Augusztus elsején venné el a kormány a kutatóintézeteket az MTA-tól

Publikálás dátuma
2019.05.28. 11:09

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Államosítanák az akadémiát: törvénnyel köteleznék, hogy vagyonát is adja át ingyenes használatba.
A kormány arra készül, hogy augusztus 1-jén erővel vegye el a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézeteket – a lépéssel az EP-választást még megvárták. A törvénnyel köteleznék az Akadémiát arra, hogy a vagyonát is adja át ingyenes használatba. Az Index megszerezte az Innovációs Minisztérium tervezetét: 
kétharmados többséggel veszik el a kutatásokat az Akadémiától, miután nem adták önként.

A Palkovics László-féle minisztérum az elmúlt hetekben az MTA kizárásával, az Akadémiával való konzultáció és megkérdezése nélkül elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakításának tervezetét. A törvénymódosítást napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, ennek szövege hétfő éjjel jutott el az Indexhez. 
A tervezet értelmében az MTA-tól elvennék az összes kutatóintézetét, azokat kiszerveznék egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelynek irányításában meghatározó befolyása lenne a kormánynak.

Az Akadémiát törvénnyel akarják kötelezni arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék. Ez gyakorlatilag államosítást jelent.
Szerző
Témák
akadémia

Tovább fogy a magyar – Sokkal kevesebb gyerek született az első negyedévben

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A születések száma mindegyik régióban mérséklődött, a legjelentősebb visszaesést a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon regisztrálták.
Növekedett a természetes fogyás 2019 első három hónapjában, miután 4,3 százalékkal kevesebb gyermek született és 1,6 százalékkal többen haltak meg az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták, 2019 első három hónapjában 20 830 gyermek született, 946-tal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Januárban 5,4, februárban 4,5, márciusban pedig 3,1 százalékkal kevesebb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. A születések száma mindegyik régióban mérséklődött, a legjelentősebb visszaesést 11 százalékkal Nyugat-Dunántúlon és 7,8 százalékkal Dél-Dunántúlon regisztrálták, a legkisebbet 0,1 százalékkal Közép-Dunántúlon és 0,7 százalékkal Észak-Alföldön. 2019. január-márciusban 37 578-an haltak meg, 578-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. Idén januárban 20, februárban 2,6 százalékkal többen, márciusban viszont 15 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. A halálozások száma Budapesten 1,2 százalékkal, Pest régióban 1 százalékkal csökkent, a többi régióban viszont nőtt. A legnagyobb emelkedést Dél-Dunántúlon (6,5 százalék) és Közép-Dunántúlon (3,3 százalék) mérték, a legkisebbet pedig Dél-Alföldön (1,4 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalék). Kiemelték, hogy mivel a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig emelkedett, a természetes fogyás 10 százalékkal, 16 748 fővel több, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás mindegyik régióban nőtt, a legnagyobb mértékben 21 és 19 százalékkal Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon. A hivatal adatai szerint a házasságkötések száma csökkent: 6080 pár házasodott össze, 66-tal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez az adat három régióban nőtt, ötben viszont csökkent. A legjelentősebb mértékben, 11 százalékkal Pest régióban emelkedett, a legnagyobb mértékű csökkenés pedig – 11 százalékkal – Közép-Dunántúlon történt. Ezer lakosra 8,7 élve születés és 15,6 halálozás jutott. Az előbbi 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,3 ezrelékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakára számított értéknél. Ennek eredményeként a természetes fogyás 0,6 ezrelékponttal, 7 ezrelékre nőtt. Az év első három hónapjában ezer élve születésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke nem változott az előző év azonos időszakához képest – olvasható a közleményben.
Szerző
Témák
KSH születések
Frissítve: 2019.05.28. 11:06

Habony Árpád diplomata-útlevelet kapott

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:14

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Szijjártó február 15-én engedélyezte a dokumentum kiállítását Habony részére.
2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a belépést hat meg nem nevezett magyar állampolgártól. A kitiltási botrány néven elhíresült ügyben akkor felmerült Habony Árpád neve is. Habony ezután egy friss Wall Street Journallal a kezében fotózkodott Washingtonban (a fényképet pedig Kaminski Fanny, a miniszterelnök sajtósa tette közzé), ami csak két dolgot jelenthetett: 
  • hogy nem volt kitiltva
  • vagy, hogy diplomata-útlevele van.
Az Index ekkor rákérdezett a külügyminisztériumnál, hogy van-e Habonynak diplomata-útlevele, azonban a tárca nem közölte az információt a lappal. Ezután Szél Bernadett is rákérdezett az ügyre a külügynél, de csak 2015-ben kapott választ, még pedig azt, hogy Habonynak akkor és azelőtt sem volt diplomata-útlevele. 2017-ben a jobbikos Szilágyi György hasonló választ kapott. Az Átlátszó most több forrásból is úgy értesült, hogy a helyzet megváltozott, és Habony már diplomata-útlevéllel járja a világot, ezért május elején közadatigénylést nyújtott be a külügyhöz.  
A tárca válasza szerint Szijjártó Péter külügyminiszter Habony Árpád részére – az érintett kérelme alapján – 2019. február 15-én engedélyezte a diplomata-útlevél kiállítását

– írja a portál.

Azt azonban nem közölték, hogy Habony miért kapott diplomata-útlevelet. Mint azt már korábban megírtuk, a tanácsadó rendszeresen egyeztet David B. Cornstein amerikai nagykövettel, továbbá Márki-Zay Péter és Kész Zoltán szerint ismét Washingtonban volt május 13-án – éppen amikor Orbán találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban.  
Mindez azért furcsa, mert Orbán korábban állította, hogy közte és Habony Árpád között nincs hivatalos kapcsolat.

Témák
Habony Árpád