Előfizetés

Már egy új hangjelzést is kifejlesztett a drónokra egy afrikai majomfaj

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.29. 11:11

Fotó: JULIA FISCHER / AFP
Veszélynek észlelték a drónt, korábban nem hallható hangot adtak ki, majd elrejtőztek a sárgahasú szavannacerkófok a Szenegálban végzett vizsgálat során.
Potenciális veszélyként észleli és újfajta figyelmeztető jelzést hallat drónokat látva a sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus). Ez a kiáltás különbözik a többitől, amelyeket más támadók közeledtére adnak ki, de hasonlít arra, amelyet egy rokon faj, a vervet vagy zöld majom (Chlorocebus pygerythrus) egyedei adnak ki, amikor sast pillantanak meg - közölték az emberszabásúakat kutató német központ (Deutsches Primatenzentrum, DPZ) munkatársai a Nature Ecology & Evolution című szaklapban. 
Bár a két faj mintegy hárommillió éve egymástól elválva fejlődik, továbbra is vannak hasonlóságok a hangjaikban - írják a szakértők. Ebből arra következtetnek, hogy az emberszabásúak kommunikációjának és hangstruktúrájának alapjai már az evolúció korai időszakaiban megteremtődtek. 
Az Afrika számos területén megtalálható cerkófmajomfélék különleges hangokat hallatnak és különböző stratégiákkal reagálnak, ha veszély fenyegeti őket. A vervet majmok a leopárdra figyelmeztető hang hallatán felmásznak egy fára, a sasra figyelmeztetőnél elbújnak, a kígyóra figyelmeztetőnél megmerevednek. 
A sárgahasú szavannacerkófok leopárdot és kígyót látva szintén adnak ki figyelmeztető jelzést, a sasok azonban nem váltanak ki náluk ilyen reakciót - sem a valódi sas, sem a kísérletek során bevetett papírmasé sas. Julia Fischer, a DPZ munkatársa szerint egyelőre nem tudni, miért van ez, feltételezhetően a sasok nem jelentenek számukra veszélyt. A kutatók legalábbis soha nem figyeltek meg még sastámadást.
Hogy még többet megtudjanak a cerkófmajmok kommunikációjáról és evolúciójáról, Fischer és munkatársai 60 méter magasságban reptettek drónt a majmok fölé. A Szenegálban végzett vizsgálat szerint az állatok hamar a veszélyes kategóriába sorolták a drónokat. Rájuk eddig nem jellemző hangot adtak ki, majd elrejtőztek. "Az állatok gyorsan megtanulták, mit jelent a korábban ismeretlen zaj, és megjegyezték ezt az információt" - mondta Fischer. Ez az emberszabásúak auditív tanulásra való képességét mutatja.

Két tonna halászhálót szedtek ki a tengerfenékről Görögországnál

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.29. 10:10

Fotó: Healthy Seas
Évente mintegy 640 ezer tonna halászhálót hagynak a tengerekben. A most kiemelt hulladékból sportruhákat és szőnyegeket készítenek.
Görög és holland búvárok két tonna hulladék halászhálót hoztak fel a tengerfenékről Görögország északi részén, ahol fenyegetést jelentettek a tengeri élővilágra, köztük a Földközi-tengeri csikóhalak ritka, veszélyeztetett fajaira.
A Sztratoni tengerparti térségben felszínre hozott hulladékot újra fogják hasznosítani, zoknikat, sportruházatot, úszódresszeket és szőnyegeket készítenek belőlük - közölte kedden a Healthy Seas nevű szervezet, amely az az Északi-, az Adriai- és a Földközi-tengerben lévő hulladék eltakarításán dolgozik.
2013 óta a szervezet tagjai kiemeltek 453 tonna használaton kívül halászhálót a tengerfenékről. Mivel azok nem lebomló műanyagból készülnek, akár több száz éven át a tengerben maradhatnak. Mivel szinte láthatatlanok, a tengeri állatok könnyen belegabalyodhatnak.
Évente mintegy 640 ezer tonna halászhálót hagynak a tengerekben a Healthy Seas adatai szerint.

Először készült felvétel hófehér pandáról Kínában (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.28. 10:15

Fotó: HANDOUT / AFP
Ritka, teljesen fehér bundájú óriáspandát sikerült lefilmezni a délnyugat-kínai Volong Nemzeti Parkban egy kitelepített állatmegfigyelő kamerával - adta hírül a hétvégén Szecsuán tartományban lévő természetvédelmi terület vezetése.
A különleges pandáról április közepén készült a felvétel infrakamerával, a tengerszint fölött mintegy 2000 méteren fekvő vadonban. A videó szerint a panda testén nincsenek foltok, és a szeme vörösnek tűnik. A felvétel azt mutatja, hogy az állat éppen áthalad az erdőn. 
"A képekből ítélve a panda albínó lehet, 1-2 éves példány"

- mondta el Li Seng, a Pekingi Egyetem kutatója, medveszakértő.

A teljesen fehér bundájú panda neme a felvételből nem állapítható meg, ugyanakkor feltűnése azt jelzi, hogy az albinizmust okozó gén létezik a Volongban vadon élő pandapopulációban.
"A panda erősnek látszott, a mozgása határozott volt, ami arra utal, hogy a génmutáció valószínűleg nem gátolja az életét"

- jegyezte meg a felvétel tanulmányozása alapján Seng.

 A gerincesek számos fajánál létezik az albinizmus. Az albínó mutáció a színanyag képződésének veleszületett zavara, amely csökkent vagy hiányzó pigmentációval jár. A melanin festékanyag hiánya előfordulhat a bőrben, a szőrzetben és a szemben is. Az albinizmus nem befolyásolja az egyed fizikumát vagy életfunkcióit, de könnyebben felfedezhetővé teszi az állatot, és az albínók érzékenyebbek a napsütésre.
Albínó kölyök csak két albínó szülőtől származik. Ha egy fehér panda egy normális pandával párosodik, első almuk kölykei foltosak lesznek. A kölykök viszont magukban hordják a mutáns gént, így ha egy ugyancsak albínó gént hordozó pandával párosodnak, lehet, hogy csupa fehér kölykük születik.
A Volong természetvédelmi területen kihelyezett infrakamerákkal kísérik figyelemmel a térségben élő vadállatokat.