Egy vlogger miatt veszíthetett szavazókat a CDU

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:38

Fotó: Youtube
Egy Rezo nevű youtuber videóját, amelyben a kereszténydemokrata párt hibát sorolja, több mint 12 millióan látták.
Egy Rezo nevű fiatal vlogger, aki eddig nem politikai témákkal foglalkozott csatornáján, május 18-án feltöltött egy 55 perces videót, amelyben keményen kritizálta a jelenleg kormányon lévő CDU-t. A 26 éves youtuber kiemelte, hogy amióta a kereszténydemokraták vannak kormányon, nőtt az egyenlőtlenség Németországban, hogy a párt nem tesz eleget a klímaváltozás ellen, hogy háborús bűnöket követtek el külföldön, és hogy korlátozná az internetes szólásszabadságot. Rezoval a több százezernyi komment alapján rengeteg német fiatal egyetértett, főleg abban, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU elnöke jogtalanul támadta a Fridays for Future néven futó klímatüntetéseket amiért azok iskolaidőben vannak – sztrájkolni pedig jellemzően nem a szabadidejükben szoktak az emberek. Az óriási nézettséget kiváltó videó után néhány nappal a párt főtitkára, Paul Ziemiak elhívta Rezót beszélgetni és néhány dologban belátta, hogy igaza van, de az egyeztetés többségében igyekezett megvédeni a CDU döntéseit.
Kramp-Karrenbauer a Frankfurter Allgemenine Zeitung vezércikkben, majd hétfő este a Twitter oldalán is reagált a történtekre: kifejtette, hogy „nem szeretné korlátozni a véleményszabadságot, azonban arról fontosnak tartja, hogy elinduljon egy párbeszéd, hogy mik vonatkoznak a választási kampány idején megjelenő internetes tartalmakra”. Kiemelte, hogy ha egy nagy befolyással rendelkező újságíró vagy egy youtuber „demokratikus pártok tönkretételére buzdítja követőit, az már a politikai kultúra része”.
Témák
CDU youtube
Frissítve: 2019.05.28. 13:45

Hazavágynak az Iszlám Államhoz csatlakozott külföldi harcosok

Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:00

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Az Iszlám Állam Európába visszatérő tagjai nem feltétlenül mindannyian terroristák, de mindenképpen kiemelt fenyegetést jelentenek.
Három francia állampolgárt ítéltek halálra vasárnap Irakban, amiért csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Kilenc másik franciával együtt őket is még Szíriában fogta el a terrorszervezet ellen harcoló Szíriai Demokratikus Erők (SZDE), hogy aztán a foglyokat átadva Bagdadra bízzák az ítélkezést. Hírügynökségi jelentések szerint az egyikük a 32 éves Kevin Gonot még Törökországon keresztül érkezett Szíriába anyjával, feleségével és féltestvérével együtt, hogy az al-Kaidához köthető egykori an-Núszra Fronthoz csatlakozzon, majd az Iszlám Államnak fogadott hűséget. Másikuk a 41 esztendős Salim Machou egy olyan európaiakból álló sejt tagja volt, amely terrortámadásokat hajtott végre Irakban és Szíriában, valamint merényleteket tervezett Párizsban és Brüsszelben. A harmadik elítélt a 32 éves Leonard Lopez feleségével és gyermekével együtt Párizsból tett meg hosszú utat Moszulig, hogy aztán a terrorszervezet iraki fellegvárának felszabadítása után a szomszédos Szíriában keressen menedéket. Az SZDE egyébként körülbelül 800-1000 külföldi állampolgárt tarthat fogva, - csak kisebbségük európai - továbbá négyezer családtagjuk menekülttáborokban él. Bagdad és Párizs állítólag megegyezett, hogy az SZDE fogságába esett franciák sorsáról Irakban döntenek. Az elítélteknek most 30 napja van a fellebbezésre, reménykedhetnek benne, hogy Irak még egy átvett foglyot sem végzett ki, az viszont biztos, hogy elhagyott hazájuktól nem számíthatnak segítségre: Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, az ilyen esetek csakis Bagdad hatáskörébe tartoznak. Miközben a nyugati államok mossák kezeiket, Irakot gyakran bírálják az emberi jogi szervezetek, amiért a gyanúsítottakat közvetett vagy kierőszakolt bizonyítékok alapján vonják felelősségre. Kérdés persze, hogy mi mást tehetnének, mi a megfelelő jogi eljárás az Iszlám Állam egykori külföldi harcosainak esetében? Egyáltalán, ki számít annak: az is, aki harci tevékenységet nem folytatott, csupán a háttérben például logisztikával, kommunikációval, orvosi ellátással segítette a terrorkalifátus működését? És vajon mi a helyzet a családtagok bűnrészességével, hiszen mint a fenti példákból is láthatjuk, teljesen mindennapos volt, hogy a férfiak feleségüket, gyermekiket is magukkal rángatták? Ezekre a kérdésekre nem csupán Iraknak, de az Európai Uniónak is mihamarabb válaszokat kell találnia, hiszen az Iszlám Állam területi felszámolását követően a hazafelé igyekvő vagy fogságba esett külföldi harcosok problémája egyre égetőbb.  A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) friss tanulmánya szerint 
2012 után nagyjából 40 ezer külföldi harcos sorakozott fel az Iszlám Állam zászlaja alatt. Közülük körülbelül 5-6 ezren érkezhettek Európából,

 többségük hat országból: Belgiumból, Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból Németországból és Hollandiából származott, valamint további ezren a Balkánról. Közülük nyilván rengeteget meghaltak, másoknak sikerült elmenekülniük. Wagner Péter és Szalai Máté írásából kiderül, a külföldi fegyveresek kiáramlása valójában már 2016-17-ben megállt, a korábbi havi kétezer újonc helyett akkoriban már csak alig 50 fős erősítéssel számolhattak a terroristák. Mint rámutatnak, mikor a kezdeti sikeres hódítások után a terrorkalifátus védekezésre kényszerült, a hangulat megváltozott, a kegyelemdöfést pedig a két „főváros”, az iraki Moszul és a szíriai Rakka 2017-es elvesztése vitte be: ezután a keményvonalasak kivételével a legtöbben a menekülést választották. Sőt, mint a tanulmány emlékeztet, két nagy hullámban már korábban, egyszer 2013-14-ben, tehát az Iszlám Állam kikiáltása előtt, majd 2015 elején is sokan a hazatérés mellett döntöttek. Hogy pontosan hányan, arról meglehetősen eltérőek a becslések. Egyes jelentések szerint összesen akár 8 ezren is lehetnek, és abban is viszonylagos egyetértés van, hogy az európaiak között magasabb, akár 30 százalék fölötti is lehet a visszatérési ráta. A KKI tanulmánya szerint azonban korántsem biztos, hogy ők mindannyian potenciális terroristák. A külföldi harcosok a hazatérés mellett dönthetnek azért is, mert nem azt kapták, amire számítottak, vagy kiábrándultak, az esetükben nyilván nem olyan mély a radikalizáció. A legkisebb csoportot alighanem éppen azok alkotják, akiket kényszerűségből tértek haza, vagy az Iszlám Állam küldte őket, hogy hajtsanak végre merényleteket. A kutatás emlékeztet rá, hogy 2014-es brüsszeli zsidó múzeum, majd 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli terrortámadásokban részt vettek ugyan hazatérő külföldi harcosok, azóta azonban nem történt ilyen. Egy 2015-ös becslés szerint az Iszlám Állam hazatérő harcosainak mindössze 0,3 százaléka követett el terrortámadást hazájában. Mivel ezek a radikálisok általában egy éven belül cselekszenek, úgy tűnik az Iszlám Államnak nem sikerült alvó sejteket építenie Európában. Azért a szerzők figyelmeztetnek az úgynevezett „veteránhatás” jelenségére, amely alapján a visszatérők nem feltétlenül vesznek részt a merényletekben, de tapasztalataikkal és tanácsaikkal attól még segíthetik a helyi sejtek működését.
Szerző

Négyen meghaltak, kétezren kórházban vannak a trópusi tavasz miatt Japánban

Publikálás dátuma
2019.05.28. 09:39

Fotó: Takuya Matsumoto / AFP/Yomiuri
Helyenként 40 Celsius-fokot mutatott a hőmérő.
Hőguta miatt 2053-an kerültek kórházba, négyszer annyian mint hét nappal ezelőtt – közölte kedden a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság. A héten a legmagasabb hőmérsékletet az ország északi részén fekvő Hokkaidó szigetén mérték, ahol helyenként 40 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Ez májusban rekordnak számít.
Tavaly nyáron 140 ember halt meg a rendkívüli hőség miatt, emberek tízezrei kerültek kórházba. A meleg leginkább az idősek számára megterhelő, mert többet tartózkodnak a szabadban, illetve otthon – takarékosságból – nem kapcsolják be a légkondicionálót. A hatóságok felszólították az embereket, hogy fogyasszanak sok folyadékot, hordjanak fejfedőt, és igyekezzenek minél kevesebb időt tölteni a napon.
Turisták fotózkodnak a kiakadt köztéri hőmérővel Obihiróban
Fotó: Masamine Kawaguchi / AFP/Yomiuri
Szerző
Témák
japán hőség
Frissítve: 2019.05.28. 10:14