Kapolcska újdonságokkal

Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:45

Június 23-tól 30-ig harmadszor rendezik meg a Kapolcska Tábort és Fesztivált. Kezdeményezője és vezetője Márta István a Művészetek Völgye alapítója, de ez a program független a huszonkilenc éves sorozattól. Ez a projekt a szervezők szándékai szerint elsősorban a gyerekekről szól. Meg persze Kapolcsról és a táj környezeti és tárgyi értékeiről. A táborban különböző szekciókban tevékenykednek a résztvevők. Új tematikaként jelenik meg idén a színházi és dráma Tarr Ferenccel és Lukácsházi Győzővel, a jazz improvizációs műhely Hoppál Mihállyal, a „Török gyerek szekció” a Gül Baba Türbéje Alapítvány gondozásában, a kárpátaljai Péterfalvi Művészeti Iskola diákjai is kapnak egy külön szekciót, a néptáncot pedig szakmailag a Fonó felügyeli és Kubinyi Júlia népdalénekes vezeti. Megjelenik több verzióban is a zene. A kézműves műhely pedig Szurdi Évával elsősorban a helyi gyereket szeretné bevonni a foglalkozásokba. A Bethesda Gyerekkórház munkatársai kerekesszékes gyerekeknek nyújtanak programot. Az újdonságok közé sorolható még a KaPolice, vagyis az ORFK „Bűn- és baleset megelőzési interaktív portája”. A tábort követő minifesztiválon mások mellett fellép a Talamba Együttes, Szirtes Edina Mókus, Érdi Tamás és Csernik Szende mesemondó. A szervezést alapvetően a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet vállalta magára. Néhány hét múlva átadják az egylet tulajdonában lévő felújított Falumalmot, mégpedig örlőképes állapotban, a rekonstrukciót európai uniós forrásból fedezik. A Kapolcska Program költségvetése harminc millió forint. A szervezők több helyre pályáztak, a támogatók között van az EMMI, a Nemzeti Kulturális Alap, az MMA, Budapest a Budapest-Kapolcs megálló elnevezésű kültéri installáció létrejöttében segített, de támogatja a fesztivált a helyi önkormányzat is.  A Művészetek Völgyének még mindig ötvenszázalékos tulajdonosa a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet és különböző saját programokra is készülnek majd.      
Szerző

Futógép és meteor

Publikálás dátuma
2019.05.28. 12:00

Fotó: Népszava
Először láthatók Magyarországon a 2013-as Ars Electronica nagydíjasa, Dmitrij Kavarga művei a szentendrei Art Capital jóvoltából.
Az ember a világmindenség középpontja, vallja az antropocentrizmus. Az emberközpontúság ideáját felemelő művészet pedig az ember és a természet viszonyát tükrözi. A környezetetika – remélhetőleg nem csak a fogalmak szintjén – ismeri az okos antropocentrizmust is: ez tekintetbe veszi a térben és időben tőlünk távol élő embereket is. „Te azért fogsz meghalni, mert megöregszel, én a klímaváltozás miatt” – üzenetükkel ilyesmire is gondoltak a napokban a klímaváltozás miatt tüntetők. És miközben akadnak döntéshozók, akik a környezetvédelem és a klímaváltozás összefüggéseit elintézik egy álhíreket emlegető Twitter-bejegyzéssel, sorra születnek olyan disztopikus mozifilmek és áldokumentumfilmek, amelyek a környezetrombolás következményeként a Föld egy ember utáni, poszthumán korszakát vetítik előre. Mintha csak egy ilyen film díszleteinek makettjei közé lépnénk be Dmitrij Kavarga Anyag és test című tárlatán a szentendrei MűvészetMalomban. Az orosz képzőművész 3D nyomtatóval, polimerekből előállított szobrain, reliefjein a geometrikus és a biomorf formák kavarodása korántsem olyan absztrakt – egy jobb világ eljövetelében reménykedő − játék, mint amilyennel például a bauhausos Weininger Andor kiállításán lehet találkozni a Magyar Nemzeti Galériában. Kavarga a Mérgező antropocentrizmus című sorozatában már „sikerre vitték” az emberiség önmegsemmisítő tevékenységét: művein az emberi figurák és a civilizációs darabkák épp egy egységes biológiai masszává alakulnak át. Klasszikus és rezsimszobrokról ismerős arcok és koponyák, és egy jelképes részlet az egyik kompozícióban, a Nagy toxikusságban: a New York-i Szabadság-szobor már nem fáklyát, hanem pisztolyt emel a magasba egy szeméttelepszerű környezetben. Folyók, tengerek, erdők, horizontok: a Szubsztancia és test című robotinstallációját négy képeslapra illő tájat mutató monitor veszi körbe, miközben a törékeny hajót idéző, mozgó szobron emberi fejek ringatóznak. Le azokkal, akik a rendszer ellen küzdenek és akik mentálisan nem alkalmazkodnak! – a 2013-as Ars Electronicán bemutatott, címében a dada manifesztumra utaló Kavarga-konstrukció a tárlat látogatóját arra készteti, hogy némi fáradsággal döbbenjen rá: ha teszik, ha nem, részese ő maga is egy rendszernek − csakhogy az antropocén korszak rendszerei végül önmagukat is elpusztítják. A látogatónak fel kell lépnie egy futópadra, hogy a mozgásával meghajtson egy futószalagot, amelyen a történelem hőseinek és rémeinek uniformizált figurái egy kamera objektíve előtt élőfilmen „zuhanhatnak” a mélybe. Az installáció része egy sejtszerű – különböző nyúlványokkal, embriókkal, emberfejekkel „díszített” − „csillár” is, amelyet a hang hozhat mozgásba. De mi történhet akkor, ha az emberiség az utolsó percben mégiscsak észbe kap? Sosem lehetünk teljes biztonságban – üzeni Dmitrij Kavarga egy másik installációval, a Tunguszkai anyaggal. A polimerekből, fémből, zománcból és fekete folyadékból álló felület fenyegetően remeg és duruzsol, kipusztult tájat idézve. De még így is barátságosabb, mint a művet ihlető 1908-as meteorit-becsapódás, amely nyolcvan kilométer sugarú körben tarolta le a tajgát.   

Infó

Dmitrij Kavarga: Anyag és test – Mérgező antopocentrizmus Art Capital Szentendre, MűvészetMalom Kurátor: Boros Lili Nyitva: szeptember 15-ig

Témák
Art Capital

Így sikerült a különböző tévéknek közvetíteni a választást

Publikálás dátuma
2019.05.27. 15:25

Eltérő mintákat követtek a különböző tévécsatornák vasárnap esti választási programjaikban. Mind felkészült a késői eredményközlésre, de az élet persze megint közbeszólt.
A Magyar Nemzet bekavart. A lap online oldalain ugyanis jóval 11 óra előtt – némiképp váratlanul, de magyarázhatóan – megjelentek az európai parlamenti választás hazai adatai. Előbb mintegy 30 százalékos, aztán 80 százalék feletti feldolgozottságnál, végül a szinte végleges számok. Ilyen helyzetben választási műsort készítő tévéknek dönteniük kellett. Vagy haladnak az árral, tehát szakítanak az előre kitalált forgatókönyvvel és igyekeznek aktuálisak lenni. Vagy nem hagyják befolyásolni magukat a tényektől és megvárják az eredményközlés hivatalos idejét. Addig meg leadják, amivel bebiztosították magukat, hogy akkor is tudjanak mit mondani, amikor lényegében még csak a levegőbe beszélnek. Vasárnap este mindkettőre láthattunk példát. Az ATV alkalmazkodott a kialakult helyzethez. Ebben segített, hogy az egyik stúdióban két olyan vendég ült, aki mindenre – és az ellenkezőjére – is naprakész magyarázatokkal szolgál. A kissé szabad szájú, néha dühös embert játszó Ceglédi Zoltán – publicista és elemző –, valamint a megfontoltnak látszó Krekó Péter – a Political Capital ügyvezető igazgatója – jól ki is egészítette egymást, amikor a némileg meglepő adatokat kellett kommentálni. 
A TV2 más utat választott. Nekik ugyanis előre kidolgozott, felépített és nagyon gondosan összeszerkesztett műsoruk volt. A fél 10-es kezdéstől másfél órán át érdekes, gyakran bulváros témákkal, kis filmekkel és néhány stúdió-beszélgetéssel vitték (volna) el a nézőket addig, amíg eredményeket lehet mondani. Pénz láthatóan nem számított. A műsorvezető, Palik László csütörtöktől öt országban járt, megmutatta, ott miképpen választanak és mindenütt voltak jól kiválasztott beszélgető-társai is. Ezt a „one man showt” - amely az egykori sportriporter, s az Exatlonon edződött tévés rutinjára épült – néha megszakították egy-egy uniós gyorstalpalóval, valamint stúdióvendégekkel. G. Fodor Gábor és ifj. Lomnici Zoltán a hatalom ismert megmondó-emberei, ezúttal sem tagadták meg magukat, de az egész jól pergett és valódi műsor jellege volt. Az már más kérdés, hogy ebbe nem fértek bele a váratlanul előkerült adatok. A TV2 nézői tehát 11 óráig mit sem tudtak az eredményekről. 
A ma már legfeljebb nevében közszolgálati tévé M1-es hírfolyama, valamint a Hír TV eközben hozta megszokott formáját. Előbbinél sem számított a pénz. Külföldről és vidékről is rengeteg tudósítójuk jelentkezett be, közülük a legtöbbet erre az alkalomra utaztatták ki azokba az uniós tagállamokba, ahol nincs állandó munkatársuk. A Hír TV-nek is volt embere Brüsszelben, de a showt a stúdióban ülő három kommentátor – köztük Apáti Bence balettigazgató és publicista – vitte el, ők aztán megadták az ellenzéknek a magukét. A legjobban megint az RTL Klub csinálta. Az ő rendkívüli híradójuk fél 12-kor kezdődött, amikor már minden világos és tiszta volt. Így nekik nem kellett kényszeredetten kitölteni a műsoridőt, korrekt és pontos összefoglalót adtak fél órában. Meglehet, nekik volt igazuk.