Az építőipar külső tartalékai, az extenzív növekedés támaszai kimerülnek 2019-ben és át kell térni a hatékonyság javítására – jelentette ki Koji László a az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a kormány építőipari stratégiájáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).
Tavaly és idén is az építőipar saját beruházásait 30-30 százalékkal növelte, amihez kellett a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, illetve a 2-2,5 százalékos kereskedelmi banki hosszúlejáratú beruházási hitelek is. A kormány tavaly 16, idén 6 milliárd forintos forrást különített el a technológiai fejlesztésekre és jövőre is ennyit szán erre a célra. A szakma azt javasolta, hogy a főleg uniós támogatásokból megvalósuló infrastrukturális beruházás és a lakásépítés beruházási igények növekedése miatt a 2020-as támogatást is hozzák előre.
A kormány a második félévben 3 milliárddal toldja meg az 2019-es támogatási keretet, kierjesztve azt az eszközvásárlás mellett építési szoftverek vásárlására is – hűtötte le a várakozásokat Palkovics László. Az innovációs miniszter kifejtette: a gazdasági kabinet elfogadta az ITM által kidolgozott építésgazdasági stratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez az ágazat termelékenységének, hatékonyságának a növelésére és az építőiparban használható digitális eszközök terjedésére.
A stratégia megalkotására azért volt szükség, mert a magyar építőipar 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű megrendelés állománnyal rendelkezik, a tervezett beruházások teljesítéséhez pedig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenység növelésre van szüksége - tette hozzá.
Az építőipari stratégia egyik fontos eleme az építőipari információs módszer elterjesztésének támogatása. Ez ugyan már ma is létezik Magyarországon, de csak kevés cég alkalmazza és azok is a megrendelők kérésére. Egyelőre nagy a hazai ágazatnak a lemaradása az előregyártott elemek alkalmazásában is a német, vagy az osztrák építőiparhoz képest, pedig ezekkel felgyorsítható és hatékonyabbá tehető a kivitelezés.
A stratégia része a szakképzés fejlesztése. Arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy minél több egyetemi hallgatót fogadjanak, képezzenek, de az egyetemeknek is forrásokat ígért a miniszter az építőipari informatikai oktatás bővítésére.
A szakmunkásképzés is óriási bajban van. Míg 2005-ben még 30 ezren, addig tavaly már alig 9 ezren tanultak valamilyen építőipari szakmát szakmunkás-, illetve szakközépiskolákban – jelezte a gondot Koji László. Igaz, hogy a 2013-ban, a mélyponton mindössze 245 ezren dolgoztak a szektorban és most év végére 100 ezerrel többen lesznek, de jelentős részük képzetlen, segéd, vagy betanított munkás. A fogyatkozó utánpótlás miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre is.
Palkovics László elismerte, hogy bonyolult a hazai építőipari szabályozás, sok párhuzamossággal és ez főleg az önfoglalkoztató, illetve a 2-3 munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozókat hoz nehéz helyzetbe. Ezért a kormány – állította a tárcavezető - tervezi a szabályozás egyszerűsítését is.
A lakásépítési hullám még 2020-ban is tarthat és idén 23-24 ezer új lakás készülhet el, de 2021 első negyedévében az előrejelzések szerint már 2,5 százalékos visszaesés várható. Év végére még nagyobb lehet majd a csökkenés – mondta a Népszavának Koji László. A szakember hozzátette, a tavalyi 3 437 milliárd forintos építőipari teljesítmény idén túllépheti a 4 ezer milliárdot.
