Csökkenő építőipari utánpótlás

Publikálás dátuma
2019.05.28. 17:55

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az építőipar külső tartalékai, az extenzív növekedés támaszai kimerülnek 2019-ben és át kell térni a hatékonyság javítására – jelentette ki Koji László a az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a kormány építőipari stratégiájáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Tavaly és idén is az építőipar saját beruházásait 30-30 százalékkal növelte, amihez kellett a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, illetve a 2-2,5 százalékos kereskedelmi banki hosszúlejáratú beruházási hitelek is. A kormány tavaly 16, idén 6 milliárd forintos forrást különített el a technológiai fejlesztésekre és jövőre is ennyit szán erre a célra. A szakma azt javasolta, hogy a főleg uniós támogatásokból megvalósuló infrastrukturális beruházás és a lakásépítés beruházási igények növekedése miatt a 2020-as támogatást is hozzák előre. A kormány a második félévben 3 milliárddal toldja meg az 2019-es támogatási keretet, kierjesztve azt az eszközvásárlás mellett építési szoftverek vásárlására is – hűtötte le a várakozásokat Palkovics László. Az innovációs miniszter kifejtette: a gazdasági kabinet elfogadta az ITM által kidolgozott építésgazdasági stratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez az ágazat termelékenységének, hatékonyságának a növelésére és az építőiparban használható digitális eszközök terjedésére. A stratégia megalkotására azért volt szükség, mert a magyar építőipar 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű megrendelés állománnyal rendelkezik, a tervezett beruházások teljesítéséhez pedig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenység növelésre van szüksége - tette hozzá. 
Az építőipari stratégia egyik fontos eleme az építőipari információs módszer elterjesztésének támogatása. Ez ugyan már ma is létezik Magyarországon, de csak kevés cég alkalmazza és azok is a megrendelők kérésére. Egyelőre nagy a hazai ágazatnak a lemaradása az előregyártott elemek alkalmazásában is a német, vagy az osztrák építőiparhoz képest, pedig ezekkel felgyorsítható és hatékonyabbá tehető a kivitelezés. A stratégia része a szakképzés fejlesztése. Arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy minél több egyetemi hallgatót fogadjanak, képezzenek, de az egyetemeknek is forrásokat ígért a miniszter az építőipari informatikai oktatás bővítésére. A szakmunkásképzés is óriási bajban van. Míg 2005-ben még 30 ezren, addig tavaly már alig 9 ezren tanultak valamilyen építőipari szakmát szakmunkás-, illetve szakközépiskolákban – jelezte a gondot Koji László. Igaz, hogy a 2013-ban, a mélyponton mindössze 245 ezren dolgoztak a szektorban és most év végére 100 ezerrel többen lesznek, de jelentős részük képzetlen, segéd, vagy betanított munkás. A fogyatkozó utánpótlás miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre is. Palkovics László elismerte, hogy bonyolult a hazai építőipari szabályozás, sok párhuzamossággal és ez főleg az önfoglalkoztató, illetve a 2-3 munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozókat hoz nehéz helyzetbe. Ezért a kormány – állította a tárcavezető - tervezi a szabályozás egyszerűsítését is. A lakásépítési hullám még 2020-ban is tarthat és idén 23-24 ezer új lakás készülhet el, de 2021 első negyedévében az előrejelzések szerint már 2,5 százalékos visszaesés várható. Év végére még nagyobb lehet majd a csökkenés – mondta a Népszavának Koji László. A szakember hozzátette, a tavalyi 3 437 milliárd forintos építőipari teljesítmény idén túllépheti a 4 ezer milliárdot.
Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 11:25

A kormányhoz fordul Suzuki-gyárból kizárt szakszervezeti szövetség

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A MASZSZ törvénytelen eljárásról beszél, az Orbán-kabinettől és az ENSZ szervezetétől kér segítséget.
Határozottan tiltakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), hogy a Suzuki nem engedte be a gyárba a szakszervezeti képviselőket – jelezte közleményében az érdekvédő szervezet. A MASZSZ szerint a vállalat eljárása ellentétes a magyar jogszabályokkal, illetve a nemzetközi munkaügyi normákkal, ezért kedden az Nemzeti ILO Tanácshoz fordul jogorvoslatért. Szabálytalanságot azért emlegethetnek, mert a Munka törvénykönyve szerint, ha csupán egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor oda a szakszervezeti vezetők bemehetnek. A Suzukinál pedig a február elején megalakult szakszervezetnek már mintegy 300 tagja van. 

Mi az az ILO?

Az ILO  - International Labour Organisation, vagyis Nemzetközi Munkaügyi Tanács 1919-ben jött létre, és az ENSZ szaképpviseleteként működik. Magyarország 1922-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez, amely két hét múlva ünnepli megalakulásának századik évfordulóját.  A Nemzeti ILO Tanács pedig  az ILO, a magyar kormány, a munkavállalók és a munkáltatók képviselőit fogja össze, és egyfajta érdekkegyeztető fórumként szolgál.

A szakszervezeti szövetség sajnálatosnak tartja, hogy a Suzuki nem hajlandó érdemi szociális párbeszédre, miközben a kormánytól – annak stratégiai partnereként – több milliárdos állami támogatást kapott.  A kormánytól pedig azt várják, hogy a hangzatos jelszavak helyett határozottan lépjen fel a magyar dolgozók képviseletében A MASZSZ kirekesztésének ennél látványosabb következménye is volt: lapunk számolt be róla először, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség félpályás útlezárással tiltakozott a kizárás miatt, mert úgy vélték, a a cég semmibe veszi a magyar munkavállalók jogait. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.28. 16:31

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2019.05.28. 14:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az alapkamat szintjét változatlanul, 0,9 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal, különösen, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával, hanem más eszközökkel, például az egynapos betét kamatával befolyásolják a monetáris feltételeket” – kommentálta az MNB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátetette: „Várakozásaink szerint a jegybank a júniusban megjelenő inflációs jelentés, vagyis a legfrissebb inflációs trendek alapján szigorításról dönt majd. A többéves csúcsra emelkedő infláció, valamint a lendületes, 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés ugyanis indokolja a szigorúbb monetáris feltételeket”. Ha lesz szigorítás júniusban, akkor sem az alapkamatot emeli majd az MNB, hanem – a legutóbbi, márciusi döntéshez hasonlóan – más megoldásokat alkalmaz: például az egynapos betét kamatát növelheti, ami ezzel a pozitív tartományba kerülne vagy szűkítheti a likviditást a piacon.
Szerző
Témák
MNB alapkamat