyamatosan, drasztikusan növekszik, és jelenleg mintegy 6 ezer milliárd forintra rúg. Ebből azonban mintegy 1500 milliárd forint forog csak ténylegesen, a többi „valahol ül”. Sejtéseink szerint a banki trezorokban is vannak összegek, bár ezt a bankok nem ismerik el, de persze jelentős összeg van a lakosságnál is – mondta. A hazai készpénzállomány a GDP arányában is nagyon jelentős, annak több mint 14 százaléka, miközben az EU-átlag 10 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a magyar készpénzállomány az ötödik legmagasabb az EU-ban. Nemzetközi összehasonlításban Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a „fintech-bajnokoknak” tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon. Gion Gábor úgy vélte: a készpénzhasználat korlátozása csupán politikai akarat kérdése. Az unió számos országában bevezettek már korlátokat: határokat húznak, bizonyos összegek felett nem lehet például készpénzben fizetni. Magyarországon ilyen korlátok csupán a vállalati szférában vannak. Van tehát még hova fejlődnünk – jelentette ki.    
Csak a vállalati szférában van készpénz fizetési összeghatár
Fotó: Shutterstock
A kormány igyekszik mindent megtenni, hogy az elektronikus fizetési formák felé terelje a lakosságot, de a pénzintézeteknek is van tennivalójuk, nélkülük ezt nehéz megoldani. Ezek közé tartozik a számlavezetési díjak, a csoportos beszedési megbízások, állandó átutalások díjának csökkentése, illetve kedvezmények biztosítása a nyugdíjasok számára – sorolta az államtitkár. Felidézte a jegybank elemzését, amely szerint a magyar bankrendszer az egyik legdrágább az EU-ban. Ez ellen a bankok tiltakoznak, de csöndesen elismerik, a drágábbak közé tartoznak – mondta. Gion Gábor szerint ráfér a bankokra egy kis önmérséklet. A nyugdíjasok számára például egyetlen bank sem kínál speciális számla-konstrukciókat. Ebben a helyzeteben nincs mit csodálkozni azon, hogy a nyugdíjasok fele készpénzben veszi fel juttatásait. Ha az emberek nem érzik, hogy megéri nekik számlát nyitni, akkor nem is fognak számlát nyitni a bankoknál. Mert lehet ugyan, hogy a lakosság pénzügyi tudatosságán van még mit javítani, de számolni azért tudnak – fogalmazott Gion Gábor.   A Pénzügyminisztérium államtitkárának szavai kapcsán érdemes felidézni: a kormány nemrégiben saját pénzügyminisztere javaslatát söpörte le az asztalról a családvédelmi akcióterv végrehajtásának érdekében. Mégpedig azt a javaslatot, amely a tranzakciós illeték további csökkentésével éppen a készpénzhasználat visszaszorítását célozta volna. Varga Mihály ezen javaslata a 20 ezer forint feletti átutalások után június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket. (Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még az utalt összeg 0,3 százalékát, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.) A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége.  Ezt a javaslatot azonban Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének indítványára visszavonták, nyilván a kormány tudtával. Az indoklás pedig az volt, hogy „a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani”.    A kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal. Az eddigi közlések szerint a családvédelmi akcióterv évente 150 milliárd forintba kerül majd. A készpénzfizetési rendszer – mint Gion Gábor szavaiból is kiderült – ennek többszörösével terheli a magyar nemzetgazdaságot.
Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 12:39

Hitelszigorítás is érkezik a babaváró kölcsönnel

Publikálás dátuma
2019.05.28. 09:39

Fotó: Konyhás István
Pont akkor lépnek életbe a családvédelmi akcióterv hitellehetőségei, amikortól az adósságfék szabályok szigorítása is hatályossá válik.
Júliusban lép életbe több új, a „családvédelmi akcióterv” keretében bevezetett hitellehetőség. Ugyanakkor, amikortól az adósságfék szabályok szigorítása is hatályossá válik. A bankok ráadásul további megkötéseket is alkalmazhatnak – írja az azenpenzem.hu.  A City Hitelbróker szakértői szerint  - akik 18-40 év közötti várandós kismamák körében végeztek felmérést - előzetes becslések alapján a babaváró hitelt igényelni szándékozó fiatal házasoknak körülbelül 60 százaléka felel majd meg a jogszabályi feltételeknek és a bankok kockázatkezelési és hitelbírálati követelményeknek. Akiknek van már hitelük, vagy alacsonyabb a jövedelmük, csak kisebb hitelösszegre lehetnek jogosultak. 
A CHB becslése szerint egy átlagos jövedelemmel rendelkező házaspár várhatóan 6-7 millió forintos összegre lesz hitelképes.

Mivel a babaváró kölcsönre is vonatkozik a hitelfék, a pároknak a hitelképesség vizsgálata során igazolniuk kell, hogy megfelelő jövedelemmel rendelkeznek.
Szerző
Témák
babavárás hitel
Frissítve: 2019.05.28. 19:06

A Huawei nem támadja az iPhonokat

Publikálás dátuma
2019.05.28. 09:00
Zsen Cseng-fej, a Huawei Technologies alapítója
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Nem kíván ellenlépést tenni a Huawei, illetve a kínai kormány az Egyesült Államok ellen - nyilatkozta Zsen Cseng-fej, a társaság alapítója az amerikai Bloomberg hírügynökségnek. A cáfolatot megelőzték azok a vélekedések, amelyek szerint Peking az amerikai szankciókra válaszul megtorló intézkedéseket vezet be az Apple amerikai technológiai óriásvállalattal szemben. Zsen Cseng-fej szerint 
"ez egyrészt nem fog megtörténni. Másrészt, ha mégis megtörténne, én fogok ellene elsőként tiltakozni".

Az üzletember kifejtette, hogy az ellenük hozott korlátozó intézkedések 90 napos felfüggesztése nem volt meglepő számukra, és mivel arra nincs ráhatásuk, hogy milyen intézkedéseket hoz majd az Egyesült Államok, továbbra is az tartja a legfontosabbnak, hogy jól végezzék a munkájukat. Már csak azért is, mert mint kifejtette: mindig szükségük lesz az Amerikában gyártott chipekre. Nem szeretnének izolálódni amerikai partnereiktől - tette hozzá. - Mi is képesek lennénk olyan jó chipeket készíteni, mint az amerikaiak, de ez nem jelenti, hogy ne vásárolnánk tőlük a jövőben, amennyiben lehetőségünk lesz rá - fejtette ki Zsen Cseng-fej.  Eközben egyre több partner-cég, szervezet mondja fel az együttműködést a Huawei-jel az amerikai szankciókra hivatkozva. A múlt hét során a Google a Android mobil operációs rendszer használatától tiltotta le a Huaweit, majd az Intel, a Qualcomm és a Broadcom chipgyártók, valamint az ARM chiptervező lépett vissza az együttműködéstől. A Microsoft is bejelentette, nem szállít Windows 10 szoftvert a cég laptopjaihoz, emellett a kínai vállalatot kizárták az amerikai SD Association kereskedelmi szövetségből, így annak későbbi telefonjai nem használhatnák a memóriakártyás támogatást. Ez utóbbit saját eszközzel már képes pótolni a Huawei, amelyik más területen is felgyorsítja fejlesztéseit. Legutóbb pedig vezető német cégek, a Siemens, a Bosch és a szoftvergyártó SAP jelentette be: vizsgálják, hogy van-e értelme fenntartani az üzleti kapcsolatokat a Huawei-jel  az amerikai szankciók fényében - értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung.   A Huawei ellen május közepén vezetett be nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva kereskedelmi korlátozást az Egyesült Államok, igaz ezt a káoszt elkerülendő szinte azonnal három hónapra felfüggesztette. A kémkedési vádakat a kínai cég több alkalommal is visszautasította és a bizonyítékok bemutatására szólította fel az USA-t.
Szerző
Témák
Huawei USA