Figyelmeztetnek a kutatók: ne gondoljuk, hogy az e-cigaretta teljesen biztonságos

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:28

Fotó: Helmut Fohringer/APA-PictureDesk / AFP
Károsíthatják a szívet az e-cigaretták – derítették ki a Stanford Egyetem szív- és érrendszeri intézetének kutatói.
A dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz, hanem a szívrohamok egyik fő oka is. Arról azonban még keveset tudni, hogy az e-cigaretta milyen kockázatokkal járhat a szív- és érrendszerre. A belélegzett gőzben lévő vegyi anyagok kockázatot jelenthetnek, amelynek felmérését fontosnak tartják a szakemberek azért is, mert egyre több tinédzser szokik rá az elektromos cigarettára.
Az Amerikai Kardiológusok Társaságának folyóiratában bemutatott tanulmányukban a stanfordi kutatók laboratóriumi Petri-csészében az egészséges emberi erek falán lévő sejteket növesztettek, amelyeket kitettek hat különféle e-cigaretta-ízesítésnek, vizsgálva, hogy a nikotin mellett az ízesítőknek van-e bármilyen hatása.
A sejteket megfürösztötték olyan vérben, amit az emberektől e-cigaretta elszívása után vettek, így jutnak el a gőzben lévő vegyi anyagok a szív- és érrendszerbe. Majd összehasonlították a sejtek kitettségét a nem dohányzóktól vett vérével és a hagyományos cigarettát szívók vérével. A gőz és néhány ízesítés még nikotin jelenléte nélkül is rendellenessé változtatta az erek működését, ami növelheti a szívbetegségek kockázatát - írták a kutatók tanulmányukban.
A fahéj és a menta bizonyult a legmérgezőbbnek,

de általában a sejtek mutattak károsodást és gyulladást, kevésbé voltak képesek új ér formálására vagy sebek begyógyítására.
Az ilyen kisebb laboratóriumi vizsgálatok nem tudják igazolni, hogy károsítja-e az egészséget az e-cigaretta, további kutatásokra van szükség - mondta Jane Freedman, a Massachusettsi Egyetem kutatója, aki nem vett rész a tanulmányban.
A stanfordi kutatócsoport folytatja is a vizsgálatokat. A kutatók úgynevezett iPS-sejtekkel, vagyis indukált pluripotens őssejtek dolgoznak, amelyek képesek más típusú sejtekké alakulni. Következő kísérletükben a szív- és az agy sejtjeit fogják vizsgálni.
Az amerikai közegészségügyi szakembereket aggasztja, hogy robbanásszerűen megnőtt az e-cigarettát szívó fiatalok száma. Joseph Wu, a stanfordi intézet igazgatója szerint nem csak a fiatalok miatt végzik kutatásaikat. Wut aggasztja a szívbetegek sorsa, aki azt gondolhatják, hogy a dohányról az e-cigarettára való áttérés elég védettséget nyújt.
„Ez egy figyelmeztetés, hogy az emberek ne legyenek nyugodtak és ne gondolják, hogy az e-cigaretta teljesen biztonságos”

– tette hozzá.

Szerző

Meg se kottyant a villámcsapás a Szojuz hordozórakétájának (videó)

Publikálás dátuma
2019.05.28. 13:20

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium
Felbocsátás közben villám csapott egy Glonassz-M műholdat szállító Szojuz hordozórakétába, ám ez nem akadályozta meg a műhold pályára állítását.
A Zvezda orosz katonai tévécsatorna honlapján közzétett, viharos időben rögzített tudósítás képein az látható, hogy a start után 14 másodperccel elektromos kisülés történt a felhőkben azon a helyen, ahol a Szojuz repült.
„Ez az incidens ismételten azt bizonyítja, hogy hogy egy villám nem tud kárt okozni a rakéta-űrfegyverzetünkben”

– jelentette ki újságíróknak Nyikolaj Nyesztyecsuk vezérőrnagy, az űrrepülőtér parancsnoka, aki azt hangoztatta, hogy a rakétázó egységek minden időjárási körülmények között el tudja látni feladatait.

 Az Interfax és a TASZSZ hírügynökség az orosz űrágazathoz közel álló forrásra hivatkozva megerősítette, hogy az irányítóközpontba továbbított telemetrikus adatok szerint a rakéta orrkúpjába és a hajtómű harmadik fokozatába villám csapott bele, ám ez nem akadályozta meg a műhold pályára állítását. A fedélzeti műszerek rendben működnek.
Az orosz védelmi tárca korábban azt közölte, hogy a pleszecki katonai űrrepülőtérről sikeresen felszállt egy Szojuz-2.1b típusú rakéta, fedélzetén egy Glonassz-M szerkezetet hordozó Fregat gyorsítóblokkal.
Az eset fokozott érdeklődést keltett az orosz médiában, mert vélhetően villámcsapás játszott közre abban, hogy május 5-én Moszkvában kényszerleszállást hajtott egy Szuhoj Superjet 100-as utasszállító. A gép a földet érést követően kigyulladt, aminek következtében 41 ember életét vesztette.
Szerző

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak

Publikálás dátuma
2019.05.28. 12:45
Résztvevők a 2013-as kurultájon
Fotó: Kőhalmi Péter / AFP
Keleti, viszontagságos utazása végén Julianus barát a 13. század elején magyarul beszélő emberekre akadt. A Magna Hungariának elnevezett területen azután átsöpört a tatárjárás, és a magyarul beszélő közösség is eltűnt – azonban úgy tűnik, nem teljesen nyomtalanul.
A közép-ázsiai terület népessége a tatárjárást követően a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be – derült ki abból, a Scientific Reportsban megjelent tanulmányból, amelynek elkészítésében az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport kutatói is részt vettek.  
Németh Endre matematikus-informatikus, Fehér Tibor történész és kutatótársaik arra keresték a választ, hogy milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi-ugorokkal, azaz a hantikkal és a manysikkal. Egy 2013-as publikációjukban ki is mutatták, hogy apai ágon, vagyis az Y- kromoszóma örökítőanyagában van olyan közös komponens, amely nem jelenik meg a környező közép-európai népek génjeiben. 
A kutatás következő lépcsőfoka annak meghatározása volt, hogy hol bukkan még fel ez a bizonyos közös komponens. Az így kapott adatokból ugyanis már arra vonatkozóan is következtetéseket lehet levonni, hogy mi történt az idők során az e géneket hordozó embercsoportokkal.
A kutatáshoz megnyerték Richard Willemset, az Észt Akadémia volt elnökét, és a vizsgált genetikai komponens vezető kutatóit, Siiri Rootsit, valamint Helen Postot. Az észt kutatók Eurázsia jelentős területeire kiterjedő saját adatbázissal és a legkorszerűbb laboratóriumi berendezésekkel rendelkeznek. A közös munka során 46 eurázsiai populációt vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a korábban azonosított apai ágú közös genetikai komponens az obi-ugorok és a baskírok között fordul elő nagyobb arányban, ezenkívül megtalálható még a volgai tatárok és a magyarok között.
A korai magyarság feltételezett vándorlási útvonala. A sárga terület a manysi, a piros a hanti népcsoport mai elhelyezkedését je
Fotó: Post et al. / MTA
Az eredmények értelmezéséhez további kutatásokra van szükség, de úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel 
a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidéken megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók.

Úgy néz ki, hogy Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett az ugor eredetű elemek aránya a magyar génkészletben, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében, és ez az elem az elmúlt viharos ezer év folyamán – a népességek keveredésével – tovább csökkent.
A nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyit biztosan elmondhatunk, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében. 
A Magyar Őstörténeti Témacsoportot 2012-ben hozták létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont belső munkatársai és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértők. Célja, hogy a közvélemény érdeklődésétől övezett területen a valódi tudományos eredmények jussanak el minél szélesebb rétegekhez. A kutatócsoport a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkozik.