Előfizetés

„Süt belőle a zene iránti szeretet” – A Shaibo zenei montázs-sorozata

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.05.30. 13:45

Fotó: SIVÁK ZSÓFIA
Az Amszterdamban élő és tanuló fiatal énekesnő, Szigeti Zsófia zenekara, a Shaibo ad koncertet az A38 hajón.
Szigeti Zsófi 2015-ben indította el a Shaibót. Az itthoni és külföldi klubkoncertek mellett tavaly májusban nagylemezük is megjelent, majd az eredeti felállás megszűnt. „Egyrészt azért, mert tizenévesen kezdtünk együtt játszani, s az eltelt idő alatt mindannyian annyira sokat változtunk, hogy már nem volt összetartó erő. Másrészt szerettem volna külföldön egyetemre járni, s ezért Amszterdamba mentem tanulni. Elsősorban személyiségfejlesztő okokból, mert azt gondolom, nagyon erős formáló ereje van annak, amikor az ember egy teljesen új helyen, új kultúrában indul útnak.” A Conservatorium van Amsterdam jazz-ének szakára jár, de hangszeres és zeneelméleti tudásának jelentős bővítését talán még fontosabbnak tartja. A magyar muzsikusokkal azért nem szakadt meg a kapcsolata, így a Shaibo „kétbázisú” (Amszterdam–Budapest) zenekarként folytatja tovább. Zsófi az új szerzeményeit elsőként Nyitrai Péternek mutatja meg, akinek nemcsak basszusgitáros, hanem a születő dalok producere is. Állandó közreműködő még Bécsy Bence gitáros, akivel „sokkal modernebb hangzás”, valamint Kovács Miki dobos, akivel „precizitás és profizmus” érkezett a csapatba. A hangmérnökük, Gróh Ádám találóan fogalmazta meg: „a különbség a régi és az új felállás között, hogy az újat tényleg komolyan vesszük, és süt belőle a zene iránti szeretet. Az 1300 kilométer távolság miatt rugalmasságot is kellett tanulnunk, de ez a levegősebb, élő elektronikát alkalmazó, a soulhoz közel álló zene megengedi, hogy a közreműködő zenészek a folyamat szinte bármely pontján csatlakozhatnak” – utal Szigeti Zsófi arra, hogy a Shaibo nyitott alkotói közösség. Ezért a zenekari tagok mellett más holland és magyar zenészek is rendszeresen fellépnek velük. Az A38 hajón rendezendő koncerten a Sun Brought című új dal is megszólal, amihez Marokkóban forgattak klipet. Pontosabban az alkotók – Sivák Zsófia és Miki 357 – egy montázs-sorozatot készítettek, amihez óceánparti, sivatagi és hegyvidéki helyszínekre is szükségük volt. Minden képkockát nagyon pontosan megkomponáltak – fotószerű megjelenést szerettek volna létrehozni. Ezzel az aprólékos igényességgel készül a Shaibo új EP-lemeze is, amely öt számot tartalmaz majd, s várhatóan idén ősszel lesz elérhető a különböző internetes letöltő csatornákon.

Névjegy

Szigeti Zsófia először klasszikus zongorát tanult, majd még szülővárosában, Székesfehérváron, Vörös Janka biztatására kezdett jazzt énekelni. Kolléganői közül mesterének tekinti Kovács Lindát (aki a váci konzervatóriumban tanította), de emellett a Kőbányai Zenei Stúdiónak és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának is növendéke volt. Egyetemi tanulmányait már Hollandiában kezdte. A Hangfoglaló Program keretében a Shaibóval a klubkoncertek mellett számos hazai fesztiválon is színpadra lépett.

Infó:

Shaibo, vendég: Window május 31. A38 Hajó

Ahol a népdal a punkkal ölelkezik – A harmadik X-be lép az ország első rocksulija

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.05.30. 11:45

Fotó: Konyhás István
Harminc évvel ezelőtt alapították a rockzenei iskolát, és ezt is örömzenével ünnepli.
Gitárszóló hallatszik a folyosóról, ez most épp lágyan dallamos, de lehetne akár kemény rock vagy heavy metal is. Itt, a debreceni Rocksuliban mindenki azt tanulja, amit szeret, nem szorítják korlátok közé a zenéhez és a kiteljesedéshez vezető utat: ha valaki a „kiskecelányomat” vagy más népdalokat szeretne énekelni, ugyanúgy nyitott kapuk várják, mint azt, aki punk zenekarban hasítana. Életkorban sem szabnak határt, legalábbis a felső plafon felé, hiszen bármikor jöhet az ihlet, a hívó szó, s miért ne lehetne akár hetven évesen is dobolni tanulni. Az ország első rockzenei iskoláját harminc évvel ezelőtt alapította meg egy lelkes népművelő, Vincze Béla, aki egy szakmai útja során a nyolcvanas évek végén találkozott az ausztriai Dornbirn városában működő JazzSeminar zeneiskolával. Ekkor jött az ötlet, hogy akár Debrecenben is el lehetne indítani egy hasonló, hiánypótló vállalkozást. Az elképzelést tettekre váltotta, így 1989-ben három tanár és húsz diák részvételével elindult az első tanéve. – Sem akkor, sem azóta nincs államilag akkreditált rendszere a könnyűzenei képzésnek, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan a túlélésért kell küzdeni, az iskola a diákok által befizetett tandíjakból és pályázatokból tartja fenn magát – mondja Balogh Miklós Péter, aki néhány éve vette át a stafétát és a direktori széket az alapítótól. Maga is a Rocksuli neveltje, huszonévesen került de, s lett diákból tanár, majd vezető. Nem ez a főfoglalkozása – ebből nem lehetne megélni, mondja –, informatikát tanít egy helyi középiskolában. A kezdeti húsz gyerekből mára 490 lett csak a cívis városban, de ha ideszámítjuk a „testvérintézeteket”, a ceglédi, a marosvásárhelyi és a budapesti Rocksulit, akkor már több mint nyolcszázan vannak. Tanáraik jórészt klasszikus zenei képzettségűek, akik persze mindemellett a könnyűzene valamelyik ágának lelkes hívei. Sőt, egy ideje zenei producereket is képeznek már Debrecenben. - Ha a Metallica producere azt mondja a zenekarnak, hogy legyen rövidebb egy dobszóló, s ezt meg is indokolja, akkor valószínűleg rövidebb lesz – ez is egy szakma, ehhez is érteni kell – teszi hozzá az egyébként sokak által csak becenevén Golyónak hívott igazgató. A Rocksuli „hitvallása”, hogy a lelki egészség megteremtéséhez jól jön az örömzene, s nem baj, ha valaki nem lesz hivatásos zenész az iskola befejeztével. Persze diákjaik közül kikerült már zenetanár és lakodalmas zenész is, de olyan jogász is akad köztük, aki szabadidejében továbbra is szívesen szájharmonikázik. A közösségi zenélés az a szóösszetétel, ami leginkább kifejezi az intézmény lényegét. Ott jártunkkor is a vizsgakoncertekre készültek, amely nem az egyéni megmérettetésről szól leginkább: 350 résztvevő százhúsz számot ad elő, párban, csoportban, tömegben. Nem volt egyszerű a logisztika, hisz olyan embereket kell összehozniuk egy-egy szám erejéig, akik talán még sosem futottak össze a folyosón, mert nem egy időben vannak az óráik, de amikor mindannyian ott állnak majd a színpadon, az minden fáradságot megér. 

Tények a Rocksuliról

- A Rocksuli, mint szervezet mögött a kezdetektől a mai nevén Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület áll fenntartóként. - Az igazi áttörés a 2000-es évek elején történt, amikor a tanulói létszám átlépte a 200 főt. - Olyan szociokulturális intézmény, amely elsősorban fiatalok szabadidős tevékenységének szervezésére szakosodott és ennek eszközéül a zenét választotta. - 2012-ben Rocksuli nyílt Budapesten, majd Cegléden, és 2017 elején, Marosvásárhelyen. - Működésüket évtizedek óta önkéntesek is segítik, 2009-ben a Rocksuli Önkéntes Klub elnyerte az év Ifjúsági Mintaprojektje díjat. - Fontosnak tartják a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal, támogatják a magyar nyelvű zenei képzést, és országhatárokon átívelő zenész csereprogramokat is szerveznek. - Egyik legnagyobb támogatójuk Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa. Maga az együttes legutóbb három tehetséges diák tandíját vállalta át. 

Bodrogi Gyula kapta az MMA életműdíját

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.29. 16:15

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Nagydíjat Matl Péter szobrászművész, az Aranyérmet pedig Winkler Barnabás építész érdemelte ki.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Életműdíjat kapta meg Bodrogi Gyula színművész, a Nagydíjat Matl Péter szobrászművész, az Aranyérmet Winkler Barnabás építész, a Művészeti Írói Díjat Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, publicista; a Kováts Flórián Emlékérmet Udvaros Béla rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója érdemelte ki. MMA Életműdíjban a magyar szellemi élet azon jeles művésze részesíthető, akinek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra. A díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó hatmillió forint.
„Bodrogi Gyula, mindenki Gyuszi bácsija ez év áprilisában lett 85 éves. Tisztelettel és szeretettel vesszük őt körül a Nemzeti Színházban, vagy ő vesz körül minket ugyanitt”

– méltatta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, az MMA rendes tagja a színművészt.

Néhány nappal ezelőtt megjelent interjúnkat Bodrogi Gyulával itt találja.
Kapcsolódó
Sohasem állt be sehová - interjú Bodrogi Gyulával